igazságügy-miniszter
Tervezet!
IM/IGKOD/2005/IGKÜ/674. 2005. november
E L Ő T E R J E S Z T É S
a Kormány részére
E L Ő T E R J E S Z T É S
a Kormány részére
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatról
2005. november
2005. november
Vezetői Összefoglaló
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatra vonatkozó kormány-előterjesztéshez
I.
Az előterjesztés érdemének, a változások lényegének összegzése
Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak (európai uniós tagság, két és többoldalú nemzetközi egyezmények), továbbá a belső eljárásjogi szabályok változásának eredményeként az igazságszolgáltatást érintő feladatok – így a tolmácsolási és szakfordítói feladatok – folyamatos növekedésével kell számolni. Ezek a többletfeladatok a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatások piacán a kínálati oldal jelentős bővítését teszik szükségessé. A megnövekedett igények kiszolgálása érdekében indokolt a jelenleg működő szervezeti keretek átalakítása. A tárgyalt szolgáltatások területén egy teljeskörű és magas szakmai színvonalat biztosító kínálati piacot kell megteremteni. A szabadpiaci verseny feltételei között működő szakfordítók és tolmácsok számára normatív feltételek kerülnek előírásra, amelyek egyben megteremtik az ellenőrzés lehetőségét is. Az újraszabályozás egyaránt figyelemmel van a jogbiztonság követelményére és a jogkereső közönség megnövekedett mennyiségi és minőségi igényének időszerű és gazdaságos kielégítésére. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy mind a hiteles fordítói és fordításhitelesítői, mind a tolmácsolási feladatok a kirendelő hatóságok és a megrendelők számára szakmai garanciákkal övezett, ellenőrizhető és gazdasági következményeit tekintve is mérhető szervezetben bonyolódjanak.
A széleskörű kínálati piac és a jogbiztonság követelményének párhuzamos megvalósítása érdekében a hiteles fordítások és fordításhitelesítések területén egy –garanciális elemeket is magában foglaló - liberalizációs intézkedést tartalmaz a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és a Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvény tervezete. E liberalizációs intézkedés eredményeként az Országos Fordító és Fordításhitelesítési Iroda Részvénytársaság (OFFI Rt.) kizárólagos közhatalmi jogosítványai átadásra kerülnek a szabadpiacon működő, normatív feltételeknek megfelelő piaci szereplők számára. A liberalizációt célzó rendelkezésekkel párhuzamosan megfogalmazásra kerülnek azok a szakmai garanciák, amelyek a hiteles fordítást és fordításhitelesítést végezni kívánó személyek és ilyen személyeket foglalkoztató önálló gazdasági alakulatok működésének normatív feltételeit szabályozzák, részben ezek szakmai ellenőrzését biztosítják. A hiteles fordítások és fordításhitelesítések piacának kiszélesítését követően valamennyi, – a jogszabályi normatív kritériumokat teljesítő – szolgáltatónak lehetősége lesz a hiteles fordítói és fordításhitelesítői tevékenység végzésére, így az OFFI Rt. is a piaci szereplőkkel azonos feltételek mellett gyakorolhatja e tevékenységeket. A keresleti oldalt tekintve a megrendelői kör szabadon dönthet arról, hogy melyik hiteles fordítást végző személy, gazdálkodó szervezet szolgáltatását kívánja igénybe venni. Ennek megfelelően az igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak, mint kirendelő hatóságoknak a döntésétől függ, hogy az OFFI Rt-t vagy az egyéb, a tevékenység végzésére feljogosított személyt, illetve gazdálkodó szervezetet bíz meg a hiteles fordítás elvégzésével.
Ahhoz, hogy a liberalizáció működőképes legyen, összhangban a szakmai kamarák létesítésének kormányzati szempontjairól szóló 1037/1999. (IX. 21.) Korm. határozatban foglalt feltételekkel, Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara (a továbbiakban: kamara) kerül létrehozásra, amely letéteményese a szakmai garanciáknak, egyben átvállalja a szakma részleges ellenőrzését és a kamarai tagok szakmai továbbképzésével összefüggő feladatokat is. A kamara ellenőrzési funkciójának különösen azon személyek működése vonatkozásában kell érvényesülni, akik az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szervek kirendelésére az azok előtt folyó eljárás keretében végeznek hiteles fordítói, tolmácsolási tevékenységet. A kamara létrehozása – azzal, hogy központi közigazgatási feladatot vesz át - a közigazgatási rendszer korszerűsítését, feladatainak racionalizálását is szolgálja.
Az előterjesztésben felsorolt szempontok (így a jogbiztonság követelménye, az állam és a szakma fokozott ellenőrző szerepének igénye, az adatvédelem a közhatalmi tevékenység gyakorlása során) a hiteles fordítások és fordításhitelesítések területén mindenkire kötelező, normatív feltételek előírását teszik indokolttá. A piac irányába történő teljes körű nyitás az igazságügyi és közigazgatási szervek számára csak abban az esetben jelent megfelelő megoldást, ha annak megvalósítására kiszámítható és ellenőrzött keretek között kerül sor.
A hiteles fordítás, fordításhitelesítés szabályozásától lényegesen eltér a tolmácstevékenység hatályos helyzete. A tolmácsolás ugyanis – főszabály szerint - már ma is a szabadpiaci tevékenység részét képezi, egyéni vállalkozás, illetve gazdasági társaság keretében mindenki végezheti, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a tolmácsolás rendszerében szervezeti kötöttség - szűk kivételtől eltekintve - jelenleg sincsen, a szakmai, gazdasági követelmények alapvető szervezeti változások bevezetését nem indokolják.
Összességében a törvénytervezet megalkotásának elsődleges szempontja a jogbiztonság követelményének megőrzése, másrészről a megnövekedő igények további magas színvonalon történő kielégítése. Az újraszabályozás során szigorú szakmai garanciákkal ellátott, ellenőrizhető keretek között működő szervezetrendszer – ennek központi elemeként a szakmai kamara – felállítása indokolt.
II.
A kormányprogramhoz való viszony
A kormányprogram szerint „csak azokat a feladatokat szabad az államra bízni, amelyeket biztonságosan és hatékonyan el tud látni”. Ezzel összefüggésben kerülni kell az állami szerepvállalást azokon a területeken, ahol a szabadpiac követelményeinek fokozott érvényesülése szükséges. A szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatások köre is olyan területnek tekintendő, ahol a piaci verseny szabadságát szükséges megteremteni. Az ehhez szükséges jogi környezet megteremtése érdekében kerül sor az előterjesztés tárgyát képező felülvizsgálati munkára, ennek keretében a törvénytervezet kidolgozására. Az elavult jogszabályokat a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatások esetében is a modern gazdasági környezethez kell igazítani. A hiteles fordítás tekintetében is indokolt a – bizonyos garanciákat is magában foglaló - nyitás a verseny irányába.
III.
Az előterjesztés benyújtását indokoló jogszabályi előzmények (törvények, parlamenti határozatok, korábbi kormányhatározatok, nemzetközi kötelezettségek)
Az Európai Megállapodás 64. cikkében foglaltak teljesítéséhez szükséges feladatokról szóló – időközben hatályon kívül helyezett - 2230/1995. (VIII. 24.) kormányhatározat határozta azokat a tevékenységi köröket, amelyeket bizonyos állami szervezetek kizárólagos jelleggel láthatnak el. A kormányhatározat szerint az érintett minisztereknek meg kell vizsgálniuk azt, hogy a határozatban felsorolt tevékenységek kizárólagos állami gyakorlása fenntartható-e. A kormányhatározat az említett kizárólagos jogok között sorolta fel a hiteles fordítói, fordításhitelesítői tevékenységet és a bíróságon, ügyészségen, nyomozóhatóságnál végzett tolmácsolást is. E területeken a vizsgálat lefolytatásáért az igazságügy-miniszter tartozik felelősséggel. A felülvizsgálati munkát a kormányhatározatban foglalt szempontok alapozták meg.
A hiteles fordítások és a tolmácsolás hatályos rendszerének felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni a 2003. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény 604. § (2) bekezdés g) pontjában szereplő felhatalmazó rendelkezésre is, mely szerint „az igazságügy-miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a tolmácsra és a fordítóra vonatkozó rendelkezéseket, a tolmács és fordítók díjazására és az általuk felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
IV.
Várható szakmai hatások
A hiteles fordítások és fordításhitelesítések jelenlegi rendszerében az OFFI Rt. kizárólagos jogosítványokkal rendelkezik. A szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvénytervezet egy valamennyi irattípusra kiterjedő liberalizációs intézkedést tartalmaz, amelynek eredményeként a hiteles fordítások piacán megjelenhetnek a jogszabályi felhatalmazással feljogosított egyéb gazdasági szereplők is. A piacon megjelenő gazdálkodó szervezetek és magánvállalkozók számára az új szabályozás alapján az OFFI Rt. jelenlegi kizárólagos hatásköreinek gyakorlása hozzáférhetővé válik. Ezzel összefüggésben a hiteles fordítások területén olyan versenyhelyzet alakulhat ki, amely – garanciális elemekkel – elősegíti a minőségi követelmények fokozott megvalósulását, a szolgáltatást igénybe vevők időszerű kiszolgálását.
V.
Várható gazdasági hatások
A) A szakfordítói, tolmácsolási, hiteles fordítói tevékenység szabályozása reformjának költségvetési kihatásai közvetlen és közvetett módon jelentkeznek:
1. Közvetlen költségkihatások:
A kamara által a tagjairól és a hiteles fordítás, hatósági tolmácsolás végzésére feljogosított gazdálkodó szervezetekről vezetett központi névjegyzék kialakításának és működtetésének anyagi fedezetét meg kell teremteni. A névjegyzék vezetéséhez egyszeri fejlesztési és beépülő üzemeltetési költségek kapcsolódnak. A névjegyzék felállításához kapcsolódó fejlesztési költségek közül a névjegyzék vezetésére szolgáló informatikai program beszerzésének költsége hozzávetőleg 7-8 millió Ft; a fejlesztési költségek körében számolni kell továbbá a szükséges informatikai eszközök beszerzéséhez fűződő kiadásokkal is. A névjegyzék működtetésének várható költsége (az igazságügyi szakértői és a közvetítői névjegyzékek üzemeltetésének éves ráfordításai figyelembevételével) kb. 500.000 Ft/év.
Tekintettel arra, hogy a névjegyzék vezetése közfeladat, a fejlesztési költségeket induló költségként a kamara részére biztosítani szükséges. Ugyancsak biztosítani kell a kamarai működés megindításához szükséges dologi (terembérlet, eszközbeszerzések stb.) és személyi feltételeket. Ennek megfelelően egyszeri költségvetési támogatásként összesen 50 millió forintot szükséges a kamara felállításához rendelni. A névjegyzék működtetésének kiadásait a kamara a névjegyzékbe történő felvételi eljárások lefolytatásáért felszámított igazgatási szolgáltatási díjakból fedezné, e díjak beszedésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) lehetőséget ad. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke, befizetésének és felhasználásának a szabályai a törvénytervezet felhatalmazó rendelkezése alapján igazságügy-miniszteri rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
2. Közvetett költségkihatások:
2.1. A szakfordítói és tolmácsigazolványok kiadása hatósági jogkörének a helyi jegyzőtől a kistérségi székhely településének jegyzőjéhez történő telepítése kapcsán a következőkre kell tekintettel lenni. A regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 1. pontjában meghatározottak szerint gondoskodni kell a feladatellátás magasabb szintre emelésével összhangban az önkormányzatok közötti költségátcsoportosításokról. A költségátcsoportosítások elvégzése a Belügyminisztérium feladata. A feladatellátás centralizálásának eredményeként a Belügyminisztérium költségvetésében összességében költségmegtakarítás jelentkezik, tekintettel arra, hogy a központosítás miatt az igazolványkiadás hatósági jogköre gyakorlóinak száma csökken.
2.2. A tolmácsolásról és szakfordításról szóló 24/1986. (VI.26.) MT rendelet szerint az önkormányzati jegyzők kötelezettsége, hogy illetékességi területükön a szakfordítókról és tolmácsokról nyilvántartást vezessenek. A Belügyminisztérium felügyelete alatt álló jegyzők e jogszabályi kötelezettségüknek azonban maradéktalanul nem tesznek eleget. Figyelemmel a kirendelő hatóságok igényeire, mellőzhetetlen egy egységes, bárki számára hozzáférhető informatikai névjegyzék kialakítása. Tekintettel arra, hogy a bírósági, hatósági eljárásokban alapvetően a kamarai tagok fognak részt venni, szakmailag is indokolt és célszerű, hogy a névjegyzékvezetés feladatát a kamara lássa el. E feladat átcsoportosítása a Belügyminisztériumnál költségmegtakarítást jelent, mivel a tárcának nem kell a jövőben egy magas színvonalú és informatikai megvalósítású központi országos névjegyzéket létrehoznia és vezetnie.
B) A törvénytervezet egységes szakmai kamara felállítására tesz javaslatot, amely önigazgató jellegű köztestületként a szakma felügyeletét látná el. A kamara felállítása – az A/1. pontban jelzett, a névjegyzék vezetéséhez fűződő egyszeri fejlesztési költségeken kívül - központi költségvetési támogatást nem igényel, a folyamatos működését a tagdíj-befizetésekből fedezné.
VI.
Várható társadalmi hatások (érintett rétegek, csoportok, szakmák)
Az előterjesztés mindenekelőtt közvetlenül érinti a szolgáltatást igénybe vevő jogkereső közönséget, továbbá az igazságszolgáltatási és közigazgatási szerveket. Kiemelendő, hogy az igazságszolgáltatási és közigazgatási szervek számára az európai uniós tagság is többletfeladatokat jelent, mivel a teljes integrációnak megfelelően a tagállamok állampolgárai számára biztosítani kell azt, hogy a hatóságok előtt hasonló feltételekkel tudjanak fellépni, mint a magyar állampolgárok. Hatással van továbbá az előterjesztés az OFFI Rt. alkalmazásában álló és megbízása alapján szakfordítói tevékenységet ellátó személyek, valamint a szabadpiacon szakfordítói, illetőleg tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek és magánvállalkozók helyzetére. E körben a kizárólagosság megszüntetése legalább egy évig olyan – felkészüléssel járó - átmeneti időszakot feltételez, amely alatt az érintett szakfordítók mérlegelhetik, hogy a megváltozott jogszabályi környezetben a garanciális feltételek megteremtése mellett tevékenységüket milyen formában gyakorolják.
A hatósági kirendelések teljesítése egységesen az új igazságügy-miniszteri díjrendelet alapján történik.
VII.
Kapcsolódások (az Országgyűléshez, a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz)
1. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által elkészített, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete közigazgatási egyeztetésre került. Az előterjesztés tervezete szerint a kommunikációban gátolt személyek számára biztosítani kell a külön jogszabály szerinti jelnyelvi, illetve alternatív kommunikációs szolgáltatás igénybevételét. Ennek érdekében felhatalmazást kap a Kormány a jelnyelvi és az alternatív kommunikációs szolgáltatás szakmai követelményeinek és finanszírozási rendjének rendeletben történő szabályozására. Tekintettel arra, hogy a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvény tervezetének a hatálya a jelnyelvi tolmácsolási tevékenységre is kiterjed, a társtárca előterjesztése alapján elkészülő kormány-rendelet szabályait e törvénnyel összhangban indokolt meghatározni.
Közvetlen kapcsolódási pont egyéb, előkészítés alatt álló vagy benyújtott előterjesztéssel, jelentéssel nincs, de a koncepció összhangban van azzal a törekvéssel, hogy a társadalmi, gazdasági változások okán túlhaladott jogszabályi rendelkezéseket az európai uniós követelményekhez szükséges igazítani.
2. Az uniós szabályozás rendszerében a szakfordítás, tolmácsolás általános értelemben vett gazdasági tevékenységként történő végzése nem tartozik különleges közösségi szintű szabályozás hatálya alá. A tevékenység szabályozására vonatkozó általános szabályozási keretet az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz., vagy Római Szerződés) tartalmazza az alapszabadságok (elsősorban a letelepedés szabadsága) vonatkozásában. A szakfordítás, tolmácsolás végzésének általános feltételei (fordító- és tolmácsképzés, a fordítás és tolmácsolás szervezeti rendje stb.) a Római Szerződésben foglalt szabályokon felül nem tartoznak különös közösségi szabályozás (ún. másodlagos jogszabályok) hatálya alá.
VIII.
Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseleti-társadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége)
IX.
Javaslat a sajtó tájékoztatására
Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem
Javasolt-e a kommunikáció x
Kormányülést követő szóvivői tájékoztató x
Tárcaközlemény x
Tárca által szervezett sajtótájékoztató x
További szakmai programok szervezése x
Részletezve:
További lakossági tájékoztatás x
Részletezve (célcsoport-bontásban):
A kommunikáció tartalma (sajtózáradék):
A hatályos jogi szabályozás értelmében hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaság (OFFI Rt.) készíthet. A hiteles fordítások és fordításhitelesítések szolgáltatásai területén meg kell vizsgálni, hogy az OFFI Rt. kizárólagos jogosultságai mennyiben tarthatók fenn. A felülvizsgálatot különösképpen Magyarország európai uniós tagsága, két illetve többoldalú nemzetközi egyezményekben való részvétele, az eljárásjogi szabályok változása és mindezek eredményeként bekövetkezett feladatnövekedés indokolja.
Az előterjesztés a hiteles fordítások és fordításhitelesítések területén – a jogbiztonság és a megnövekedő igények további magas színvonalon történő kielégítése követelményeinek szem előtt tartásával – egy garanciális elemeket magában foglaló, teljeskörű liberalizációs intézkedés megtételére tesz javaslatot. Ezzel párhuzamosan megfogalmazásra kerülnek azok a szakmai garanciák, amelyek a hiteles fordítást és fordításhitelesítést végezni kívánó személyek és ilyen személyeket foglalkoztató önálló gazdasági alakulatok működésének normatív feltételeit szabályozzák, részben ezek szakmai ellenőrzését biztosítják.
Az OFFI Rt. kizárólagos hatósági tevékenységének megszüntetését jelentő intézkedéssel párhuzamosan a tolmács és szakfordítói körrel kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési feladatokat a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara látja el.
Tárcán belüli nyilatkozók szintje: Igazságügy-miniszter
Politikai Államtitkár
Közigazgatási Államtitkár
I. számú Helyettes Államtitkár
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatra vonatkozó kormány-előterjesztéshez
I.
Az előterjesztés érdemének, a változások lényegének összegzése
Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak (európai uniós tagság, két és többoldalú nemzetközi egyezmények), továbbá a belső eljárásjogi szabályok változásának eredményeként az igazságszolgáltatást érintő feladatok – így a tolmácsolási és szakfordítói feladatok – folyamatos növekedésével kell számolni. Ezek a többletfeladatok a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatások piacán a kínálati oldal jelentős bővítését teszik szükségessé. A megnövekedett igények kiszolgálása érdekében indokolt a jelenleg működő szervezeti keretek átalakítása. A tárgyalt szolgáltatások területén egy teljeskörű és magas szakmai színvonalat biztosító kínálati piacot kell megteremteni. A szabadpiaci verseny feltételei között működő szakfordítók és tolmácsok számára normatív feltételek kerülnek előírásra, amelyek egyben megteremtik az ellenőrzés lehetőségét is. Az újraszabályozás egyaránt figyelemmel van a jogbiztonság követelményére és a jogkereső közönség megnövekedett mennyiségi és minőségi igényének időszerű és gazdaságos kielégítésére. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy mind a hiteles fordítói és fordításhitelesítői, mind a tolmácsolási feladatok a kirendelő hatóságok és a megrendelők számára szakmai garanciákkal övezett, ellenőrizhető és gazdasági következményeit tekintve is mérhető szervezetben bonyolódjanak.
A széleskörű kínálati piac és a jogbiztonság követelményének párhuzamos megvalósítása érdekében a hiteles fordítások és fordításhitelesítések területén egy –garanciális elemeket is magában foglaló - liberalizációs intézkedést tartalmaz a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és a Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvény tervezete. E liberalizációs intézkedés eredményeként az Országos Fordító és Fordításhitelesítési Iroda Részvénytársaság (OFFI Rt.) kizárólagos közhatalmi jogosítványai átadásra kerülnek a szabadpiacon működő, normatív feltételeknek megfelelő piaci szereplők számára. A liberalizációt célzó rendelkezésekkel párhuzamosan megfogalmazásra kerülnek azok a szakmai garanciák, amelyek a hiteles fordítást és fordításhitelesítést végezni kívánó személyek és ilyen személyeket foglalkoztató önálló gazdasági alakulatok működésének normatív feltételeit szabályozzák, részben ezek szakmai ellenőrzését biztosítják. A hiteles fordítások és fordításhitelesítések piacának kiszélesítését követően valamennyi, – a jogszabályi normatív kritériumokat teljesítő – szolgáltatónak lehetősége lesz a hiteles fordítói és fordításhitelesítői tevékenység végzésére, így az OFFI Rt. is a piaci szereplőkkel azonos feltételek mellett gyakorolhatja e tevékenységeket. A keresleti oldalt tekintve a megrendelői kör szabadon dönthet arról, hogy melyik hiteles fordítást végző személy, gazdálkodó szervezet szolgáltatását kívánja igénybe venni. Ennek megfelelően az igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak, mint kirendelő hatóságoknak a döntésétől függ, hogy az OFFI Rt-t vagy az egyéb, a tevékenység végzésére feljogosított személyt, illetve gazdálkodó szervezetet bíz meg a hiteles fordítás elvégzésével.
Ahhoz, hogy a liberalizáció működőképes legyen, összhangban a szakmai kamarák létesítésének kormányzati szempontjairól szóló 1037/1999. (IX. 21.) Korm. határozatban foglalt feltételekkel, Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara (a továbbiakban: kamara) kerül létrehozásra, amely letéteményese a szakmai garanciáknak, egyben átvállalja a szakma részleges ellenőrzését és a kamarai tagok szakmai továbbképzésével összefüggő feladatokat is. A kamara ellenőrzési funkciójának különösen azon személyek működése vonatkozásában kell érvényesülni, akik az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szervek kirendelésére az azok előtt folyó eljárás keretében végeznek hiteles fordítói, tolmácsolási tevékenységet. A kamara létrehozása – azzal, hogy központi közigazgatási feladatot vesz át - a közigazgatási rendszer korszerűsítését, feladatainak racionalizálását is szolgálja.
Az előterjesztésben felsorolt szempontok (így a jogbiztonság követelménye, az állam és a szakma fokozott ellenőrző szerepének igénye, az adatvédelem a közhatalmi tevékenység gyakorlása során) a hiteles fordítások és fordításhitelesítések területén mindenkire kötelező, normatív feltételek előírását teszik indokolttá. A piac irányába történő teljes körű nyitás az igazságügyi és közigazgatási szervek számára csak abban az esetben jelent megfelelő megoldást, ha annak megvalósítására kiszámítható és ellenőrzött keretek között kerül sor.
A hiteles fordítás, fordításhitelesítés szabályozásától lényegesen eltér a tolmácstevékenység hatályos helyzete. A tolmácsolás ugyanis – főszabály szerint - már ma is a szabadpiaci tevékenység részét képezi, egyéni vállalkozás, illetve gazdasági társaság keretében mindenki végezheti, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a tolmácsolás rendszerében szervezeti kötöttség - szűk kivételtől eltekintve - jelenleg sincsen, a szakmai, gazdasági követelmények alapvető szervezeti változások bevezetését nem indokolják.
Összességében a törvénytervezet megalkotásának elsődleges szempontja a jogbiztonság követelményének megőrzése, másrészről a megnövekedő igények további magas színvonalon történő kielégítése. Az újraszabályozás során szigorú szakmai garanciákkal ellátott, ellenőrizhető keretek között működő szervezetrendszer – ennek központi elemeként a szakmai kamara – felállítása indokolt.
II.
A kormányprogramhoz való viszony
A kormányprogram szerint „csak azokat a feladatokat szabad az államra bízni, amelyeket biztonságosan és hatékonyan el tud látni”. Ezzel összefüggésben kerülni kell az állami szerepvállalást azokon a területeken, ahol a szabadpiac követelményeinek fokozott érvényesülése szükséges. A szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatások köre is olyan területnek tekintendő, ahol a piaci verseny szabadságát szükséges megteremteni. Az ehhez szükséges jogi környezet megteremtése érdekében kerül sor az előterjesztés tárgyát képező felülvizsgálati munkára, ennek keretében a törvénytervezet kidolgozására. Az elavult jogszabályokat a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatások esetében is a modern gazdasági környezethez kell igazítani. A hiteles fordítás tekintetében is indokolt a – bizonyos garanciákat is magában foglaló - nyitás a verseny irányába.
III.
Az előterjesztés benyújtását indokoló jogszabályi előzmények (törvények, parlamenti határozatok, korábbi kormányhatározatok, nemzetközi kötelezettségek)
Az Európai Megállapodás 64. cikkében foglaltak teljesítéséhez szükséges feladatokról szóló – időközben hatályon kívül helyezett - 2230/1995. (VIII. 24.) kormányhatározat határozta azokat a tevékenységi köröket, amelyeket bizonyos állami szervezetek kizárólagos jelleggel láthatnak el. A kormányhatározat szerint az érintett minisztereknek meg kell vizsgálniuk azt, hogy a határozatban felsorolt tevékenységek kizárólagos állami gyakorlása fenntartható-e. A kormányhatározat az említett kizárólagos jogok között sorolta fel a hiteles fordítói, fordításhitelesítői tevékenységet és a bíróságon, ügyészségen, nyomozóhatóságnál végzett tolmácsolást is. E területeken a vizsgálat lefolytatásáért az igazságügy-miniszter tartozik felelősséggel. A felülvizsgálati munkát a kormányhatározatban foglalt szempontok alapozták meg.
A hiteles fordítások és a tolmácsolás hatályos rendszerének felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni a 2003. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény 604. § (2) bekezdés g) pontjában szereplő felhatalmazó rendelkezésre is, mely szerint „az igazságügy-miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a tolmácsra és a fordítóra vonatkozó rendelkezéseket, a tolmács és fordítók díjazására és az általuk felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
IV.
Várható szakmai hatások
A hiteles fordítások és fordításhitelesítések jelenlegi rendszerében az OFFI Rt. kizárólagos jogosítványokkal rendelkezik. A szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvénytervezet egy valamennyi irattípusra kiterjedő liberalizációs intézkedést tartalmaz, amelynek eredményeként a hiteles fordítások piacán megjelenhetnek a jogszabályi felhatalmazással feljogosított egyéb gazdasági szereplők is. A piacon megjelenő gazdálkodó szervezetek és magánvállalkozók számára az új szabályozás alapján az OFFI Rt. jelenlegi kizárólagos hatásköreinek gyakorlása hozzáférhetővé válik. Ezzel összefüggésben a hiteles fordítások területén olyan versenyhelyzet alakulhat ki, amely – garanciális elemekkel – elősegíti a minőségi követelmények fokozott megvalósulását, a szolgáltatást igénybe vevők időszerű kiszolgálását.
V.
Várható gazdasági hatások
A) A szakfordítói, tolmácsolási, hiteles fordítói tevékenység szabályozása reformjának költségvetési kihatásai közvetlen és közvetett módon jelentkeznek:
1. Közvetlen költségkihatások:
A kamara által a tagjairól és a hiteles fordítás, hatósági tolmácsolás végzésére feljogosított gazdálkodó szervezetekről vezetett központi névjegyzék kialakításának és működtetésének anyagi fedezetét meg kell teremteni. A névjegyzék vezetéséhez egyszeri fejlesztési és beépülő üzemeltetési költségek kapcsolódnak. A névjegyzék felállításához kapcsolódó fejlesztési költségek közül a névjegyzék vezetésére szolgáló informatikai program beszerzésének költsége hozzávetőleg 7-8 millió Ft; a fejlesztési költségek körében számolni kell továbbá a szükséges informatikai eszközök beszerzéséhez fűződő kiadásokkal is. A névjegyzék működtetésének várható költsége (az igazságügyi szakértői és a közvetítői névjegyzékek üzemeltetésének éves ráfordításai figyelembevételével) kb. 500.000 Ft/év.
Tekintettel arra, hogy a névjegyzék vezetése közfeladat, a fejlesztési költségeket induló költségként a kamara részére biztosítani szükséges. Ugyancsak biztosítani kell a kamarai működés megindításához szükséges dologi (terembérlet, eszközbeszerzések stb.) és személyi feltételeket. Ennek megfelelően egyszeri költségvetési támogatásként összesen 50 millió forintot szükséges a kamara felállításához rendelni. A névjegyzék működtetésének kiadásait a kamara a névjegyzékbe történő felvételi eljárások lefolytatásáért felszámított igazgatási szolgáltatási díjakból fedezné, e díjak beszedésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) lehetőséget ad. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke, befizetésének és felhasználásának a szabályai a törvénytervezet felhatalmazó rendelkezése alapján igazságügy-miniszteri rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
2. Közvetett költségkihatások:
2.1. A szakfordítói és tolmácsigazolványok kiadása hatósági jogkörének a helyi jegyzőtől a kistérségi székhely településének jegyzőjéhez történő telepítése kapcsán a következőkre kell tekintettel lenni. A regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 1. pontjában meghatározottak szerint gondoskodni kell a feladatellátás magasabb szintre emelésével összhangban az önkormányzatok közötti költségátcsoportosításokról. A költségátcsoportosítások elvégzése a Belügyminisztérium feladata. A feladatellátás centralizálásának eredményeként a Belügyminisztérium költségvetésében összességében költségmegtakarítás jelentkezik, tekintettel arra, hogy a központosítás miatt az igazolványkiadás hatósági jogköre gyakorlóinak száma csökken.
2.2. A tolmácsolásról és szakfordításról szóló 24/1986. (VI.26.) MT rendelet szerint az önkormányzati jegyzők kötelezettsége, hogy illetékességi területükön a szakfordítókról és tolmácsokról nyilvántartást vezessenek. A Belügyminisztérium felügyelete alatt álló jegyzők e jogszabályi kötelezettségüknek azonban maradéktalanul nem tesznek eleget. Figyelemmel a kirendelő hatóságok igényeire, mellőzhetetlen egy egységes, bárki számára hozzáférhető informatikai névjegyzék kialakítása. Tekintettel arra, hogy a bírósági, hatósági eljárásokban alapvetően a kamarai tagok fognak részt venni, szakmailag is indokolt és célszerű, hogy a névjegyzékvezetés feladatát a kamara lássa el. E feladat átcsoportosítása a Belügyminisztériumnál költségmegtakarítást jelent, mivel a tárcának nem kell a jövőben egy magas színvonalú és informatikai megvalósítású központi országos névjegyzéket létrehoznia és vezetnie.
B) A törvénytervezet egységes szakmai kamara felállítására tesz javaslatot, amely önigazgató jellegű köztestületként a szakma felügyeletét látná el. A kamara felállítása – az A/1. pontban jelzett, a névjegyzék vezetéséhez fűződő egyszeri fejlesztési költségeken kívül - központi költségvetési támogatást nem igényel, a folyamatos működését a tagdíj-befizetésekből fedezné.
VI.
Várható társadalmi hatások (érintett rétegek, csoportok, szakmák)
Az előterjesztés mindenekelőtt közvetlenül érinti a szolgáltatást igénybe vevő jogkereső közönséget, továbbá az igazságszolgáltatási és közigazgatási szerveket. Kiemelendő, hogy az igazságszolgáltatási és közigazgatási szervek számára az európai uniós tagság is többletfeladatokat jelent, mivel a teljes integrációnak megfelelően a tagállamok állampolgárai számára biztosítani kell azt, hogy a hatóságok előtt hasonló feltételekkel tudjanak fellépni, mint a magyar állampolgárok. Hatással van továbbá az előterjesztés az OFFI Rt. alkalmazásában álló és megbízása alapján szakfordítói tevékenységet ellátó személyek, valamint a szabadpiacon szakfordítói, illetőleg tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek és magánvállalkozók helyzetére. E körben a kizárólagosság megszüntetése legalább egy évig olyan – felkészüléssel járó - átmeneti időszakot feltételez, amely alatt az érintett szakfordítók mérlegelhetik, hogy a megváltozott jogszabályi környezetben a garanciális feltételek megteremtése mellett tevékenységüket milyen formában gyakorolják.
A hatósági kirendelések teljesítése egységesen az új igazságügy-miniszteri díjrendelet alapján történik.
VII.
Kapcsolódások (az Országgyűléshez, a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz)
1. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által elkészített, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete közigazgatási egyeztetésre került. Az előterjesztés tervezete szerint a kommunikációban gátolt személyek számára biztosítani kell a külön jogszabály szerinti jelnyelvi, illetve alternatív kommunikációs szolgáltatás igénybevételét. Ennek érdekében felhatalmazást kap a Kormány a jelnyelvi és az alternatív kommunikációs szolgáltatás szakmai követelményeinek és finanszírozási rendjének rendeletben történő szabályozására. Tekintettel arra, hogy a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvény tervezetének a hatálya a jelnyelvi tolmácsolási tevékenységre is kiterjed, a társtárca előterjesztése alapján elkészülő kormány-rendelet szabályait e törvénnyel összhangban indokolt meghatározni.
Közvetlen kapcsolódási pont egyéb, előkészítés alatt álló vagy benyújtott előterjesztéssel, jelentéssel nincs, de a koncepció összhangban van azzal a törekvéssel, hogy a társadalmi, gazdasági változások okán túlhaladott jogszabályi rendelkezéseket az európai uniós követelményekhez szükséges igazítani.
2. Az uniós szabályozás rendszerében a szakfordítás, tolmácsolás általános értelemben vett gazdasági tevékenységként történő végzése nem tartozik különleges közösségi szintű szabályozás hatálya alá. A tevékenység szabályozására vonatkozó általános szabályozási keretet az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz., vagy Római Szerződés) tartalmazza az alapszabadságok (elsősorban a letelepedés szabadsága) vonatkozásában. A szakfordítás, tolmácsolás végzésének általános feltételei (fordító- és tolmácsképzés, a fordítás és tolmácsolás szervezeti rendje stb.) a Római Szerződésben foglalt szabályokon felül nem tartoznak különös közösségi szabályozás (ún. másodlagos jogszabályok) hatálya alá.
VIII.
Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseleti-társadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége)
IX.
Javaslat a sajtó tájékoztatására
Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem
Javasolt-e a kommunikáció x
Kormányülést követő szóvivői tájékoztató x
Tárcaközlemény x
Tárca által szervezett sajtótájékoztató x
További szakmai programok szervezése x
Részletezve:
További lakossági tájékoztatás x
Részletezve (célcsoport-bontásban):
A kommunikáció tartalma (sajtózáradék):
A hatályos jogi szabályozás értelmében hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaság (OFFI Rt.) készíthet. A hiteles fordítások és fordításhitelesítések szolgáltatásai területén meg kell vizsgálni, hogy az OFFI Rt. kizárólagos jogosultságai mennyiben tarthatók fenn. A felülvizsgálatot különösképpen Magyarország európai uniós tagsága, két illetve többoldalú nemzetközi egyezményekben való részvétele, az eljárásjogi szabályok változása és mindezek eredményeként bekövetkezett feladatnövekedés indokolja.
Az előterjesztés a hiteles fordítások és fordításhitelesítések területén – a jogbiztonság és a megnövekedő igények további magas színvonalon történő kielégítése követelményeinek szem előtt tartásával – egy garanciális elemeket magában foglaló, teljeskörű liberalizációs intézkedés megtételére tesz javaslatot. Ezzel párhuzamosan megfogalmazásra kerülnek azok a szakmai garanciák, amelyek a hiteles fordítást és fordításhitelesítést végezni kívánó személyek és ilyen személyeket foglalkoztató önálló gazdasági alakulatok működésének normatív feltételeit szabályozzák, részben ezek szakmai ellenőrzését biztosítják.
Az OFFI Rt. kizárólagos hatósági tevékenységének megszüntetését jelentő intézkedéssel párhuzamosan a tolmács és szakfordítói körrel kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési feladatokat a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara látja el.
Tárcán belüli nyilatkozók szintje: Igazságügy-miniszter
Politikai Államtitkár
Közigazgatási Államtitkár
I. számú Helyettes Államtitkár
HATÁROZATI JAVASLAT
1. A Kormány megtárgyalta és elfogadta a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatra vonatkozó előterjesztést.
2. A Kormány elrendeli a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtását.
A törvényjavaslat előadója: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
1. A Kormány megtárgyalta és elfogadta a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatra vonatkozó előterjesztést.
2. A Kormány elrendeli a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtását.
A törvényjavaslat előadója: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Melléklet
az IM/IGKOD/2005/IGKÜ/674. számú
kormány-előterjesztéshez
2005. évi ….törvény
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy a szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység folytatásának korszerű törvényi kereteit, valamint e tevékenységet végző természetes személyek szakmai önkormányzatának szervezetét és működését – a jogbiztonság és a magas színvonalon történő szolgáltatásnyújtás követelményének, továbbá a piacgazdaság igényeinek szem előtt tartásával – meghatározza.
A törvény hatálya
2. §
A törvény hatálya kiterjed a szakfordítói, a hiteles fordítói, a fordításhitelesítői, az idegen nyelvű iratról történő hiteles másolat készítési, a tolmácsolási, a jelnyelvi tolmácsolási, a hatósági tolmácsolási és a hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység folytatására, kivéve ha a tevékenységet külön törvény alapján erre feljogosított személyek végzik.
A tevékenység végzésének formái
3. §
(1) A 2. §-ban felsorolt tevékenységeket természetes személyek és gazdálkodó szervezetek végezhetik az e törvényben meghatározott feltételek mellett.
(2) Természetes személy a 2. §-ban felsorolt tevékenységeket önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, továbbá gazdálkodó szervezet tagjaként vagy munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. tartós megbízási-, eseti megbízási-, vállalkozási jogviszony) keretében foglalkoztatottjaként (a továbbiakban: alkalmazott) végezheti.
4. §
A 2. §-ban meghatározott tevékenységek folytatására feljogosított természetes személy és gazdálkodó szervezet hiányában a szükséges nyelv- és szakismerettel rendelkező más alkalmas természetes személy (eseti szakfordító, eseti tolmács, eseti hiteles fordító, eseti hatósági tolmács) is igénybe vehető. E személy jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
5. §
E törvény alkalmazásában
a) hatóság: a bíróság, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az ügyészség, a nyomozóhatóság, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet,
b) szakfordítói tevékenység: a társadalomtudományi, a természettudományi, az egészségügyi, a műszaki, a gazdasági, valamint az Európai Unióval és a hatóságok tevékenységével összefüggő vagy hatósági eljárás során keletkezett idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre vagy más nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való fordításának (a továbbiakban: szakfordítás) hivatásszerűen, ellenérték fejében történő készítése,
c) tolmácsolási tevékenység: elhangzott szövegnek idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvről idegen nyelvre való szóbeli fordításának (a továbbiakban: tolmácsolás), valamint magyar nyelven elhangzott szövegnek a siket személyek által használt magyar jelnyelvre, vagy a siket személyek által használt magyar jelnyelven előadottaknak magyar nyelvre való szóbeli fordításának (a továbbiakban: jelnyelvi tolmácsolás) hivatásszerűen, ellenérték fejében történő végzése,
d) hiteles fordítói tevékenység: az idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való hiteles fordítása, valamint a más által készített fordítás hitelesítése, és az idegen nyelvű iratról hiteles másolat készítése (a továbbiakban együtt: hiteles fordítás) iránti, hivatásszerűen, ellenérték fejében végzett tevékenység,
e) hatósági tolmácsolási tevékenység: hatóság kirendelése alapján, a hatóság előtt tolmácsolás és jelnyelvi tolmácsolás végzése;
f) szakfordító: a szakfordítói tevékenység végzésére e törvény által feljogosított természetes személy,
g) tolmács: a tolmácsolási tevékenység végzésére e törvény által feljogosított természetes személy,
h) hiteles fordító: a hiteles fordítói tevékenység végzésére e törvény által feljogosított szakfordító;
i) hatósági tolmács: a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére e törvény által feljogosított tolmács,
j) működési hely: a b)-e) pontokban szereplő tevékenység folytatásának tényleges helye,
k) lektorálás: a szakfordításnak és a hiteles fordításnak szakmai és nyelvhelyességi ellenőrzése,
l) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti személy.
II. Fejezet
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység végzésének feltételei
6. §
(1) Szakfordítói tevékenységet végezhet az
a) a természetes személy, aki szakfordítói igazolvánnyal rendelkezik,
b) a gazdálkodó szervezet, amelynek létesítő okiratában a szakfordítói tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került.
(2) Tolmácsolási tevékenységet végezhet az
a) a természetes személy, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik,
b) a gazdálkodó szervezet, amelynek létesítő okiratában a tolmácsolási tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került.
(3) Gazdálkodó szervezet szakfordítói tevékenységet szakfordítói igazolvánnyal rendelkező, tolmácsolási tevékenységet tolmácsigazolvánnyal rendelkező természetes személy útján végezhet.
Az igazolvány kiadása és visszavonása
7. §
(1) Szakfordítói vagy tolmácsigazolvány (a továbbiakban együtt: igazolvány) – kérelemre – annak a természetes személynek adható ki, aki
a) büntetlen előéletű,
b) külön jogszabályban meghatározott szakfordítói vagy tolmács-képesítéssel rendelkezik,
c) nem esik a (2) bekezdésben foglalt kizáró ok alá.
(2) Nem lehet szakfordító vagy tolmács az a természetes személy, aki
a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Ptk. 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §],
b) a szakfordítói vagy a tolmácsolási tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
8. §
(1) Az igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kistérségi székhely településének jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki.
(2) Az igazolvány kiadásáról szóló határozat rendelkező részében fel kell tüntetni a szakfordító és a tolmács szakismeretére, nyelvismeretére és képesítésére vonatkozó adatokat, valamint működési helyét is, továbbá jelnyelvi tolmács esetében a jelnyelvi tolmács minőséget is. A határozat indokolásában fel kell tüntetni a szakfordító és a tolmács végzettségét igazoló diploma, oklevél vagy képesítő bizonyítvány számát, keltét és az azt kiállító intézmény nevét.
(3) Az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha annak kiadása jogszabályba ütközik.
9. §
(1) Az igazolvány tartalmazza
a) a szakfordító vagy a tolmács
aa) családi és utónevét,
ab) működési helyét,
ac) szakismeretét,
ad) nyelvismeretét,
ae) szakfordító vagy tolmács-képesítését,
af) jeltolmács esetében a jeltolmácsi minőséget,
b) a jegyző
ba) nevét,
bb) aláírását,
bc) bélyegzőjének lenyomatát,
c) az igazolvány
ca) sorszámát,
cb) kiállításának keltét.
(2) Az igazolványba csak a jegyző tehet bejegyzést.
10. §
(1) A szakfordító és a tolmács köteles a jegyzőnek 15 napon belül bejelenteni az igazolvány adataiban bekövetkezett változást.
(2) A jegyző a változást az igazolványba bejegyzi, és azt az ügyiratra feljegyzi.
11. §
Az igazolványt a jegyző visszavonja, ha
a) az igazolvány kiadásának a feltételei a határozat meghozatalakor nem voltak meg,
b) utóbb olyan körülmény merül fel, amely alapján az igazolvány kiadását meg kellene tagadni,
c) a szakfordító vagy a tolmács kéri.
12. §
Az Európai Gazdasági Térségben részes államok magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak igazolvány kiadással, visszavonással, továbbá az igazolványba történő változás bejegyzésével (a továbbiakban: változásbejegyzés) kapcsolatos ügyeiben a fővárosi főjegyző jár el.
13. §
(1) Az igazolvány kiadása, visszavonása és a változásbejegyzés iránti eljárásban másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jár el.
(2) Az igazolvány kiadása és visszavonása tárgyában hozott jogerős határozatát a jegyző megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére. Ha a szakfordító vagy a tolmács a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara (a továbbiakban: kamara) tagja, a jegyző az igazolvány visszavonásáról a kamarát is értesíti.
az IM/IGKOD/2005/IGKÜ/674. számú
kormány-előterjesztéshez
2005. évi ….törvény
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy a szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység folytatásának korszerű törvényi kereteit, valamint e tevékenységet végző természetes személyek szakmai önkormányzatának szervezetét és működését – a jogbiztonság és a magas színvonalon történő szolgáltatásnyújtás követelményének, továbbá a piacgazdaság igényeinek szem előtt tartásával – meghatározza.
A törvény hatálya
2. §
A törvény hatálya kiterjed a szakfordítói, a hiteles fordítói, a fordításhitelesítői, az idegen nyelvű iratról történő hiteles másolat készítési, a tolmácsolási, a jelnyelvi tolmácsolási, a hatósági tolmácsolási és a hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység folytatására, kivéve ha a tevékenységet külön törvény alapján erre feljogosított személyek végzik.
A tevékenység végzésének formái
3. §
(1) A 2. §-ban felsorolt tevékenységeket természetes személyek és gazdálkodó szervezetek végezhetik az e törvényben meghatározott feltételek mellett.
(2) Természetes személy a 2. §-ban felsorolt tevékenységeket önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, továbbá gazdálkodó szervezet tagjaként vagy munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. tartós megbízási-, eseti megbízási-, vállalkozási jogviszony) keretében foglalkoztatottjaként (a továbbiakban: alkalmazott) végezheti.
4. §
A 2. §-ban meghatározott tevékenységek folytatására feljogosított természetes személy és gazdálkodó szervezet hiányában a szükséges nyelv- és szakismerettel rendelkező más alkalmas természetes személy (eseti szakfordító, eseti tolmács, eseti hiteles fordító, eseti hatósági tolmács) is igénybe vehető. E személy jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
5. §
E törvény alkalmazásában
a) hatóság: a bíróság, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az ügyészség, a nyomozóhatóság, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet,
b) szakfordítói tevékenység: a társadalomtudományi, a természettudományi, az egészségügyi, a műszaki, a gazdasági, valamint az Európai Unióval és a hatóságok tevékenységével összefüggő vagy hatósági eljárás során keletkezett idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre vagy más nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való fordításának (a továbbiakban: szakfordítás) hivatásszerűen, ellenérték fejében történő készítése,
c) tolmácsolási tevékenység: elhangzott szövegnek idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvről idegen nyelvre való szóbeli fordításának (a továbbiakban: tolmácsolás), valamint magyar nyelven elhangzott szövegnek a siket személyek által használt magyar jelnyelvre, vagy a siket személyek által használt magyar jelnyelven előadottaknak magyar nyelvre való szóbeli fordításának (a továbbiakban: jelnyelvi tolmácsolás) hivatásszerűen, ellenérték fejében történő végzése,
d) hiteles fordítói tevékenység: az idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való hiteles fordítása, valamint a más által készített fordítás hitelesítése, és az idegen nyelvű iratról hiteles másolat készítése (a továbbiakban együtt: hiteles fordítás) iránti, hivatásszerűen, ellenérték fejében végzett tevékenység,
e) hatósági tolmácsolási tevékenység: hatóság kirendelése alapján, a hatóság előtt tolmácsolás és jelnyelvi tolmácsolás végzése;
f) szakfordító: a szakfordítói tevékenység végzésére e törvény által feljogosított természetes személy,
g) tolmács: a tolmácsolási tevékenység végzésére e törvény által feljogosított természetes személy,
h) hiteles fordító: a hiteles fordítói tevékenység végzésére e törvény által feljogosított szakfordító;
i) hatósági tolmács: a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére e törvény által feljogosított tolmács,
j) működési hely: a b)-e) pontokban szereplő tevékenység folytatásának tényleges helye,
k) lektorálás: a szakfordításnak és a hiteles fordításnak szakmai és nyelvhelyességi ellenőrzése,
l) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti személy.
II. Fejezet
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység végzésének feltételei
6. §
(1) Szakfordítói tevékenységet végezhet az
a) a természetes személy, aki szakfordítói igazolvánnyal rendelkezik,
b) a gazdálkodó szervezet, amelynek létesítő okiratában a szakfordítói tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került.
(2) Tolmácsolási tevékenységet végezhet az
a) a természetes személy, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik,
b) a gazdálkodó szervezet, amelynek létesítő okiratában a tolmácsolási tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került.
(3) Gazdálkodó szervezet szakfordítói tevékenységet szakfordítói igazolvánnyal rendelkező, tolmácsolási tevékenységet tolmácsigazolvánnyal rendelkező természetes személy útján végezhet.
Az igazolvány kiadása és visszavonása
7. §
(1) Szakfordítói vagy tolmácsigazolvány (a továbbiakban együtt: igazolvány) – kérelemre – annak a természetes személynek adható ki, aki
a) büntetlen előéletű,
b) külön jogszabályban meghatározott szakfordítói vagy tolmács-képesítéssel rendelkezik,
c) nem esik a (2) bekezdésben foglalt kizáró ok alá.
(2) Nem lehet szakfordító vagy tolmács az a természetes személy, aki
a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Ptk. 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §],
b) a szakfordítói vagy a tolmácsolási tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
8. §
(1) Az igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kistérségi székhely településének jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki.
(2) Az igazolvány kiadásáról szóló határozat rendelkező részében fel kell tüntetni a szakfordító és a tolmács szakismeretére, nyelvismeretére és képesítésére vonatkozó adatokat, valamint működési helyét is, továbbá jelnyelvi tolmács esetében a jelnyelvi tolmács minőséget is. A határozat indokolásában fel kell tüntetni a szakfordító és a tolmács végzettségét igazoló diploma, oklevél vagy képesítő bizonyítvány számát, keltét és az azt kiállító intézmény nevét.
(3) Az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha annak kiadása jogszabályba ütközik.
9. §
(1) Az igazolvány tartalmazza
a) a szakfordító vagy a tolmács
aa) családi és utónevét,
ab) működési helyét,
ac) szakismeretét,
ad) nyelvismeretét,
ae) szakfordító vagy tolmács-képesítését,
af) jeltolmács esetében a jeltolmácsi minőséget,
b) a jegyző
ba) nevét,
bb) aláírását,
bc) bélyegzőjének lenyomatát,
c) az igazolvány
ca) sorszámát,
cb) kiállításának keltét.
(2) Az igazolványba csak a jegyző tehet bejegyzést.
10. §
(1) A szakfordító és a tolmács köteles a jegyzőnek 15 napon belül bejelenteni az igazolvány adataiban bekövetkezett változást.
(2) A jegyző a változást az igazolványba bejegyzi, és azt az ügyiratra feljegyzi.
11. §
Az igazolványt a jegyző visszavonja, ha
a) az igazolvány kiadásának a feltételei a határozat meghozatalakor nem voltak meg,
b) utóbb olyan körülmény merül fel, amely alapján az igazolvány kiadását meg kellene tagadni,
c) a szakfordító vagy a tolmács kéri.
12. §
Az Európai Gazdasági Térségben részes államok magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak igazolvány kiadással, visszavonással, továbbá az igazolványba történő változás bejegyzésével (a továbbiakban: változásbejegyzés) kapcsolatos ügyeiben a fővárosi főjegyző jár el.
13. §
(1) Az igazolvány kiadása, visszavonása és a változásbejegyzés iránti eljárásban másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jár el.
(2) Az igazolvány kiadása és visszavonása tárgyában hozott jogerős határozatát a jegyző megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére. Ha a szakfordító vagy a tolmács a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara (a továbbiakban: kamara) tagja, a jegyző az igazolvány visszavonásáról a kamarát is értesíti.
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységet végzők jogai és kötelességei
14. §
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységet végzőt munkadíjból és költségtérítésből álló díjazás illeti meg azzal, hogy igényt tarthat a díj egy részének megelőlegezésére. A díj szabad megállapodás tárgya.
15. §
(1) A szakfordítót és a tolmácsot – ha törvény eltérően nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről szakfordítói és tolmácsolási tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(2) A titoktartási kötelezettség a szakfordítói és a tolmács minőség megszűnése után is fennáll.
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység felügyelete
16. §
(1) A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység felett a törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter látja el. A törvényességi felügyelet kiterjed minden szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre, kivéve az olyan ügyeket, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
(2) A képesítés megszerzésének feltételeit és a képzés, továbbképzés szabályait
a) a szakfordítók és – a jelnyelvi tolmácsok kivételével – a tolmácsok esetében az oktatási miniszter,
b) a jelnyelvi tolmácsok esetében az oktatási miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter együtt
határozza meg.
17. §
(1) Ha az Igazságügyi Minisztérium azt észleli, hogy az igazolvány kiállítása vagy visszavonása tárgyában hozott határozat a jogszabályoknak nem felel meg, a jegyző figyelmét felhívja a határozat módosításának vagy visszavonásának szükségességére.
(2) A jegyző 30 napon belül értesíti az Igazságügyi Minisztériumot az általa tett intézkedésről. Ennek elmaradása esetén az Igazságügyi Minisztérium az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz fordul a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
III. Fejezet
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység
18. §
Az I-II. fejezet rendelkezéseit a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységre a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A hiteles fordításhoz fűződő joghatások
19. §
A hiteles fordítás – ide nem értve az idegen nyelvű iratról készített hiteles másolatot -, az ellenkező bizonyításáig közhitelűen tanúsítja azt, hogy a kész fordítás szövege az alapul szolgáló szöveggel tartalmilag azonos és értelmileg egyenértékű.
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésének feltételei
20. §
(1) Hiteles fordítói tevékenységet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – végezhet
a) az a szakfordító, aki a kamarában a hiteles fordítók szakmai tagozatának tagja,
b) az a gazdálkodó szervezet, amely a kamara névjegyzékében szerepel.
(2) Hatósági tolmácsolási tevékenységet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – végezhet
a) az a tolmács, aki a kamarában a hatósági tolmácsok szakmai tagozatának tagja,
b) az a gazdálkodó szervezet, amely a kamara névjegyzékében szerepel.
(3) E törvény rendelkezései nem érintik a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusoknak a tagállami hatóságok előtti eljárások során felhasznált dokumentumok szakfordítására vonatkozó rendelkezéseit.
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei
21. §
(1) A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási a tevékenységet végzőket munkadíjból és költségtérítésből álló díjazás illeti meg, melyet az igazságügy-miniszter rendeletben szabályoz.
22. §
A hiteles fordító és a hatósági tolmács, valamint a hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet a tevékenységéről köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni.
23. §
(1) A hiteles fordító a hiteles fordításon köteles feltüntetni a nevét, működési helyét, nyelvismeretét, szakismeretét, szakfordítói igazolványának sorszámát, továbbá ha tevékenységét gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként végzi, a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét is.
(2) A hiteles fordító az általa készített hiteles fordításra hitelesítési záradékot vezet fel, továbbá azt aláírásával és bélyegzőjével látja el. A bélyegzőn fel kell tüntetni a hiteles fordító nevét, szakfordítói igazolványa sorszámát, továbbá ha tevékenységét gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként végzi, a gazdálkodó szervezet nevét. A bélyegzőn a Magyar Köztársaság címere nem használható.
(3) A külön lapra írt hiteles fordítást a lefordított eredeti irathoz vagy hiteles másolathoz hozzá kell fűzni és az összefűzés helyén a hiteles fordító bélyegzőjével kell megerősíteni.
(4) A hiteles fordítónak az általa készített hiteles fordítást másik – az adott nyelvre és szakterületre vonatkozóan hiteles fordítói tevékenység végzésére feljogosított - hiteles fordítóval lektoráltatnia kell. A lektor adatait a hiteles fordításnak a hiteles fordító nyilvántartásában őrzött és a lektor aláírásával ellátott példányán kell feltüntetni.
24. §
A hitelesítésnek és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.
A hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet
25. §
(1) A gazdálkodó szervezet a hiteles fordítói tevékenységet az e törvény alapján hiteles fordítói tevékenység végzésére - az adott nyelvre és szakterületre vonatkozóan - feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja (pl. munkaviszony, állandó megbízási jogviszony) útján végezheti.
(2) A Gazdálkodó szervezet a hatósági tolmácsolási tevékenységet hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére – az adott nyelvre vonatkozóan - feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja útján végezheti.
26. §
(1) A hiteles fordító és a hatósági tolmács gazdálkodó szervezet tagjaként és tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként a szervezet nevében, de saját szakmai felelőssége mellett végzi tevékenységét.
(2) A hiteles fordításon a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a hiteles fordítást a hiteles fordító a gazdálkodó szervezet nevében készítette.
(3) A gazdálkodó szervezetnek a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított tagját és tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottját a szakmai felelősségét érintő tevékenysége körében a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.
A hatósági kirendelésre vonatkozó szabályok
27. §
A hiteles fordító és a hatósági tolmács a kirendelő hatóság előtt a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére való jogosultságát igazolványával és kamarai tagsági igazolványával együttesen igazolja.
28. §
(1) A hiteles fordító és a hatósági tolmács, továbbá a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: a kirendelt) - a számára megküldött iratok visszaküldése mellett – a kirendelő határozat kézhezvételét követő három munkanapon belül köteles közölni a kirendelő hatósággal, ha
a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn,
b) a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,
c) a kamarában a hiteles fordítók vagy a hatósági tolmácsok szakmai tagozati – gazdálkodó szervezet esetén tagjának vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjának – a tagsága szünetel, megszűnt vagy erre irányuló kérelmet terjesztett elő a kamaránál.
(2) A kirendelt - az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.
(3) Ha a kirendelt a kirendelő hatóság által megállapított határidőre a feladatát elvégezni nem képes, a kirendelő határozat kézhezvételét követő három munkanapon belül a határidő módosítását kérheti.
29. §
(1) A kirendelő hatóság a kirendeltnek járó díjat a hiteles fordítás beérkeztét követő 30 napon belül, illetve a tolmácsolási tevékenység kifejtését követően, de legkésőbb 30 napon belül határozattal megállapítja.
(2) A kirendelő hatóság a díjat a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kifizeti – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kirendelt által benyújtott számla alapján, vagy, ha számla kiállítására nem köteles a kirendelt, úgy átvételi elismervény ellenében.
(3) Hatósági kirendelés esetén a kirendelt a feladata elvégzését megelőzően nem tarthat igényt díjelőleg kiutalására.
MÁSODIK RÉSZ
IV. Fejezet
A kamarára vonatkozó általános rendelkezések
A kamara jogállása
30. §
(1) A kamara a szakfordítók, tolmácsok, hiteles fordítók és hatósági tolmácsok önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A kamara országos szervezet, székhelye Budapest. A kamara nem rendelkezik helyi szervezetekkel.
(3) A kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
A kamara feladatai
31. §
(1) A kamara közigazgatási hatósági feladatokat és tagjai tevékenységével összefüggésben szakmai igazgatási, érdekképviseleti feladatokat lát el.
(2) A kamara közigazgatási hatósági feladataira a Ket. rendelkezései – az e Részben foglalt eltérésekkel - az irányadók.
32. §
(1) A kamara közigazgatási hatósági feladatai keretében
a) tagfelvételi és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésére irányuló eljárást folytat le,
b) dönt a kamarai tagság szünetelése, az e törvényben meghatározott esetekben – a kamarából történő kizárás kivételével - a kamarai tagság megszűnése, továbbá a gazdálkodó szervezetek törlése tárgyában,
c) a tagjairól és a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.
(2) Ha a kamara közigazgatási hatósági eljárása kérelemre indul, úgy a kérelmezőt az eljárás megindításáról nem kell értesíteni.
(3) A kamara közigazgatási hatósági feladatai körébe tartozó eljárási cselekményei elektronikus úton nem intézhetők.
33. §
A kamara szakmai igazgatási feladatai keretében
a) megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály) és egyéb szabályzatokat,
b) kivizsgálja és elbírálja a tagjai szakmai tevékenységével kapcsolatos panaszügyeket és etikai eljárás lefolytatására irányuló kérelmeket,
c) kidolgozza a kamarai tagokra vonatkozó etikai szabályokat és ezek megsértése esetén etikai eljárást folytat le,
d) szakmai továbbképzéseket szervez,
e) amennyiben szakmai kapcsolatai felhasználásával arra mód van, úgy a hatóság megkeresésére a hiteles fordítói, illetve a hatósági tolmácsolási tevékenység ellátása érdekében segítséget nyújt, ha a hatóság e tevékenységek folytatására feljogosított természetes személy, gazdálkodó szervezet vagy más alkalmas személy hiányában nem tudott gondoskodni.
34. §
A kamara érdekképviseleti feladatai keretében
a) a szakmai tevékenységükkel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a szakfordítói és tolmács kar tekintélyét és tagjainak érdekeit, a szakfordítók és tolmácsok jogait,
b) véleményezi azokat a jogszabályokat, amelyek a szakfordítók és tolmácsok szakmai működését, tevékenységét és a kamara feladatait közvetlenül érintik,
c) részt vesz a szakfordítók és tolmácsok hazai és nemzetközi szakmai szervezeteinek munkájában, konferenciák, szakértői találkozók szervezésében,
d) szakmai kiadványok közzététele és tanácsadás keretében segítséget nyújt a kamarai tagoknak munkájuk ellátásához, a szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységgel összefüggő kérdésekben megkeresésre véleményt ad.
A kamara alapszabálya és szabályzatai
35. §
(1) A kamara a működésének e törvényben nem rendezett kérdéseit az alapszabályban és a szabályzatokban szabályozza.
(2) A kamara alapszabálya határozza meg:
a) a kamara feladataira, szervezetére és szerveinek működésére, valamint a szakmai tagozatok működésére, létesítésére és felvételi feltételeire vonatkozó, e törvényben nem rendezett részletes szabályokat,
b) a kamarai tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó, e törvényben nem rendezett részletes szabályokat,
c) a kamarai tagdíj mértékét és megfizetésének a szabályait,
d) a kamarai szolgáltatásokra, szakmai továbbképzésekre vonatkozó szabályokat és igénybevételük feltételeit,
e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezéseit írja elő.
36. §
(1) A kamara szabályzatai az etikai szabályzat és a gazdálkodási szabályzat.
(2) Az etikai szabályzat e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlására feljogosított személyekre irányadó, szakmai tevékenységük sajátosságaira tekintettel megfogalmazott magatartási szabályokat tartalmazza.
(3) A gazdálkodási szabályzat a kamara pénzügyi és gazdasági tevékenységére vonatkozó szabályait tartalmazza.
(4) Az alapszabály további szabályzatok megalkotását is lehetővé teheti.
14. §
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységet végzőt munkadíjból és költségtérítésből álló díjazás illeti meg azzal, hogy igényt tarthat a díj egy részének megelőlegezésére. A díj szabad megállapodás tárgya.
15. §
(1) A szakfordítót és a tolmácsot – ha törvény eltérően nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről szakfordítói és tolmácsolási tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(2) A titoktartási kötelezettség a szakfordítói és a tolmács minőség megszűnése után is fennáll.
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység felügyelete
16. §
(1) A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység felett a törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter látja el. A törvényességi felügyelet kiterjed minden szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre, kivéve az olyan ügyeket, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
(2) A képesítés megszerzésének feltételeit és a képzés, továbbképzés szabályait
a) a szakfordítók és – a jelnyelvi tolmácsok kivételével – a tolmácsok esetében az oktatási miniszter,
b) a jelnyelvi tolmácsok esetében az oktatási miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter együtt
határozza meg.
17. §
(1) Ha az Igazságügyi Minisztérium azt észleli, hogy az igazolvány kiállítása vagy visszavonása tárgyában hozott határozat a jogszabályoknak nem felel meg, a jegyző figyelmét felhívja a határozat módosításának vagy visszavonásának szükségességére.
(2) A jegyző 30 napon belül értesíti az Igazságügyi Minisztériumot az általa tett intézkedésről. Ennek elmaradása esetén az Igazságügyi Minisztérium az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz fordul a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
III. Fejezet
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység
18. §
Az I-II. fejezet rendelkezéseit a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységre a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A hiteles fordításhoz fűződő joghatások
19. §
A hiteles fordítás – ide nem értve az idegen nyelvű iratról készített hiteles másolatot -, az ellenkező bizonyításáig közhitelűen tanúsítja azt, hogy a kész fordítás szövege az alapul szolgáló szöveggel tartalmilag azonos és értelmileg egyenértékű.
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésének feltételei
20. §
(1) Hiteles fordítói tevékenységet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – végezhet
a) az a szakfordító, aki a kamarában a hiteles fordítók szakmai tagozatának tagja,
b) az a gazdálkodó szervezet, amely a kamara névjegyzékében szerepel.
(2) Hatósági tolmácsolási tevékenységet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – végezhet
a) az a tolmács, aki a kamarában a hatósági tolmácsok szakmai tagozatának tagja,
b) az a gazdálkodó szervezet, amely a kamara névjegyzékében szerepel.
(3) E törvény rendelkezései nem érintik a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusoknak a tagállami hatóságok előtti eljárások során felhasznált dokumentumok szakfordítására vonatkozó rendelkezéseit.
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei
21. §
(1) A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási a tevékenységet végzőket munkadíjból és költségtérítésből álló díjazás illeti meg, melyet az igazságügy-miniszter rendeletben szabályoz.
22. §
A hiteles fordító és a hatósági tolmács, valamint a hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet a tevékenységéről köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni.
23. §
(1) A hiteles fordító a hiteles fordításon köteles feltüntetni a nevét, működési helyét, nyelvismeretét, szakismeretét, szakfordítói igazolványának sorszámát, továbbá ha tevékenységét gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként végzi, a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét is.
(2) A hiteles fordító az általa készített hiteles fordításra hitelesítési záradékot vezet fel, továbbá azt aláírásával és bélyegzőjével látja el. A bélyegzőn fel kell tüntetni a hiteles fordító nevét, szakfordítói igazolványa sorszámát, továbbá ha tevékenységét gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként végzi, a gazdálkodó szervezet nevét. A bélyegzőn a Magyar Köztársaság címere nem használható.
(3) A külön lapra írt hiteles fordítást a lefordított eredeti irathoz vagy hiteles másolathoz hozzá kell fűzni és az összefűzés helyén a hiteles fordító bélyegzőjével kell megerősíteni.
(4) A hiteles fordítónak az általa készített hiteles fordítást másik – az adott nyelvre és szakterületre vonatkozóan hiteles fordítói tevékenység végzésére feljogosított - hiteles fordítóval lektoráltatnia kell. A lektor adatait a hiteles fordításnak a hiteles fordító nyilvántartásában őrzött és a lektor aláírásával ellátott példányán kell feltüntetni.
24. §
A hitelesítésnek és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.
A hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet
25. §
(1) A gazdálkodó szervezet a hiteles fordítói tevékenységet az e törvény alapján hiteles fordítói tevékenység végzésére - az adott nyelvre és szakterületre vonatkozóan - feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja (pl. munkaviszony, állandó megbízási jogviszony) útján végezheti.
(2) A Gazdálkodó szervezet a hatósági tolmácsolási tevékenységet hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére – az adott nyelvre vonatkozóan - feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja útján végezheti.
26. §
(1) A hiteles fordító és a hatósági tolmács gazdálkodó szervezet tagjaként és tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként a szervezet nevében, de saját szakmai felelőssége mellett végzi tevékenységét.
(2) A hiteles fordításon a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a hiteles fordítást a hiteles fordító a gazdálkodó szervezet nevében készítette.
(3) A gazdálkodó szervezetnek a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított tagját és tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottját a szakmai felelősségét érintő tevékenysége körében a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.
A hatósági kirendelésre vonatkozó szabályok
27. §
A hiteles fordító és a hatósági tolmács a kirendelő hatóság előtt a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére való jogosultságát igazolványával és kamarai tagsági igazolványával együttesen igazolja.
28. §
(1) A hiteles fordító és a hatósági tolmács, továbbá a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: a kirendelt) - a számára megküldött iratok visszaküldése mellett – a kirendelő határozat kézhezvételét követő három munkanapon belül köteles közölni a kirendelő hatósággal, ha
a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn,
b) a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,
c) a kamarában a hiteles fordítók vagy a hatósági tolmácsok szakmai tagozati – gazdálkodó szervezet esetén tagjának vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjának – a tagsága szünetel, megszűnt vagy erre irányuló kérelmet terjesztett elő a kamaránál.
(2) A kirendelt - az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.
(3) Ha a kirendelt a kirendelő hatóság által megállapított határidőre a feladatát elvégezni nem képes, a kirendelő határozat kézhezvételét követő három munkanapon belül a határidő módosítását kérheti.
29. §
(1) A kirendelő hatóság a kirendeltnek járó díjat a hiteles fordítás beérkeztét követő 30 napon belül, illetve a tolmácsolási tevékenység kifejtését követően, de legkésőbb 30 napon belül határozattal megállapítja.
(2) A kirendelő hatóság a díjat a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kifizeti – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kirendelt által benyújtott számla alapján, vagy, ha számla kiállítására nem köteles a kirendelt, úgy átvételi elismervény ellenében.
(3) Hatósági kirendelés esetén a kirendelt a feladata elvégzését megelőzően nem tarthat igényt díjelőleg kiutalására.
MÁSODIK RÉSZ
IV. Fejezet
A kamarára vonatkozó általános rendelkezések
A kamara jogállása
30. §
(1) A kamara a szakfordítók, tolmácsok, hiteles fordítók és hatósági tolmácsok önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A kamara országos szervezet, székhelye Budapest. A kamara nem rendelkezik helyi szervezetekkel.
(3) A kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
A kamara feladatai
31. §
(1) A kamara közigazgatási hatósági feladatokat és tagjai tevékenységével összefüggésben szakmai igazgatási, érdekképviseleti feladatokat lát el.
(2) A kamara közigazgatási hatósági feladataira a Ket. rendelkezései – az e Részben foglalt eltérésekkel - az irányadók.
32. §
(1) A kamara közigazgatási hatósági feladatai keretében
a) tagfelvételi és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésére irányuló eljárást folytat le,
b) dönt a kamarai tagság szünetelése, az e törvényben meghatározott esetekben – a kamarából történő kizárás kivételével - a kamarai tagság megszűnése, továbbá a gazdálkodó szervezetek törlése tárgyában,
c) a tagjairól és a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.
(2) Ha a kamara közigazgatási hatósági eljárása kérelemre indul, úgy a kérelmezőt az eljárás megindításáról nem kell értesíteni.
(3) A kamara közigazgatási hatósági feladatai körébe tartozó eljárási cselekményei elektronikus úton nem intézhetők.
33. §
A kamara szakmai igazgatási feladatai keretében
a) megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály) és egyéb szabályzatokat,
b) kivizsgálja és elbírálja a tagjai szakmai tevékenységével kapcsolatos panaszügyeket és etikai eljárás lefolytatására irányuló kérelmeket,
c) kidolgozza a kamarai tagokra vonatkozó etikai szabályokat és ezek megsértése esetén etikai eljárást folytat le,
d) szakmai továbbképzéseket szervez,
e) amennyiben szakmai kapcsolatai felhasználásával arra mód van, úgy a hatóság megkeresésére a hiteles fordítói, illetve a hatósági tolmácsolási tevékenység ellátása érdekében segítséget nyújt, ha a hatóság e tevékenységek folytatására feljogosított természetes személy, gazdálkodó szervezet vagy más alkalmas személy hiányában nem tudott gondoskodni.
34. §
A kamara érdekképviseleti feladatai keretében
a) a szakmai tevékenységükkel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a szakfordítói és tolmács kar tekintélyét és tagjainak érdekeit, a szakfordítók és tolmácsok jogait,
b) véleményezi azokat a jogszabályokat, amelyek a szakfordítók és tolmácsok szakmai működését, tevékenységét és a kamara feladatait közvetlenül érintik,
c) részt vesz a szakfordítók és tolmácsok hazai és nemzetközi szakmai szervezeteinek munkájában, konferenciák, szakértői találkozók szervezésében,
d) szakmai kiadványok közzététele és tanácsadás keretében segítséget nyújt a kamarai tagoknak munkájuk ellátásához, a szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységgel összefüggő kérdésekben megkeresésre véleményt ad.
A kamara alapszabálya és szabályzatai
35. §
(1) A kamara a működésének e törvényben nem rendezett kérdéseit az alapszabályban és a szabályzatokban szabályozza.
(2) A kamara alapszabálya határozza meg:
a) a kamara feladataira, szervezetére és szerveinek működésére, valamint a szakmai tagozatok működésére, létesítésére és felvételi feltételeire vonatkozó, e törvényben nem rendezett részletes szabályokat,
b) a kamarai tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó, e törvényben nem rendezett részletes szabályokat,
c) a kamarai tagdíj mértékét és megfizetésének a szabályait,
d) a kamarai szolgáltatásokra, szakmai továbbképzésekre vonatkozó szabályokat és igénybevételük feltételeit,
e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezéseit írja elő.
36. §
(1) A kamara szabályzatai az etikai szabályzat és a gazdálkodási szabályzat.
(2) Az etikai szabályzat e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlására feljogosított személyekre irányadó, szakmai tevékenységük sajátosságaira tekintettel megfogalmazott magatartási szabályokat tartalmazza.
(3) A gazdálkodási szabályzat a kamara pénzügyi és gazdasági tevékenységére vonatkozó szabályait tartalmazza.
(4) Az alapszabály további szabályzatok megalkotását is lehetővé teheti.
V. Fejezet
A kamarai tagságra vonatkozó szabályok
A kamara szakmai tagozatai
37. §
(1) A kamarai tagok – az általuk végzett szakmai tevékenységnek megfelelően – szakmai tagozatokba tömörülnek. A kamarai tagnak valamely szakmai tagozatban kötelezően szerepelnie kell.
(2) A kamara szervezetén belül a következő szakmai tagozatok működnek:
a) szakfordítók,
b) tolmácsok,
c) hiteles fordítók, és
d) hatósági tolmácsok
szakmai tagozata.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt szakmai tagozatokon felül az alapszabály további szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet.
(4) Ugyanazon kamarai tag egyidejűleg több szakmai tagozat tagja is lehet.
(5) A kamarán belül a szakmai tagozatot annak vezetője képviseli.
(6) A szakmai tagozatok tagjai kamarai tagdíjként az alapszabályban az egyes szakmai tagozatokra megállapított mértékű tagdíjat kötelesek fizetni.
38. §
A szakfordítók szakmai tagozatának a szakfordítók, a tolmácsok szakmai tagozatának a tolmácsok, a hiteles fordítók szakmai tagozatának a hiteles fordítók, a hatósági tolmácsok szakmai tagozatának a hatósági tolmácsok lehetnek a tagjai.
39. §
(1) Új szakmai tagozat létrehozásáról az alapszabály módosításával a közgyűlés rendelkezik. Az alapszabályban a létrehozandó szakmai tagozatba történő felvételhez szükséges feltételeket és a fizetendő tagdíj mértékét is meg kell határozni.
(2) A 37. § (2) bekezdésében felsorolt szakmai tagozatok megszüntetését nem lehet kezdeményezni és arról a közgyűlés nem dönthet.
40. §
(1) A szakmai tagozatok az általuk képviselt tevékenységek speciális szakmai követelményeinek a megfogalmazását, kamarán belüli képviseletét látják el és javaslatot tehetnek a közgyűlésnek az alapszabály és a szabályzatok tartalmára.
(2) A szakmai tagozatok nem minősülnek kamarai szervnek, érdemi döntéshozatali jogkörrel nem rendelkeznek és rájuk az igazságügy-miniszter törvényességi felügyelete nem terjed ki.
(3) A szakmai tagozat működését érintő jogszabályok véleményezése során és az alapszabály, szabályzatok módosítása előtt ki kell kérni az érintett szakmai tagozat véleményét.
A kamarai tagság keletkezése
41. §
(1) Azt a természetes személyt (a továbbiakban: kérelmező), aki a 42., illetve a 43. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni a kamara – általa megjelölt szakmai tagozatának – tagjai közé.
(2) A tagfelvételi kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a kamaránál kell előterjeszteni.
(3) Ha a tagfelvételi kérelem hiányosan került benyújtásra, a kamara a kérelmezőt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül 30 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.
(4) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a kamarai tag más szakmai kamara tagja is legyen.
42. §
(1) Azt a kérelmezőt kell felvenni a szakfordítók szakmai tagozatának tagjai közé, aki
a) szakfordítói igazolvánnyal rendelkezik,
b) e törvényben, az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és
c) a kamarai tagdíjnak az alapszabályban és az igazgatási szolgáltatási díjnak a külön jogszabályban meghatározott módon történő megfizetését vállalja.
(2) Azt a kérelmezőt kell felvenni a tolmácsok szakmai tagozatának tagjai közé, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesíti.
43. §
(1) Azt a kérelmezőt kell felvenni a hiteles fordítók szakmai tagozatába, aki a 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel és emellett
a) az igazolványában szereplő szakismeretnek és nyelvnek megfelelő ötéves szakfordítói szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
b) a külön jogszabályban meghatározott jogi vizsgát letette.
(2) Azt a kérelmezőt kell felvenni a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába, aki a 42. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel és emellett
a) az igazolványában szereplő nyelvnek megfelelő ötéves tolmácsolási vagy jelnyelvi tolmácsolási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
b) a külön jogszabályban meghatározott jogi vizsgát letette.
44. §
(1) A tagfelvételhez szükséges feltételek meglétét a kamara felvételi bizottsága a tagfelvételi eljárás keretében vizsgálja.
(2) A felvételi bizottság annak a tagfelvételi kérelmét utasítja el
a) aki a 42. vagy a 43. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,
b) akit a kamarából korábban kizártak, ha a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év még nem telt el,
c) akinek a kamarai tagsága korábban a tagdíj nem fizetése miatt megszűnt és az elnökség megszüntetésről rendelkező határozatának jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el,
d) akinek az igazolványát a tagfelvételi eljárás lefolytatása alatt a jegyző visszavonta.
(3) A tagfelvételről szóló határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy a kérelmező a kamara mely szakmai tagozatába nyert felvételt.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, ha a kamarai tag egy további szakmai tagozatba kéri a felvételét.
45. §
(1) A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a kérelmező a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a kamara elnökségéhez írásban fellebbezhet.
(2) Az elnökség a fellebbezésről 60 napon belül határoz, és határozatát a meghozatalát követő 15 napon belül a kérelmezővel írásban közli.
46. §
(1) A kamara a tagjai sorába felvett személy részére sorszámmal ellátott tagsági igazolványt állít ki.
(2) A tagsági igazolványon a következőket kell feltüntetni:
a) ha kamarai tag hiteles fordítói, hatósági tolmácsolási vagy hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított, úgy ezt a tényt,
b) ha a kamarai tag a tevékenységét a névjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottjaként végzi, úgy a gazdálkodó szervezet nevét,
c) az éves tagdíj megfizetésének tényét évente történő bejegyzéssel.
A kamarai tagság megszűnése
47. §
(1) Megszűnik a kamarai tagság, ha
a) a kamarai tag ezt kéri,
b) a jegyző az igazolvány visszavonásáról határozott,
c) a kamarai tag a kamarai tagdíjat – előzetes felszólítást követő 30 napon belül – nem fizette meg,
d) a kamarai tag annak ellenére került felvételre a kamarába, hogy a 42. vagy a 43. §-ban foglalt feltételeknek nem felelt meg,
e) a kamarai tagot a kamarából kizárták.
(2) A kamarai tagság megszüntetése iránti kérelmet írásban a kamaránál kell előterjeszteni.
(3) A kamarai tagság megszűnésére vonatkozó eljárást a kamara hivatalból megindítja, ha a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó okról szerez tudomást. A kamara a hivatalból indult eljárása során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
48. §
(1) A kamarai tagság megszűnéséről az elnökség határozattal dönt. A kamarából történő kizárás esetén a tagság megszűnéséről nem kell külön határozatot hozni.
(2) A kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A kamarai tagság a határozat meghozatalának napján szűnik meg. A kamarai tagság megszűnésére irányuló kérelem esetén – az elnökség döntése alapján – a tagság a kérelemben megjelölt időpontban szűnik meg.
(4) A 47. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt megszűnési okok esetében az eljárás megindításáról a kamara nyolc napon belül értesíti a kamarai tagot.
(5) A kamarai tag a kamarai tagság megszűnése esetén a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a tagsági igazolványát a kamara részére megküldeni.
A kamarai tagság szünetelése
49. §
(1) A kamarai tag a kamaránál írásban előterjesztett kérelmére a kamarai tagságát szüneteltetheti.
(2) A szünetelés időtartama alatt a kamarai tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek szünetelnek. A kamarai tag a kamara által nyújtott szolgáltatásokat – az alapszabályban meghatározott díj megfizetésével – a szünetelés időtartama alatt is igénybe veheti.
(3) A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szereplő tag a szünetelés időtartama alatt hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet nem végezhet.
50. §
(1) Az elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz.
(2) A kamara tagság szüneteléséről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az elnökség a kamarai tag kérelmére a szünetelő tagsági viszonyt helyreállítja.
(4) A szünetelés iránti kérelem elbírálásának eljárási szabályairól és a szünetelés időtartamáról az alapszabály rendelkezik.
A kamarai tag jogai és kötelességei
51. §
(1) A kamarai tag a tagsági viszonyból eredő jogait és kötelességeit e törvénynek, az egyéb jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak megfelelően gyakorolja.
(2) A kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a kamara közgyűlésén,
b) részt vegyen a kamarai tisztségviselők megválasztásában,
c) tisztségviselőnek megválasszák,
d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait,
e) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az etikai bizottság elnökénél etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.
52. §
(1) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa az e törvényben, az alapszabályban és a kamara szabályzataiban foglaltakat,
b) az alapszabályban meghatározott módon megfizesse a kamarai tagdíjat,
c) haladéktalanul írásban jelentse az elnökségnek, ha a kamarai tagsága megszűnésének alapjául szolgáló körülmény következik be.
(2) A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szereplő tag az (1) bekezdésben meghatározottakon felül köteles a kamara által szervezett kötelező szakmai továbbképzéseken részt venni.
A kamarai tagot megillető jogorvoslatok különös szabályai
53. §
(1) Az etikai eljárás során hozott határozatok a 91-93. §-okban szabályozott jogorvoslati rendszerben támadhatók meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok kivételével a kamara szerveinek törvénysértő határozatait bármely tag az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. §-a szerint bíróság előtt megtámadhatja. E bírósági jogorvoslatra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett és nem szavazott a határozat ellen.
Bejegyzett gazdálkodó szervezet
54. §
(1) A kamara azt a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet jegyzi be a névjegyzékbe,
a) amelynek létesítő okiratában a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került,
b) amelynek van olyan tagja vagy tartós jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja, aki a kamara hiteles fordítók vagy hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szerepel,
c) amely az igazgatási szolgáltatási díjnak a külön jogszabályban meghatározott módon történő megfizetését vállalja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a felvételi bizottság ellenőrzi. A bejegyzés iránti kérelmet csak e feltételek hiányára hivatkozással lehet elutasítani.
55. §
(1) A gazdálkodó szervezetet a névjegyzékből törölni kell, ha
a) a cégnyilvántartásból törölték,
b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételeinek nem felel meg,
c) hiteles fordítói vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet végző valamennyi tagjának és tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel,
d) azt a gazdálkodó szervezet kéri.
(2) A gazdálkodó szervezet a névjegyzékből való törlése alapjául szolgáló okot az elnökségnél írásban haladéktalanul köteles bejelenteni.
(3) A gazdálkodó szervezet törléséről az elnökség határozattal dönt. A törlésről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) A törlésről rendelkező határozat alapján a kamara a gazdálkodó szervezetet a névjegyzékből törli. A törlés iránti kérelem esetén – az elnökség döntése alapján – a törlésre a kérelemben megjelölt időpontban kerül sor.
(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt törlési okok esetében a törlésre irányuló eljárás megindításáról a kamara nyolc napon belül értesíti a kamarai tagot.
(6) A bejegyzési eljárás lefolytatására, a bejegyzés iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezésre, illetve a névjegyzékből való törlés iránti kérelemre és a törlésre a 41. § (2) és (3) bekezdései, a 45. §, a 47. § (2) és (3) bekezdései és a 48. § (1) és (2) bekezdései megfelelően irányadók.
56. §
E törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén az Európai Gazdasági Térségben részes államok állampolgárai is a kamara tagjai lehetnek és ezen államokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek is bejegyezhetők a névjegyzékbe.
A névjegyzék
57. §
(1) A névjegyzék tartalmazza a kamarai tag
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja leánykori családi és utónevét,
d) szakfordító vagy tolmács képesítését,
e) végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, képesítő bizonyítványának számát, keltét és az azt kiállító intézmény nevét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát,
f) szakismeretét és nyelvismeretét, valamint ha hiteles fordítói, hatósági tolmácsolási vagy hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított, úgy ezt a tényt,
g) a kamarai tagság kezdetének, szünetelésének, megszűnésének időpontját;
h) szakmai tagozati tagságát,
i) szakfordítói vagy tolmácsigazolványa sorszámát, kiadásának keltét és a határozat számát,
j) működési helyét,
k) által megjelölt, azon gazdálkodó szervezetnek a nevét és a székhelyét, amely tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként a tevékenységét folytatja, és működési helyét, ha az eltér a gazdálkodó szervezet székhelyétől,
l) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
m) lakóhelyét,
n) munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét).
(2) A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet
a) nevét,
b) székhelyét, és működési helyét, ha az eltér a gazdálkodó szervezet székhelyétől,
c) hiteles fordítói vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet végző tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjának a nevét, szakismeretét és nyelvismeretét.
(3) A névjegyzék adatai – a (1) bekezdés b), c), m) és n) pontjaiban foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a kamara a világhálón közzétesz és megkeresésre annak tartalmáról bárki részére tájékoztatást ad.
(4) A kamarai tag és a gazdálkodó szervezet a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a kamara részére. A kamara a bejelentés alapján a változást a névjegyzékben átvezeti.
(5) A büntetőügyben eljáró hatóság a kamarai tag ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének tényéről a kamarát értesíti.
A kamarai tagságra vonatkozó szabályok
A kamara szakmai tagozatai
37. §
(1) A kamarai tagok – az általuk végzett szakmai tevékenységnek megfelelően – szakmai tagozatokba tömörülnek. A kamarai tagnak valamely szakmai tagozatban kötelezően szerepelnie kell.
(2) A kamara szervezetén belül a következő szakmai tagozatok működnek:
a) szakfordítók,
b) tolmácsok,
c) hiteles fordítók, és
d) hatósági tolmácsok
szakmai tagozata.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt szakmai tagozatokon felül az alapszabály további szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet.
(4) Ugyanazon kamarai tag egyidejűleg több szakmai tagozat tagja is lehet.
(5) A kamarán belül a szakmai tagozatot annak vezetője képviseli.
(6) A szakmai tagozatok tagjai kamarai tagdíjként az alapszabályban az egyes szakmai tagozatokra megállapított mértékű tagdíjat kötelesek fizetni.
38. §
A szakfordítók szakmai tagozatának a szakfordítók, a tolmácsok szakmai tagozatának a tolmácsok, a hiteles fordítók szakmai tagozatának a hiteles fordítók, a hatósági tolmácsok szakmai tagozatának a hatósági tolmácsok lehetnek a tagjai.
39. §
(1) Új szakmai tagozat létrehozásáról az alapszabály módosításával a közgyűlés rendelkezik. Az alapszabályban a létrehozandó szakmai tagozatba történő felvételhez szükséges feltételeket és a fizetendő tagdíj mértékét is meg kell határozni.
(2) A 37. § (2) bekezdésében felsorolt szakmai tagozatok megszüntetését nem lehet kezdeményezni és arról a közgyűlés nem dönthet.
40. §
(1) A szakmai tagozatok az általuk képviselt tevékenységek speciális szakmai követelményeinek a megfogalmazását, kamarán belüli képviseletét látják el és javaslatot tehetnek a közgyűlésnek az alapszabály és a szabályzatok tartalmára.
(2) A szakmai tagozatok nem minősülnek kamarai szervnek, érdemi döntéshozatali jogkörrel nem rendelkeznek és rájuk az igazságügy-miniszter törvényességi felügyelete nem terjed ki.
(3) A szakmai tagozat működését érintő jogszabályok véleményezése során és az alapszabály, szabályzatok módosítása előtt ki kell kérni az érintett szakmai tagozat véleményét.
A kamarai tagság keletkezése
41. §
(1) Azt a természetes személyt (a továbbiakban: kérelmező), aki a 42., illetve a 43. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni a kamara – általa megjelölt szakmai tagozatának – tagjai közé.
(2) A tagfelvételi kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a kamaránál kell előterjeszteni.
(3) Ha a tagfelvételi kérelem hiányosan került benyújtásra, a kamara a kérelmezőt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül 30 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.
(4) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a kamarai tag más szakmai kamara tagja is legyen.
42. §
(1) Azt a kérelmezőt kell felvenni a szakfordítók szakmai tagozatának tagjai közé, aki
a) szakfordítói igazolvánnyal rendelkezik,
b) e törvényben, az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és
c) a kamarai tagdíjnak az alapszabályban és az igazgatási szolgáltatási díjnak a külön jogszabályban meghatározott módon történő megfizetését vállalja.
(2) Azt a kérelmezőt kell felvenni a tolmácsok szakmai tagozatának tagjai közé, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesíti.
43. §
(1) Azt a kérelmezőt kell felvenni a hiteles fordítók szakmai tagozatába, aki a 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel és emellett
a) az igazolványában szereplő szakismeretnek és nyelvnek megfelelő ötéves szakfordítói szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
b) a külön jogszabályban meghatározott jogi vizsgát letette.
(2) Azt a kérelmezőt kell felvenni a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába, aki a 42. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel és emellett
a) az igazolványában szereplő nyelvnek megfelelő ötéves tolmácsolási vagy jelnyelvi tolmácsolási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
b) a külön jogszabályban meghatározott jogi vizsgát letette.
44. §
(1) A tagfelvételhez szükséges feltételek meglétét a kamara felvételi bizottsága a tagfelvételi eljárás keretében vizsgálja.
(2) A felvételi bizottság annak a tagfelvételi kérelmét utasítja el
a) aki a 42. vagy a 43. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,
b) akit a kamarából korábban kizártak, ha a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év még nem telt el,
c) akinek a kamarai tagsága korábban a tagdíj nem fizetése miatt megszűnt és az elnökség megszüntetésről rendelkező határozatának jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el,
d) akinek az igazolványát a tagfelvételi eljárás lefolytatása alatt a jegyző visszavonta.
(3) A tagfelvételről szóló határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy a kérelmező a kamara mely szakmai tagozatába nyert felvételt.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, ha a kamarai tag egy további szakmai tagozatba kéri a felvételét.
45. §
(1) A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a kérelmező a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a kamara elnökségéhez írásban fellebbezhet.
(2) Az elnökség a fellebbezésről 60 napon belül határoz, és határozatát a meghozatalát követő 15 napon belül a kérelmezővel írásban közli.
46. §
(1) A kamara a tagjai sorába felvett személy részére sorszámmal ellátott tagsági igazolványt állít ki.
(2) A tagsági igazolványon a következőket kell feltüntetni:
a) ha kamarai tag hiteles fordítói, hatósági tolmácsolási vagy hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított, úgy ezt a tényt,
b) ha a kamarai tag a tevékenységét a névjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottjaként végzi, úgy a gazdálkodó szervezet nevét,
c) az éves tagdíj megfizetésének tényét évente történő bejegyzéssel.
A kamarai tagság megszűnése
47. §
(1) Megszűnik a kamarai tagság, ha
a) a kamarai tag ezt kéri,
b) a jegyző az igazolvány visszavonásáról határozott,
c) a kamarai tag a kamarai tagdíjat – előzetes felszólítást követő 30 napon belül – nem fizette meg,
d) a kamarai tag annak ellenére került felvételre a kamarába, hogy a 42. vagy a 43. §-ban foglalt feltételeknek nem felelt meg,
e) a kamarai tagot a kamarából kizárták.
(2) A kamarai tagság megszüntetése iránti kérelmet írásban a kamaránál kell előterjeszteni.
(3) A kamarai tagság megszűnésére vonatkozó eljárást a kamara hivatalból megindítja, ha a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó okról szerez tudomást. A kamara a hivatalból indult eljárása során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
48. §
(1) A kamarai tagság megszűnéséről az elnökség határozattal dönt. A kamarából történő kizárás esetén a tagság megszűnéséről nem kell külön határozatot hozni.
(2) A kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A kamarai tagság a határozat meghozatalának napján szűnik meg. A kamarai tagság megszűnésére irányuló kérelem esetén – az elnökség döntése alapján – a tagság a kérelemben megjelölt időpontban szűnik meg.
(4) A 47. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt megszűnési okok esetében az eljárás megindításáról a kamara nyolc napon belül értesíti a kamarai tagot.
(5) A kamarai tag a kamarai tagság megszűnése esetén a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a tagsági igazolványát a kamara részére megküldeni.
A kamarai tagság szünetelése
49. §
(1) A kamarai tag a kamaránál írásban előterjesztett kérelmére a kamarai tagságát szüneteltetheti.
(2) A szünetelés időtartama alatt a kamarai tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek szünetelnek. A kamarai tag a kamara által nyújtott szolgáltatásokat – az alapszabályban meghatározott díj megfizetésével – a szünetelés időtartama alatt is igénybe veheti.
(3) A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szereplő tag a szünetelés időtartama alatt hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet nem végezhet.
50. §
(1) Az elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz.
(2) A kamara tagság szüneteléséről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az elnökség a kamarai tag kérelmére a szünetelő tagsági viszonyt helyreállítja.
(4) A szünetelés iránti kérelem elbírálásának eljárási szabályairól és a szünetelés időtartamáról az alapszabály rendelkezik.
A kamarai tag jogai és kötelességei
51. §
(1) A kamarai tag a tagsági viszonyból eredő jogait és kötelességeit e törvénynek, az egyéb jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak megfelelően gyakorolja.
(2) A kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a kamara közgyűlésén,
b) részt vegyen a kamarai tisztségviselők megválasztásában,
c) tisztségviselőnek megválasszák,
d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait,
e) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az etikai bizottság elnökénél etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.
52. §
(1) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa az e törvényben, az alapszabályban és a kamara szabályzataiban foglaltakat,
b) az alapszabályban meghatározott módon megfizesse a kamarai tagdíjat,
c) haladéktalanul írásban jelentse az elnökségnek, ha a kamarai tagsága megszűnésének alapjául szolgáló körülmény következik be.
(2) A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szereplő tag az (1) bekezdésben meghatározottakon felül köteles a kamara által szervezett kötelező szakmai továbbképzéseken részt venni.
A kamarai tagot megillető jogorvoslatok különös szabályai
53. §
(1) Az etikai eljárás során hozott határozatok a 91-93. §-okban szabályozott jogorvoslati rendszerben támadhatók meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok kivételével a kamara szerveinek törvénysértő határozatait bármely tag az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. §-a szerint bíróság előtt megtámadhatja. E bírósági jogorvoslatra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett és nem szavazott a határozat ellen.
Bejegyzett gazdálkodó szervezet
54. §
(1) A kamara azt a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet jegyzi be a névjegyzékbe,
a) amelynek létesítő okiratában a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került,
b) amelynek van olyan tagja vagy tartós jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja, aki a kamara hiteles fordítók vagy hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szerepel,
c) amely az igazgatási szolgáltatási díjnak a külön jogszabályban meghatározott módon történő megfizetését vállalja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a felvételi bizottság ellenőrzi. A bejegyzés iránti kérelmet csak e feltételek hiányára hivatkozással lehet elutasítani.
55. §
(1) A gazdálkodó szervezetet a névjegyzékből törölni kell, ha
a) a cégnyilvántartásból törölték,
b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételeinek nem felel meg,
c) hiteles fordítói vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet végző valamennyi tagjának és tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel,
d) azt a gazdálkodó szervezet kéri.
(2) A gazdálkodó szervezet a névjegyzékből való törlése alapjául szolgáló okot az elnökségnél írásban haladéktalanul köteles bejelenteni.
(3) A gazdálkodó szervezet törléséről az elnökség határozattal dönt. A törlésről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) A törlésről rendelkező határozat alapján a kamara a gazdálkodó szervezetet a névjegyzékből törli. A törlés iránti kérelem esetén – az elnökség döntése alapján – a törlésre a kérelemben megjelölt időpontban kerül sor.
(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt törlési okok esetében a törlésre irányuló eljárás megindításáról a kamara nyolc napon belül értesíti a kamarai tagot.
(6) A bejegyzési eljárás lefolytatására, a bejegyzés iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezésre, illetve a névjegyzékből való törlés iránti kérelemre és a törlésre a 41. § (2) és (3) bekezdései, a 45. §, a 47. § (2) és (3) bekezdései és a 48. § (1) és (2) bekezdései megfelelően irányadók.
56. §
E törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén az Európai Gazdasági Térségben részes államok állampolgárai is a kamara tagjai lehetnek és ezen államokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek is bejegyezhetők a névjegyzékbe.
A névjegyzék
57. §
(1) A névjegyzék tartalmazza a kamarai tag
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja leánykori családi és utónevét,
d) szakfordító vagy tolmács képesítését,
e) végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, képesítő bizonyítványának számát, keltét és az azt kiállító intézmény nevét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát,
f) szakismeretét és nyelvismeretét, valamint ha hiteles fordítói, hatósági tolmácsolási vagy hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított, úgy ezt a tényt,
g) a kamarai tagság kezdetének, szünetelésének, megszűnésének időpontját;
h) szakmai tagozati tagságát,
i) szakfordítói vagy tolmácsigazolványa sorszámát, kiadásának keltét és a határozat számát,
j) működési helyét,
k) által megjelölt, azon gazdálkodó szervezetnek a nevét és a székhelyét, amely tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként a tevékenységét folytatja, és működési helyét, ha az eltér a gazdálkodó szervezet székhelyétől,
l) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
m) lakóhelyét,
n) munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét).
(2) A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet
a) nevét,
b) székhelyét, és működési helyét, ha az eltér a gazdálkodó szervezet székhelyétől,
c) hiteles fordítói vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet végző tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjának a nevét, szakismeretét és nyelvismeretét.
(3) A névjegyzék adatai – a (1) bekezdés b), c), m) és n) pontjaiban foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a kamara a világhálón közzétesz és megkeresésre annak tartalmáról bárki részére tájékoztatást ad.
(4) A kamarai tag és a gazdálkodó szervezet a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a kamara részére. A kamara a bejelentés alapján a változást a névjegyzékben átvezeti.
(5) A büntetőügyben eljáró hatóság a kamarai tag ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének tényéről a kamarát értesíti.
VI. Fejezet
A kamara szervezete
A kamara szervei
58. §
(1) A kamara szervei a következők:
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a felvételi bizottság.
(2) A kamara a munkájának elősegítése érdekében az alapszabályban meghatározott további bizottságokat is létrehozhat, hivatalt tarthat fent és ügyintézőket alkalmazhat.
A közgyűlés
59. §
(1) A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal.
(2) A közgyűlés kizárólagos feladatai a következők:
a) a kamara alapszabályának, szabályzatainak és azok módosításainak elfogadása,
b) döntés új szakmai tagozat létrehozásáról és – a 37. § (2) bekezdésében felsorolt szakmai tagozatok kivételével – létező szakmai tagozat megszüntetéséről,
c) a kamara éves költségvetésének, ennek keretében az éves tagdíj mértékének megállapítása,
d) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak, az elnök, az elnökség és a bizottságok éves beszámolóinak elfogadása,
e) a kamara tisztségviselőinek a megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása,
f) minden olyan ügy, amelyet e törvény, az alapszabály és a szabályzatok a közgyűlés hatáskörébe utalnak.
60. §
(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
(2) A közgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Az alapszabály és a szabályzatok elfogadásához és módosításához a megjelent tagok legalább kétharmadának elfogadó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes.
Elnökség
61. §
(1) Az elnökség öt éves időtartamra megválasztott testületi szerv, amely az elnökből, az elnökhelyettesekből és a közgyűlés által választott további elnökségi tagokból áll.
(2) Az alapszabály meghatározza az elnökség tagjainak a számát, továbbá rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.
(3) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok legalább fele megjelent. Az elnökség határozatainak érvényességéhez a megjelent elnökségi tagok többségének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
62. §
Az elnökség kizárólagos feladatai a következők:
a) a közgyűlés üléseinek előkészítése, összehívása, napirendjének meghatározása, valamint határozatai végrehajtásának megszervezése,
b) az alapszabály és módosításainak a kidolgozása és a közgyűlés elé terjesztése,
c) a kamarai tagok képviseletének ellátása a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásban,
d) a kamara éves költségvetésének, illetve az annak végrehajtásáról szóló beszámolónak az elkészítése,
e) a felvételi bizottság elutasító határozata és az etikai eljárásban született elsőfokú határozatok elleni fellebbezés elbírálása, a kamarai tagság megszűnése és szünetelése, valamint a gazdálkodó szervezetek törlése kérdésében történő határozathozatal,
f) szakmai továbbképzések szervezése a kamarai tagok részére,
g) szakmai tagozat létrehozásáról, megszüntetéséről szóló kérdésnek a közgyűlés napirendjére tűzése,
h) minden egyéb olyan kamarai feladat ellátása, amelyet e törvény, az alapszabály és a szabályzatok nem utalnak más szerv hatáskörébe.
Az etikai bizottság
63. §
(1) Az etikai bizottság a következő feladatokat látja el:
a) az etikai szabályok megtartásának ellenőrzése,
b) az etikai szabályzatra történő javaslattétel,
c) a kamara tisztségviselőjével szembeni összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezése.
(2) Az etikai eljárás lefolytatására az etikai bizottság tagjaiból esetenként eljáró, háromtagú etikai tanács alakul, amelynek tagjait az etikai bizottság elnöke jelöli ki.
(3) Nem lehet az etikai bizottság tagja az, aki ellen etikai vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig. Ha ezen eljárás során a tag felelősségét megállapították, az etikai bizottsági tagsága megszűnik.
A számvizsgáló bizottság
64. §
(1) A számvizsgáló bizottság feladata annak ellenőrzése, hogy a kamara tevékenysége gazdasági és pénzügyi szempontból megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és a gazdálkodási szabályzatnak.
(2) A számvizsgáló bizottság a munkája során bármely kamarai tagtól, tisztségviselőtől tájékoztatást kérhet, a kamara irataiba betekinthet és intézkedést javasolhat a közgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető további jogosultságokat az alapszabály határozhatja meg.
(3) A közgyűlés az elnökség beszámolóját, a kamara költségvetését és az annak végrehajtásáról szóló beszámolót csak a számvizsgáló bizottság véleményének kikérése után fogadhatja el.
(4) Ha a számvizsgáló bizottság a munkája során megállapítja, hogy a kamara valamely szervének, tisztségviselőjének tevékenysége nem felel meg a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a gazdálkodási szabályzatnak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére.
(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a (4) bekezdés szerinti felhívásnak, a számvizsgáló bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. A számvizsgáló bizottság által tett felhívást tartalmazó kérdést ilyenkor a közgyűlés napirendjére kell venni.
A felvételi bizottság
65. §
(1) A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésre irányuló kérelmeinek elbírálása.
(2) A felvételi bizottság tagjainak számát, megbízatása időtartamát az alapszabály határozza meg.
A kamara tisztségviselői
66. §
(1) A kamara tisztségviselői a következők:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettesek,
c) további elnökségi tagok,
d) a kamara bizottságainak elnökei és tagjai,
e) a vizsgálóbiztosok.
(2) A kamara tisztségviselője csak kamarai tag lehet. A kamarában nem viselhet tisztséget az, akivel szemben öt éven belül etikai büntetést szabtak ki.
(3) A kamarai tag egyszerre csak egy tisztséget tölthet be. A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak hozzátartozói és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
(4) A kamara tisztségviselői díjazásának megállapítására a gazdálkodási szabályzat rendelkezései az irányadók.
67. §
A tisztségviselő megbízatása megszűnésének esetei a következők:
a) megbízatási idő lejárta,
b) lemondás,
c) visszahívás,
d) kamarai tagság megszűnése vagy szünetelése,
e) a kamarai tagságnak az 80. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 89. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott felfüggesztése,
f) a 66. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség megállapítása.
Az elnök
68. §
(1) A kamara élén a közgyűlés által választott elnök áll.
(2) Az elnök
a) ellátja a kamara képviseletét,
b) irányítja az elnökség működését és gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról,
c) ellátja a kamara hivatali szervezete működésének irányítását, a kamarai alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek,
e) gondoskodik a kamara 33. § e) pontban meghatározott feladatának ellátása érdekében a szükséges intézkedések megtételéről,
f) jogosult arra, hogy az etikai eljárás során az etikai tanács határozata ellen fellebbezéssel éljen,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály vagy a szabályzatok az elnök feladatkörébe utalnak.
Az elnökhelyettesek
69. §
(1) A választható elnökhelyettesek feladatkörét és számát az alapszabály határozza meg.
(2) A kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek az alapszabályban meghatározott rendben, a feladatkörükbe tartozó ügyek tekintetében helyettesítik.
Az elnökség etikai ügyekért felelős tagja
70. §
Az elnökség etikai ügyekért felelős tagja a közgyűlés által választott további elnökségi tagok közé tartozik. Feladata az etikai tanács határozata elleni fellebbezés benyújtása esetén az elnökség háromtagú tanácsának kijelölése.
A vizsgálóbiztosok
71. §
(1) A vizsgálóbiztos feladata az etikai vizsgálat lefolytatása. A választható vizsgálóbiztosok számát az alapszabály határozza meg.
(2) A vizsgálóbiztos a tárgyévben lefolytatott etikai vizsgálatokról a közgyűlés részére beszámolási kötelezettséggel tartozik.
A kamara szervezete
A kamara szervei
58. §
(1) A kamara szervei a következők:
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a felvételi bizottság.
(2) A kamara a munkájának elősegítése érdekében az alapszabályban meghatározott további bizottságokat is létrehozhat, hivatalt tarthat fent és ügyintézőket alkalmazhat.
A közgyűlés
59. §
(1) A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal.
(2) A közgyűlés kizárólagos feladatai a következők:
a) a kamara alapszabályának, szabályzatainak és azok módosításainak elfogadása,
b) döntés új szakmai tagozat létrehozásáról és – a 37. § (2) bekezdésében felsorolt szakmai tagozatok kivételével – létező szakmai tagozat megszüntetéséről,
c) a kamara éves költségvetésének, ennek keretében az éves tagdíj mértékének megállapítása,
d) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak, az elnök, az elnökség és a bizottságok éves beszámolóinak elfogadása,
e) a kamara tisztségviselőinek a megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása,
f) minden olyan ügy, amelyet e törvény, az alapszabály és a szabályzatok a közgyűlés hatáskörébe utalnak.
60. §
(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
(2) A közgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Az alapszabály és a szabályzatok elfogadásához és módosításához a megjelent tagok legalább kétharmadának elfogadó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes.
Elnökség
61. §
(1) Az elnökség öt éves időtartamra megválasztott testületi szerv, amely az elnökből, az elnökhelyettesekből és a közgyűlés által választott további elnökségi tagokból áll.
(2) Az alapszabály meghatározza az elnökség tagjainak a számát, továbbá rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.
(3) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok legalább fele megjelent. Az elnökség határozatainak érvényességéhez a megjelent elnökségi tagok többségének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
62. §
Az elnökség kizárólagos feladatai a következők:
a) a közgyűlés üléseinek előkészítése, összehívása, napirendjének meghatározása, valamint határozatai végrehajtásának megszervezése,
b) az alapszabály és módosításainak a kidolgozása és a közgyűlés elé terjesztése,
c) a kamarai tagok képviseletének ellátása a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásban,
d) a kamara éves költségvetésének, illetve az annak végrehajtásáról szóló beszámolónak az elkészítése,
e) a felvételi bizottság elutasító határozata és az etikai eljárásban született elsőfokú határozatok elleni fellebbezés elbírálása, a kamarai tagság megszűnése és szünetelése, valamint a gazdálkodó szervezetek törlése kérdésében történő határozathozatal,
f) szakmai továbbképzések szervezése a kamarai tagok részére,
g) szakmai tagozat létrehozásáról, megszüntetéséről szóló kérdésnek a közgyűlés napirendjére tűzése,
h) minden egyéb olyan kamarai feladat ellátása, amelyet e törvény, az alapszabály és a szabályzatok nem utalnak más szerv hatáskörébe.
Az etikai bizottság
63. §
(1) Az etikai bizottság a következő feladatokat látja el:
a) az etikai szabályok megtartásának ellenőrzése,
b) az etikai szabályzatra történő javaslattétel,
c) a kamara tisztségviselőjével szembeni összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezése.
(2) Az etikai eljárás lefolytatására az etikai bizottság tagjaiból esetenként eljáró, háromtagú etikai tanács alakul, amelynek tagjait az etikai bizottság elnöke jelöli ki.
(3) Nem lehet az etikai bizottság tagja az, aki ellen etikai vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig. Ha ezen eljárás során a tag felelősségét megállapították, az etikai bizottsági tagsága megszűnik.
A számvizsgáló bizottság
64. §
(1) A számvizsgáló bizottság feladata annak ellenőrzése, hogy a kamara tevékenysége gazdasági és pénzügyi szempontból megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és a gazdálkodási szabályzatnak.
(2) A számvizsgáló bizottság a munkája során bármely kamarai tagtól, tisztségviselőtől tájékoztatást kérhet, a kamara irataiba betekinthet és intézkedést javasolhat a közgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető további jogosultságokat az alapszabály határozhatja meg.
(3) A közgyűlés az elnökség beszámolóját, a kamara költségvetését és az annak végrehajtásáról szóló beszámolót csak a számvizsgáló bizottság véleményének kikérése után fogadhatja el.
(4) Ha a számvizsgáló bizottság a munkája során megállapítja, hogy a kamara valamely szervének, tisztségviselőjének tevékenysége nem felel meg a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a gazdálkodási szabályzatnak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére.
(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a (4) bekezdés szerinti felhívásnak, a számvizsgáló bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. A számvizsgáló bizottság által tett felhívást tartalmazó kérdést ilyenkor a közgyűlés napirendjére kell venni.
A felvételi bizottság
65. §
(1) A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésre irányuló kérelmeinek elbírálása.
(2) A felvételi bizottság tagjainak számát, megbízatása időtartamát az alapszabály határozza meg.
A kamara tisztségviselői
66. §
(1) A kamara tisztségviselői a következők:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettesek,
c) további elnökségi tagok,
d) a kamara bizottságainak elnökei és tagjai,
e) a vizsgálóbiztosok.
(2) A kamara tisztségviselője csak kamarai tag lehet. A kamarában nem viselhet tisztséget az, akivel szemben öt éven belül etikai büntetést szabtak ki.
(3) A kamarai tag egyszerre csak egy tisztséget tölthet be. A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak hozzátartozói és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
(4) A kamara tisztségviselői díjazásának megállapítására a gazdálkodási szabályzat rendelkezései az irányadók.
67. §
A tisztségviselő megbízatása megszűnésének esetei a következők:
a) megbízatási idő lejárta,
b) lemondás,
c) visszahívás,
d) kamarai tagság megszűnése vagy szünetelése,
e) a kamarai tagságnak az 80. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 89. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott felfüggesztése,
f) a 66. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség megállapítása.
Az elnök
68. §
(1) A kamara élén a közgyűlés által választott elnök áll.
(2) Az elnök
a) ellátja a kamara képviseletét,
b) irányítja az elnökség működését és gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról,
c) ellátja a kamara hivatali szervezete működésének irányítását, a kamarai alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek,
e) gondoskodik a kamara 33. § e) pontban meghatározott feladatának ellátása érdekében a szükséges intézkedések megtételéről,
f) jogosult arra, hogy az etikai eljárás során az etikai tanács határozata ellen fellebbezéssel éljen,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály vagy a szabályzatok az elnök feladatkörébe utalnak.
Az elnökhelyettesek
69. §
(1) A választható elnökhelyettesek feladatkörét és számát az alapszabály határozza meg.
(2) A kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek az alapszabályban meghatározott rendben, a feladatkörükbe tartozó ügyek tekintetében helyettesítik.
Az elnökség etikai ügyekért felelős tagja
70. §
Az elnökség etikai ügyekért felelős tagja a közgyűlés által választott további elnökségi tagok közé tartozik. Feladata az etikai tanács határozata elleni fellebbezés benyújtása esetén az elnökség háromtagú tanácsának kijelölése.
A vizsgálóbiztosok
71. §
(1) A vizsgálóbiztos feladata az etikai vizsgálat lefolytatása. A választható vizsgálóbiztosok számát az alapszabály határozza meg.
(2) A vizsgálóbiztos a tárgyévben lefolytatott etikai vizsgálatokról a közgyűlés részére beszámolási kötelezettséggel tartozik.
VII. Fejezet
Etikai eljárás
Etikai vétség
72. §
Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki
a) e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége gyakorlásából eredő, jogszabályban és az alapszabályban meghatározott kötelességét, illetve e tevékenységére vonatkozó szakmai szabályokat,
b) az etikai szabályzatban foglalt magatartási szabályokat,
gondatlanságból vagy szándékosan megszegi.
Az etikai eljárás megindítása
73. §
(1) Etikai eljárásnak etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén van helye, hivatalból vagy erre irányuló kérelem alapján. Etikai eljárást kell lefolytatni akkor is, ha azt a kamarai tag saját maga ellen kéri.
(2) Az etikai eljárás megindításáról az etikai bizottság elnöke dönt.
(3) Az etikai eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az etikai bizottság elnöke részére kell benyújtani.
(4) A kérelemnek a tényállást az etikai eljárás megindításához szükséges részletességgel kell tartalmaznia. Az etikai bizottság elnöke szükség esetén a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül a kérelem kiegészítését kéri.
(5) A kérelemben foglalt tényállás alapján az etikai bizottság elnöke az etikai eljárás megindításáról vagy a kérelem elutasításáról határoz.
74. §
(1) Az etikai bizottság elnöke az etikai eljárás megindítása esetén az etikai bizottság tagjai közül kijelöli az eljáró háromtagú etikai tanácsot, valamint a közgyűlés által megválasztott vizsgálóbiztosok közül az eljáró vizsgálóbiztost.
(2) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás megindítása kérdésében rendelkező határozatát a meghozatalát követő 15 napon belül a kérelmező részére kézbesíteni kell.
(3) Az etikai eljárás megindításáról szóló határozatot, meghozatalát követően az etikai bizottság elnöke az eljárás alá vont kamarai tag részére haladéktalanul kézbesíti. Ha az eljárás megindítására kérelem alapján került sor, úgy a kamarai tag részére a határozattal együtt a kérelmet is meg kell küldeni.
75. §
(1) Nem indítható etikai eljárás
a) olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetése óta öt év eltelt,
b) ha az etikai vétségnek az etikai bizottság elnökének tudomására jutásától számítva hat hónap eltelt, anélkül, hogy az etikai bizottság elnöke az etikai eljárás megindításáról döntött volna.
(2) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító etikai vétség a bűncselekménnyel együtt évül el.
Képviselethez való jog
76. §
Az eljárás alá vont kamarai tag helyett az etikai eljárás során meghatalmazott képviselője is eljárhat.
Etikai vizsgálat
77. §
(1) Az etikai vizsgálat célja az etikai vétséget megalapozó tényállás felderítése és az etikai tanács eljárásának előkészítése. Az etikai vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le.
(2) Az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához szükséges tényeket. A vizsgálóbiztos munkája során az eljárás alá vont kamarai tagot, illetve tanúkat meghallgathatja, szakértők és kamarai tagok közreműködését kérheti, valamint egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a tényállás megállapításához szükséges iratokba betekinthet és azokat az etikai vizsgálat lefolytatása céljából bekérheti. Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be az etikai tanácsnak, melyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
(4) Az etikai vizsgálatot 30 nap alatt kell lefolytatni. Ezt a határidőt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.
Kizáró okok
78. §
(1) Nem járhat el az etikai tanács tagjaként:
a) az eljárás alá vont kamarai tag, annak hozzátartozója és képviselője,
b) aki az eljárás megindítását kérte,
c) akinek a tanúként, szakértőként vagy a kamara tagjaként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) aki ellen etikai vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
f) akivel szemben etikai büntetésként megrovást vagy pénzbírságot szabtak ki, ha az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el,
g) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok a jegyzőkönyvvezetőre és a vizsgálóbiztosra megfelelően alkalmazandók.
79. §
(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, a jegyzőkönyvvezető, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a 78. § (1) bekezdésében felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai tanács tagjával, a jegyzőkönyvvezetővel, valamint a vizsgálóbiztossal szemben elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) Az elfogultsági kifogásról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új tanácsot jelöl ki.
Az etikai tanács eljárása
80. §
(1) Az etikai tanács eljárása nem nyilvános, azon csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi.
(2) Az etikai tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül
a) megfelelő határidő kitűzésével az etikai vizsgálat kiegészítését rendeli el és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b) az etikai tárgyalás mellőzésével a 89. § (1) bekezdésében meghatározott etikai büntetést szab ki,
c) a kamarai tag tagságát felfüggeszti, ha az az etikai vétség súlyára tekintettel indokolt,
d) az etikai eljárást megszünteti,
e) etikai tárgyalást tűz ki.
(3) Az etikai tanács a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről határozattal dönt.
81. §
(1) A 80. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt döntésre abban az esetben van lehetőség, ha a vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján a fegyelmi felelősség kétséget kizáróan megállapítható, az eljárás alá vont kamarai tag az etikai vétség elkövetését elismeri és további bizonyításra nincs szükség.
(2) A tárgyalás mellőzésével hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az eljárás alá vont tag a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről az eljárás alá vont tagot a tárgyalás mellőzésével hozott határozatban tájékoztatni kell.
(3) A kérelem alapján az etikai tanács etikai tárgyalást tart. Az etikai tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és a 88. § (2) bekezdése szerinti határozatot hoz.
82. §
A 80. § (2) bekezdésének c) pontjában szabályozott felfüggesztésre a kamarai tagság szünetelésének a 49. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályai az irányadóak. A felfüggesztés legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig tarthat.
83. §
Az 80. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt döntést abban az esetben hozza meg az etikai tanács, ha a fegyelmi felelősség egyéb ok (a cselekmény nem valósít meg etikai vétséget, a cselekmény elévülése, annak korábbi jogerős elbírálása, vagy az eljárás alá vont kamarai tag halála) miatt nem állapítható meg.
84. §
Ha az etikai tanács etikai tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke az etikai vétség elkövetése gyanújának, bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével az eljárás alá vont tagot megidézi. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze.
85. §
(1) Az etikai tárgyalást az etikai tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat.
(2) Az etikai tanács az etikai felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon értékeli. A bizonyítás során lehetőség van az iratok megtekintésére, tanú, illetve szakértő meghallgatására.
(3) Az eljárás alá vont kamarai tag részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről a kamarai tagot az idézésben tájékoztatni kell. Az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) a védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően három nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő.
(4) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) az etikai eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére – költségtérítéssel – másolatot kaphat, a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a meghallgatott személyeknek kérdést tehet fel, továbbá az eljárás bármely szakaszában bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
(5) Ha az etikai tárgyaláson megjelent tagot az etikai tanács meghallgatja, ennek kezdetekor figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt a meghallgatás során bármikor megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra is, hogy bármi amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható ellene. A figyelmeztetés megtörténtét és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont kamarai tag meghallgatása során beszerzett bizonyítékok nem használhatók fel.
(6) Az eljárás alá vont kamarai tagot az idézésben és meghallgatásának kezdetekor a (4) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére is figyelmeztetni kell.
(7) Abban az esetben, ha az eljárás alá vont kamarai tag az etikai tárgyaláson nem vesz részt vagy képviseletéről nem gondoskodik, úgy a tárgyalást a távollétében is meg lehet tartani. Erről a kamarai tagot az idézésben tájékoztatni kell.
(8) Az etikai tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az etikai tanács elnöke és a jegyzőkönyvezető ír alá.
86. §
(1) Az etikai tanács elnökét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(2) Ha az etikai eljárás alapjául szolgáló ügyben büntetőeljárás van folyamatban, úgy annak jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.
87. §
(1) Az etikai bizottság elnökét, az etikai tanács tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt és a vizsgálóbiztost az etikai eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség alóli felmentést – indokolt esetben – a kamara elnöke adja meg.
Határozathozatal
88. §
(1) Az etikai tanács határozatát zárt ülésen hozza meg. Az etikai tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Az etikai tanács határozatában
a) az eljárás alá vont kamarai tagot felmenti, ha etikai vétség elkövetése nem állapítható meg,
b) az eljárás alá vont kamarai tag felelősségét megállapítja és etikai büntetést szab ki,
c) az etikai eljárást megszünteti a 83. §-ban foglalt okból.
(3) Az etikai tanács a (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozatát valamennyi, a fegyelmi felelősséget enyhítő és súlyosbító körülményre tekintettel hozza meg.
(4) A határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, és azt az eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíteni kell.
(5) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai aláírják.
(6) Az 80. § (2) bekezdésének b)–d) pontjaiban meghatározott határozatok vonatkozásában e § (4)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Etikai büntetések
89. §
(1) Az etikai vétséget elkövető kamarai taggal szemben a következő etikai büntetések szabhatók ki:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarai tagság egy évig terjedő felfüggesztése,
d) a kamarából történő kizárás.
(2) A pénzbírság más etikai büntetés mellett is kiszabható.
(3) A pénzbírság összege az etikai vétséget elkövető kamarai tag által a határozathozatal évében fizetendő éves kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet. A pénzbírság a kamarát illeti; annak felhasználásáról az alapszabályban kell rendelkezni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felfüggesztésre a kamarai tagság szünetelésének a 49. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályai az irányadóak. Ha az etikai eljárás során a kamarai tagság felfüggesztését [80. § (2) bekezdés c) pont] rendelik el, úgy annak időtartamát az etikai büntetésként kiszabott felfüggesztés időtartamába be kell számítani.
Az etikai eljárás költségei
90. §
(1) A határozatban az eljárási költségek viseléséről is rendelkezni kell.
(2) Etikai vétség megállapítása esetén az etikai tanács határozatában kötelezi az eljárás alá vont kamarai tagot az etikai eljárás költségeinek egészben vagy részben történő megfizetésére.
(3) Ha az etikai tanács az eljárás alá vont kamarai tagot felmenti vagy az etikai eljárást megszünteti, az etikai eljárás költségeit a kamara viseli. Nem lehet kötelezni az eljárás alá vont tagot az etikai eljárás költségeinek viselésére a kamarai tagság 80. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felfüggesztése esetében.
Jogorvoslatok az etikai eljárásban
91. §
(1) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás megindításáról szóló döntése ellen az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) az elnökségnél a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(2) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasító döntése ellen a kérelmező az elnökségnél a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban fellebbezhet.
(3) Az etikai tanács határozata ellen – kivéve a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt határozatot - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) és a kamara elnöke az elnökségnél írásban halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(4) Az elnökség másodfokú határozata ellen - kivéve az (1) és (2) bekezdésekben foglalt döntések tárgyában született elnökségi határozatokat – az eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) vonatkozó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(5) Az etikai bizottság elnökének az elfogultsági kifogást elutasító határozata csak az etikai tanácsnak az etikai eljárást befejező érdemi határozata elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az etikai bizottság elnökének a kifogásnak helyt adó határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az elnökség eljárása
92. §
(1) Az elnökségnek a fellebbezés elbírálására vonatkozó eljárására az etikai tanács eljárására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az elnökség a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
(2) Az elnökség az etikai ügyekért felelős tagja által kijelölt háromtagú tanácsban jár el. A kamara elnöke a háromtagú tanácsba nem jelölhető.
(3) Az elnökség eljárásában a 78. § (1) bekezdésében foglalt kizárási és a 87. §-ban foglalt titoktartási szabályok megfelelően irányadók. A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, aki az első fokú etikai eljárásban az etikai tanács tagja volt. Az elnökség eljárásában vizsgálóbiztos nem lehet az, aki első fokon vizsgálóbiztosként járt el. A kamara elnökét terhelő titoktartási kötelezettség alól nem adható felmentés.
(4) Az elnökség a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(5) Az elnökség az etikai tanács határozata ellen benyújtott fellebbezést a rendelkezésre álló iratok figyelembe vételével, az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) és a vizsgálóbiztos meghallgatásával 30 napon belül bírálja el.
(6) Az elnökség másodfokú határozatában az etikai tanács határozatát
a) helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan,
b) megváltoztatja, ha az etikai tanács a határozata meghozatala során jogszabályt, etikai szabályzati rendelkezést helytelenül alkalmazott, vagy
c) hatályon kívül helyezi és új etikai eljárás lefolytatását rendeli el olyan súlyos eljárási szabálysértés esetében, melyet az elnökség eljárásában nem lehet orvosolni. Az új etikai eljárás elrendeléséről az elnökség az etikai bizottság elnökét értesíti.
(7) Az elnökség másodfokú határozatát a kamara elnöke részére is kézbesíteni kell.
Új eljárás kezdeményezése
93. §
Jogerős határozattal befejezett etikai eljárás esetén az eljárás alá vont kamarai tag, az etikai bizottság elnöke, a kamara elnöke vagy a kamara elnöksége új eljárás lefolytatását kezdeményezheti a kamarai tag javára, ha
a) olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozik, amelyet az etikai eljárás során nem vettek figyelembe és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna,
b) az alapügyben az etikai tanács vagy az elnökség tanácsának a tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte.
Etikai eljárás
Etikai vétség
72. §
Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki
a) e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége gyakorlásából eredő, jogszabályban és az alapszabályban meghatározott kötelességét, illetve e tevékenységére vonatkozó szakmai szabályokat,
b) az etikai szabályzatban foglalt magatartási szabályokat,
gondatlanságból vagy szándékosan megszegi.
Az etikai eljárás megindítása
73. §
(1) Etikai eljárásnak etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén van helye, hivatalból vagy erre irányuló kérelem alapján. Etikai eljárást kell lefolytatni akkor is, ha azt a kamarai tag saját maga ellen kéri.
(2) Az etikai eljárás megindításáról az etikai bizottság elnöke dönt.
(3) Az etikai eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az etikai bizottság elnöke részére kell benyújtani.
(4) A kérelemnek a tényállást az etikai eljárás megindításához szükséges részletességgel kell tartalmaznia. Az etikai bizottság elnöke szükség esetén a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül a kérelem kiegészítését kéri.
(5) A kérelemben foglalt tényállás alapján az etikai bizottság elnöke az etikai eljárás megindításáról vagy a kérelem elutasításáról határoz.
74. §
(1) Az etikai bizottság elnöke az etikai eljárás megindítása esetén az etikai bizottság tagjai közül kijelöli az eljáró háromtagú etikai tanácsot, valamint a közgyűlés által megválasztott vizsgálóbiztosok közül az eljáró vizsgálóbiztost.
(2) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás megindítása kérdésében rendelkező határozatát a meghozatalát követő 15 napon belül a kérelmező részére kézbesíteni kell.
(3) Az etikai eljárás megindításáról szóló határozatot, meghozatalát követően az etikai bizottság elnöke az eljárás alá vont kamarai tag részére haladéktalanul kézbesíti. Ha az eljárás megindítására kérelem alapján került sor, úgy a kamarai tag részére a határozattal együtt a kérelmet is meg kell küldeni.
75. §
(1) Nem indítható etikai eljárás
a) olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetése óta öt év eltelt,
b) ha az etikai vétségnek az etikai bizottság elnökének tudomására jutásától számítva hat hónap eltelt, anélkül, hogy az etikai bizottság elnöke az etikai eljárás megindításáról döntött volna.
(2) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító etikai vétség a bűncselekménnyel együtt évül el.
Képviselethez való jog
76. §
Az eljárás alá vont kamarai tag helyett az etikai eljárás során meghatalmazott képviselője is eljárhat.
Etikai vizsgálat
77. §
(1) Az etikai vizsgálat célja az etikai vétséget megalapozó tényállás felderítése és az etikai tanács eljárásának előkészítése. Az etikai vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le.
(2) Az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához szükséges tényeket. A vizsgálóbiztos munkája során az eljárás alá vont kamarai tagot, illetve tanúkat meghallgathatja, szakértők és kamarai tagok közreműködését kérheti, valamint egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a tényállás megállapításához szükséges iratokba betekinthet és azokat az etikai vizsgálat lefolytatása céljából bekérheti. Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be az etikai tanácsnak, melyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
(4) Az etikai vizsgálatot 30 nap alatt kell lefolytatni. Ezt a határidőt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.
Kizáró okok
78. §
(1) Nem járhat el az etikai tanács tagjaként:
a) az eljárás alá vont kamarai tag, annak hozzátartozója és képviselője,
b) aki az eljárás megindítását kérte,
c) akinek a tanúként, szakértőként vagy a kamara tagjaként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) aki ellen etikai vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
f) akivel szemben etikai büntetésként megrovást vagy pénzbírságot szabtak ki, ha az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el,
g) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok a jegyzőkönyvvezetőre és a vizsgálóbiztosra megfelelően alkalmazandók.
79. §
(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, a jegyzőkönyvvezető, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a 78. § (1) bekezdésében felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai tanács tagjával, a jegyzőkönyvvezetővel, valamint a vizsgálóbiztossal szemben elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) Az elfogultsági kifogásról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új tanácsot jelöl ki.
Az etikai tanács eljárása
80. §
(1) Az etikai tanács eljárása nem nyilvános, azon csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi.
(2) Az etikai tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül
a) megfelelő határidő kitűzésével az etikai vizsgálat kiegészítését rendeli el és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b) az etikai tárgyalás mellőzésével a 89. § (1) bekezdésében meghatározott etikai büntetést szab ki,
c) a kamarai tag tagságát felfüggeszti, ha az az etikai vétség súlyára tekintettel indokolt,
d) az etikai eljárást megszünteti,
e) etikai tárgyalást tűz ki.
(3) Az etikai tanács a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről határozattal dönt.
81. §
(1) A 80. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt döntésre abban az esetben van lehetőség, ha a vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján a fegyelmi felelősség kétséget kizáróan megállapítható, az eljárás alá vont kamarai tag az etikai vétség elkövetését elismeri és további bizonyításra nincs szükség.
(2) A tárgyalás mellőzésével hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az eljárás alá vont tag a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről az eljárás alá vont tagot a tárgyalás mellőzésével hozott határozatban tájékoztatni kell.
(3) A kérelem alapján az etikai tanács etikai tárgyalást tart. Az etikai tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és a 88. § (2) bekezdése szerinti határozatot hoz.
82. §
A 80. § (2) bekezdésének c) pontjában szabályozott felfüggesztésre a kamarai tagság szünetelésének a 49. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályai az irányadóak. A felfüggesztés legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig tarthat.
83. §
Az 80. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt döntést abban az esetben hozza meg az etikai tanács, ha a fegyelmi felelősség egyéb ok (a cselekmény nem valósít meg etikai vétséget, a cselekmény elévülése, annak korábbi jogerős elbírálása, vagy az eljárás alá vont kamarai tag halála) miatt nem állapítható meg.
84. §
Ha az etikai tanács etikai tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke az etikai vétség elkövetése gyanújának, bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével az eljárás alá vont tagot megidézi. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze.
85. §
(1) Az etikai tárgyalást az etikai tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat.
(2) Az etikai tanács az etikai felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon értékeli. A bizonyítás során lehetőség van az iratok megtekintésére, tanú, illetve szakértő meghallgatására.
(3) Az eljárás alá vont kamarai tag részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről a kamarai tagot az idézésben tájékoztatni kell. Az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) a védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően három nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő.
(4) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) az etikai eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére – költségtérítéssel – másolatot kaphat, a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a meghallgatott személyeknek kérdést tehet fel, továbbá az eljárás bármely szakaszában bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
(5) Ha az etikai tárgyaláson megjelent tagot az etikai tanács meghallgatja, ennek kezdetekor figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt a meghallgatás során bármikor megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra is, hogy bármi amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható ellene. A figyelmeztetés megtörténtét és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont kamarai tag meghallgatása során beszerzett bizonyítékok nem használhatók fel.
(6) Az eljárás alá vont kamarai tagot az idézésben és meghallgatásának kezdetekor a (4) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére is figyelmeztetni kell.
(7) Abban az esetben, ha az eljárás alá vont kamarai tag az etikai tárgyaláson nem vesz részt vagy képviseletéről nem gondoskodik, úgy a tárgyalást a távollétében is meg lehet tartani. Erről a kamarai tagot az idézésben tájékoztatni kell.
(8) Az etikai tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az etikai tanács elnöke és a jegyzőkönyvezető ír alá.
86. §
(1) Az etikai tanács elnökét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(2) Ha az etikai eljárás alapjául szolgáló ügyben büntetőeljárás van folyamatban, úgy annak jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.
87. §
(1) Az etikai bizottság elnökét, az etikai tanács tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt és a vizsgálóbiztost az etikai eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség alóli felmentést – indokolt esetben – a kamara elnöke adja meg.
Határozathozatal
88. §
(1) Az etikai tanács határozatát zárt ülésen hozza meg. Az etikai tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Az etikai tanács határozatában
a) az eljárás alá vont kamarai tagot felmenti, ha etikai vétség elkövetése nem állapítható meg,
b) az eljárás alá vont kamarai tag felelősségét megállapítja és etikai büntetést szab ki,
c) az etikai eljárást megszünteti a 83. §-ban foglalt okból.
(3) Az etikai tanács a (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozatát valamennyi, a fegyelmi felelősséget enyhítő és súlyosbító körülményre tekintettel hozza meg.
(4) A határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, és azt az eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíteni kell.
(5) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai aláírják.
(6) Az 80. § (2) bekezdésének b)–d) pontjaiban meghatározott határozatok vonatkozásában e § (4)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Etikai büntetések
89. §
(1) Az etikai vétséget elkövető kamarai taggal szemben a következő etikai büntetések szabhatók ki:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarai tagság egy évig terjedő felfüggesztése,
d) a kamarából történő kizárás.
(2) A pénzbírság más etikai büntetés mellett is kiszabható.
(3) A pénzbírság összege az etikai vétséget elkövető kamarai tag által a határozathozatal évében fizetendő éves kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet. A pénzbírság a kamarát illeti; annak felhasználásáról az alapszabályban kell rendelkezni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felfüggesztésre a kamarai tagság szünetelésének a 49. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályai az irányadóak. Ha az etikai eljárás során a kamarai tagság felfüggesztését [80. § (2) bekezdés c) pont] rendelik el, úgy annak időtartamát az etikai büntetésként kiszabott felfüggesztés időtartamába be kell számítani.
Az etikai eljárás költségei
90. §
(1) A határozatban az eljárási költségek viseléséről is rendelkezni kell.
(2) Etikai vétség megállapítása esetén az etikai tanács határozatában kötelezi az eljárás alá vont kamarai tagot az etikai eljárás költségeinek egészben vagy részben történő megfizetésére.
(3) Ha az etikai tanács az eljárás alá vont kamarai tagot felmenti vagy az etikai eljárást megszünteti, az etikai eljárás költségeit a kamara viseli. Nem lehet kötelezni az eljárás alá vont tagot az etikai eljárás költségeinek viselésére a kamarai tagság 80. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felfüggesztése esetében.
Jogorvoslatok az etikai eljárásban
91. §
(1) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás megindításáról szóló döntése ellen az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) az elnökségnél a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(2) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasító döntése ellen a kérelmező az elnökségnél a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban fellebbezhet.
(3) Az etikai tanács határozata ellen – kivéve a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt határozatot - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) és a kamara elnöke az elnökségnél írásban halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(4) Az elnökség másodfokú határozata ellen - kivéve az (1) és (2) bekezdésekben foglalt döntések tárgyában született elnökségi határozatokat – az eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) vonatkozó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(5) Az etikai bizottság elnökének az elfogultsági kifogást elutasító határozata csak az etikai tanácsnak az etikai eljárást befejező érdemi határozata elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az etikai bizottság elnökének a kifogásnak helyt adó határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az elnökség eljárása
92. §
(1) Az elnökségnek a fellebbezés elbírálására vonatkozó eljárására az etikai tanács eljárására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az elnökség a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
(2) Az elnökség az etikai ügyekért felelős tagja által kijelölt háromtagú tanácsban jár el. A kamara elnöke a háromtagú tanácsba nem jelölhető.
(3) Az elnökség eljárásában a 78. § (1) bekezdésében foglalt kizárási és a 87. §-ban foglalt titoktartási szabályok megfelelően irányadók. A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, aki az első fokú etikai eljárásban az etikai tanács tagja volt. Az elnökség eljárásában vizsgálóbiztos nem lehet az, aki első fokon vizsgálóbiztosként járt el. A kamara elnökét terhelő titoktartási kötelezettség alól nem adható felmentés.
(4) Az elnökség a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(5) Az elnökség az etikai tanács határozata ellen benyújtott fellebbezést a rendelkezésre álló iratok figyelembe vételével, az etikai eljárás alá vont kamarai tag (képviselője) és a vizsgálóbiztos meghallgatásával 30 napon belül bírálja el.
(6) Az elnökség másodfokú határozatában az etikai tanács határozatát
a) helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan,
b) megváltoztatja, ha az etikai tanács a határozata meghozatala során jogszabályt, etikai szabályzati rendelkezést helytelenül alkalmazott, vagy
c) hatályon kívül helyezi és új etikai eljárás lefolytatását rendeli el olyan súlyos eljárási szabálysértés esetében, melyet az elnökség eljárásában nem lehet orvosolni. Az új etikai eljárás elrendeléséről az elnökség az etikai bizottság elnökét értesíti.
(7) Az elnökség másodfokú határozatát a kamara elnöke részére is kézbesíteni kell.
Új eljárás kezdeményezése
93. §
Jogerős határozattal befejezett etikai eljárás esetén az eljárás alá vont kamarai tag, az etikai bizottság elnöke, a kamara elnöke vagy a kamara elnöksége új eljárás lefolytatását kezdeményezheti a kamarai tag javára, ha
a) olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozik, amelyet az etikai eljárás során nem vettek figyelembe és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna,
b) az alapügyben az etikai tanács vagy az elnökség tanácsának a tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte.
VIII. Fejezet
A kamara működése feletti törvényességi felügyelet
94. §
(1) A kamara működésének törvényességi felügyeletét az igazságügy-miniszter látja el.
(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy az alapszabály és a szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve a kamara működése és határozatai a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethetők-e.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
95. §
A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat, valamint a kamarai szervek olyan határozatait, amelyek bírósági vagy más hatósági eljárásban nem vizsgálhatók felül, köteles megküldeni az igazságügy-miniszternek. Az alapszabályt és szabályzatokat az elfogadásuktól, a határozatokat a meghozataluktól számított 15 napon belül kell megküldeni az igazságügy-miniszternek.
96. §
(1) Amennyiben az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyelet keretében jogszabály vagy az alapszabály, szabályzatok megsértését (a továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelő határidő megjelölésével felhívja a kamara elnökét a jogsértés megszüntetésére.
(2) A kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni vagy egyet nem értéséről az igazságügy-minisztert tájékoztatni.
(3) Ha a kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg vagy az igazságügy-miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, a kamara ellen a miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül – a jogsértés megszüntetése érdekében – a Pp. általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
(4) Ha bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot vagy határozatot megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv, tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását, vagy
c) felfüggeszti a kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének működését, a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges feladatait előírja.
(5) Felügyelőbiztosnak csak kamarai tag jelölhető ki. A felügyelőbiztos köteles a jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.
(6) Ha a közgyűlés a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselőjének működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és az igazságügy-minisztert. A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság határozza meg és a kamara viseli.
A kamara működése feletti törvényességi felügyelet
94. §
(1) A kamara működésének törvényességi felügyeletét az igazságügy-miniszter látja el.
(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy az alapszabály és a szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve a kamara működése és határozatai a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethetők-e.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
95. §
A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat, valamint a kamarai szervek olyan határozatait, amelyek bírósági vagy más hatósági eljárásban nem vizsgálhatók felül, köteles megküldeni az igazságügy-miniszternek. Az alapszabályt és szabályzatokat az elfogadásuktól, a határozatokat a meghozataluktól számított 15 napon belül kell megküldeni az igazságügy-miniszternek.
96. §
(1) Amennyiben az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyelet keretében jogszabály vagy az alapszabály, szabályzatok megsértését (a továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelő határidő megjelölésével felhívja a kamara elnökét a jogsértés megszüntetésére.
(2) A kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni vagy egyet nem értéséről az igazságügy-minisztert tájékoztatni.
(3) Ha a kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg vagy az igazságügy-miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, a kamara ellen a miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül – a jogsértés megszüntetése érdekében – a Pp. általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
(4) Ha bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot vagy határozatot megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv, tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását, vagy
c) felfüggeszti a kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének működését, a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges feladatait előírja.
(5) Felügyelőbiztosnak csak kamarai tag jelölhető ki. A felügyelőbiztos köteles a jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.
(6) Ha a közgyűlés a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselőjének működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és az igazságügy-minisztert. A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság határozza meg és a kamara viseli.
IX. Fejezet
A kamara gazdálkodása
A kamara bevételei
97. §
A kamara a működésének költségeit
a) a kamarai tagok által befizetett tagdíjakból,
b) igazgatási szolgáltatási díjakból,
c) támogatásokból,
d) szolgáltatási és a kamara célkitűzéseinek megfelelő gazdasági tevékenységből származó bevételekből,
e) pályázat útján elnyert pénzösszegekből,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegekből,
g) az etikai eljárásban kiszabott pénzbírságokból,
h) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételekből
fedezi.
A kamara gazdasági tevékenysége
98. §
(1) A kamara gazdasági tevékenységet kizárólag a következő célokból folytathat:
a) a szakfordítók és tolmácsok hazai és nemzetközi konferenciáinak, szakértői találkozóinak szervezése,
b) szakmai továbbképzések szervezése,
c) a szakfordítók és tolmácsok munkájának segítése érdekében szakmai kiadványok készítése.
(2) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket a kamara semmilyen formában nem végezhet.
HARMADIK RÉSZ
X. Fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
99. §
(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2007. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény I. részének III. fejezete, továbbá II. része 2007. július 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 32. §-ának (3) bekezdése 2009. január 1. napjától hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
100. §
(1) A törvény hatálybalépése előtt kiadott szakfordítói és tolmácsigazolványok – a jelnyelvi tolmácsok számára kiadott igazságügyi szakértői igazolványok kivételével – e törvény hatályba lépését követően is érvényesek.
(2) Az igazságügyi szakértői igazolvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmácsok részére 2007. július 1. napjáig a jegyző a szakértői igazolvány helyett, az alapján – kérelemre - tolmácsigazolványt ad ki, melyben a jelnyelvi tolmács minőséget és a kiadás alapjául szolgáló igazságügyi szakértői igazolvány számát is fel kell tüntetni. A jelnyelvi tolmácsok igazságügyi szakértői igazolványa a tolmácsigazolvány kiadásáig, de legfeljebb 2007. július 1. napjáig érvényes.
(3) Az Igazságügyi Minisztérium 2007. március 1. napjáig köteles értesíteni az igazolvány-cserére vonatkozó kötelezettségükről az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő jelnyelvi tolmácsokat, és tájékoztatni őket a (2) bekezdésben foglaltakról.
(4) 2007. július 1. napjáig az igazságügyi szakértői igazolvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács is végezhet jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet.
101. §
(1) 2007. július 1. napjáig hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (a továbbiakban OFFI Rt.) készíthet.
(2) Az OFFI Rt. az (1) bekezdésben meghatározott feladatköre ellátása során 2007. július 1. napjáig a Magyar Köztársaság címerével ellátott okiratot (nyomtatványt) és körbélyegzőt használhat.
(3) Hatósági tolmácsolási tevékenységet 2007. július 1. napjáig az a tolmácsigazolvánnyal rendelkező tolmács is végezhet, aki a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának még nem tagja.
(4) Hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet 2007. július 1. napjáig az a szakértői igazolvánnyal vagy tolmácsigazolvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács is végezhet, aki a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának még nem tagja.
102. §
(1) A kamara közgyűlése alakuló ülésének megszervezése és összehívása céljából az igazságügy-miniszter előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság tagjait a miniszter jelöli ki.
(2) Az előkészítő bizottság tagjai a következők:
a) az Igazságügyi Minisztérium három képviselője,
b) a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetek egy-egy képviselője,
c) a szakirányú felsőoktatási intézmények egy-egy képviselője.
(3) Az előkészítő bizottságot a tagjai közül erre a célra kijelölt minisztériumi képviselő vezeti.
(4) Az előkészítő bizottság feladata
a) a kamara alapszabályának előkészítése,
b) a közgyűlés alakuló ülésének előkészítése, összehívása,
c) a tagjegyzék-tervezet összeállítása.
(5) Az előkészítő bizottság a kamara megalakulásával megszűnik. Az előkészítő bizottság az alakuló ülésen tájékoztatást ad a működéséről és az előkészítés során keletkezett iratokat a megválasztott elnökség részére átadja.
103. §
(1) Az előkészítő bizottság - a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetek által adott tájékoztatás alapulvételével - az alakuló ülés megtartását megelőzően tagjegyzék-tervezetet állít össze.
(2) Az előkészítő bizottság a kamara alakuló ülésének összehívásáról - az alakuló ülés helyének és időpontjának közlésével – legalább 15 nappal korábban, egy országos és megyénként egy helyi napilapban, a világhálón az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium honlapján, valamint az Igazságügyi és a Belügyi Közlönyben felhívást tesz közzé, illetve írásban tájékoztatja a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetekben részt vevő szakfordítókat és tolmácsokat.
(3) Az alakuló ülésen azok a személyek kérhetik a kamarába történő felvételüket, akiknek szakfordítói vagy tolmácsigazolványuk van. E személyeknek a kamarai tagsági viszonya a kamara megalakulásának napjával keletkezik, feltéve, ha az alakuló ülésen megjelentek és írásban nyilatkoztak arról, hogy kérik felvételüket a kamarába. E személyek a kamara megalakulásával – a szakfordítói, valamint a tolmácsigazolványban megjelölt képesítésnek megfelelően – a szakfordítók vagy a tolmácsok szakmai tagozatában fognak szerepelni.
(4) A kamara akkor tekinthető megalakultnak, ha közgyűlésének alakuló ülése az alapszabályt elfogadta, a kamara szerveit és tisztségviselőit megválasztotta.
(5) Az alakuló ülésen csak a szakfordítói vagy tolmácsigazolvánnyal rendelkező személyeknek van szavazati joguk és választhatók tisztségviselőnek, feltéve, hogy kérték a kamarába történő felvételüket. Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha a megjelent szavazati joggal rendelkező személyek száma legalább 100.
(6) Az előkészítő bizottság megállapítja az alakuló ülés határozatképességét és a lebonyolítás érdekében gondoskodik a szavazatszámláló bizottság felállításáról.
(7) Az alakuló ülés az előkészítő bizottság javaslatára, nyílt szavazással levezető elnököt választ.
(8) Az alakuló ülés ezt követően az alapszabály elfogadásáról szavaz, majd a kamara tisztségviselőit és szerveit megválasztja. Az alapszabály elfogadásához a megjelent szavazati joggal rendelkező személyek legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges.
(9) Ha az alakuló ülés az alapszabályt nem fogadja el vagy nem határozatképes, az alakuló ülést 60 napon belül – az időpont megjelölésével – ismételten össze kell hívni. A megismételt alakuló ülés határozatképessége az (5) bekezdés szerint alakul. Az előkészítő bizottság az alapszabály tervezetét átdolgozza és azt a megismételt ülés alkalmával szavazás céljából előterjeszti.
(10) Az alakuló ülésen a tisztségviselők és a kamarai szervek tagjainak megválasztását jelölés előzi meg. Jelöltet az alakuló ülésen megjelent, szavazati joggal rendelkező személyek írásban - maguk közül - ajánlhatnak. Egy személy csak egy jelöltet ajánlhat. Jelöltnek legalább annyi személyt kell állítani, ahányat az alapszabály alapján meg lehet választani.
(11) A jelöltekből lista kerül összeállításra, a szavazásra jogosultak a listán szereplő jelöltek közül egy személyre szavazhatnak. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén ismételt választásnak van helye, melyen az előző választáson a legtöbb szavazatot kapott személyek indulhatnak jelöltként. Az ismételt választáson a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.
(12) Ha az alapszabály értelmében a kamarai szervbe több jelöltet lehet megválasztani, megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha szavazategyenlőség miatt a legtöbb szavazatot szerző jelöltek száma meghaladja a szervbe választható tagok számát, úgy a szavazategyenlőséggel érintett jelöltek részvételével ismételt választásnak van helye. Az ismételt szavazáson a szavazatszámok sorrendjében a legtöbb szavazatot megszerző jelölt tekintendő megválasztottnak.
(13) Az alakuló ülésen a megjelent személyeket az előkészítő bizottság tájékoztatja a kamara hiteles fordítók, illetve hatósági tolmácsok szakmai tagozatába történő felvétel feltételeiről. A megjelenteket tájékoztatni kell arról is, hogy az említett szakmai tagozatokba az alakuló ülést követően a felvételi bizottságnál kérhetik a felvételüket.
104. §
(1) A kamara megalakulását követően a felvételi bizottság megkezdi a hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozataiba irányuló felvételi kérelmek, valamint a gazdálkodó szervezetek felvételére irányuló kérelmek elbírálását.
(2) A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozataiba felvételt nyert kamarai tag az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a tagdíjkülönbözetet köteles a kamara részére megfizetni.
Felhatalmazások
105. §
(1) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre, továbbá a hiteles fordítások készítése esetén követendő hitelesítési eljárásra és a nyilvántartás vezetésére,
b) a névjegyzék vezetésére
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az érintett miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a) a hiteles fordítók és hatósági tolmácsok jogi vizsgájára,
b) a hiteles fordítói tevékenységet és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők díjazására és az általuk felszámítható költségekre,
c) a tagfelvételi kérelmek elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, befizetésére és felhasználására,
d) a 96. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt döntés esetére a felügyelőbiztos díjazására és költségtérítésére
vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a szakfordítók és – a jelnyelvi tolmácsok kivételével – a tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit.
(4) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együtt rendeletben határozza meg a jelnyelvi tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit.
Módosuló jogszabályok
106. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete VI. 3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hiteles fordítást szabályozó törvényi rendelkezések alapján a hitelesítés végzésére feljogosított természetes személy és gazdálkodó szervezet által felszámítandó hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.”
Hatályukat vesztő jogszabályok
107. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének g) pontja,
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 173. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
c) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 23/A. §-ának (3) bekezdése,
d) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet,
e) a hagyatéki eljárással, a kisajátítási eljárással, a szakfordítással és a tolmácsolással kapcsolatos feladatokról és hatáskörökről szóló 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 2. §-a,
f) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet,
g) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 3/1996. (IV. 3.) IM rendelet,
h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 39/2004. (XII. 21.) IM rendelet bevezető részében a „továbbá a szakfordításról és a tolmácsolásról szóló 24/1986.(VI. 26.) MT rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész és a rendelet 9. §-a.
A kamara gazdálkodása
A kamara bevételei
97. §
A kamara a működésének költségeit
a) a kamarai tagok által befizetett tagdíjakból,
b) igazgatási szolgáltatási díjakból,
c) támogatásokból,
d) szolgáltatási és a kamara célkitűzéseinek megfelelő gazdasági tevékenységből származó bevételekből,
e) pályázat útján elnyert pénzösszegekből,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegekből,
g) az etikai eljárásban kiszabott pénzbírságokból,
h) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételekből
fedezi.
A kamara gazdasági tevékenysége
98. §
(1) A kamara gazdasági tevékenységet kizárólag a következő célokból folytathat:
a) a szakfordítók és tolmácsok hazai és nemzetközi konferenciáinak, szakértői találkozóinak szervezése,
b) szakmai továbbképzések szervezése,
c) a szakfordítók és tolmácsok munkájának segítése érdekében szakmai kiadványok készítése.
(2) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket a kamara semmilyen formában nem végezhet.
HARMADIK RÉSZ
X. Fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
99. §
(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2007. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény I. részének III. fejezete, továbbá II. része 2007. július 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 32. §-ának (3) bekezdése 2009. január 1. napjától hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
100. §
(1) A törvény hatálybalépése előtt kiadott szakfordítói és tolmácsigazolványok – a jelnyelvi tolmácsok számára kiadott igazságügyi szakértői igazolványok kivételével – e törvény hatályba lépését követően is érvényesek.
(2) Az igazságügyi szakértői igazolvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmácsok részére 2007. július 1. napjáig a jegyző a szakértői igazolvány helyett, az alapján – kérelemre - tolmácsigazolványt ad ki, melyben a jelnyelvi tolmács minőséget és a kiadás alapjául szolgáló igazságügyi szakértői igazolvány számát is fel kell tüntetni. A jelnyelvi tolmácsok igazságügyi szakértői igazolványa a tolmácsigazolvány kiadásáig, de legfeljebb 2007. július 1. napjáig érvényes.
(3) Az Igazságügyi Minisztérium 2007. március 1. napjáig köteles értesíteni az igazolvány-cserére vonatkozó kötelezettségükről az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő jelnyelvi tolmácsokat, és tájékoztatni őket a (2) bekezdésben foglaltakról.
(4) 2007. július 1. napjáig az igazságügyi szakértői igazolvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács is végezhet jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet.
101. §
(1) 2007. július 1. napjáig hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (a továbbiakban OFFI Rt.) készíthet.
(2) Az OFFI Rt. az (1) bekezdésben meghatározott feladatköre ellátása során 2007. július 1. napjáig a Magyar Köztársaság címerével ellátott okiratot (nyomtatványt) és körbélyegzőt használhat.
(3) Hatósági tolmácsolási tevékenységet 2007. július 1. napjáig az a tolmácsigazolvánnyal rendelkező tolmács is végezhet, aki a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának még nem tagja.
(4) Hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet 2007. július 1. napjáig az a szakértői igazolvánnyal vagy tolmácsigazolvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács is végezhet, aki a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának még nem tagja.
102. §
(1) A kamara közgyűlése alakuló ülésének megszervezése és összehívása céljából az igazságügy-miniszter előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság tagjait a miniszter jelöli ki.
(2) Az előkészítő bizottság tagjai a következők:
a) az Igazságügyi Minisztérium három képviselője,
b) a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetek egy-egy képviselője,
c) a szakirányú felsőoktatási intézmények egy-egy képviselője.
(3) Az előkészítő bizottságot a tagjai közül erre a célra kijelölt minisztériumi képviselő vezeti.
(4) Az előkészítő bizottság feladata
a) a kamara alapszabályának előkészítése,
b) a közgyűlés alakuló ülésének előkészítése, összehívása,
c) a tagjegyzék-tervezet összeállítása.
(5) Az előkészítő bizottság a kamara megalakulásával megszűnik. Az előkészítő bizottság az alakuló ülésen tájékoztatást ad a működéséről és az előkészítés során keletkezett iratokat a megválasztott elnökség részére átadja.
103. §
(1) Az előkészítő bizottság - a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetek által adott tájékoztatás alapulvételével - az alakuló ülés megtartását megelőzően tagjegyzék-tervezetet állít össze.
(2) Az előkészítő bizottság a kamara alakuló ülésének összehívásáról - az alakuló ülés helyének és időpontjának közlésével – legalább 15 nappal korábban, egy országos és megyénként egy helyi napilapban, a világhálón az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium honlapján, valamint az Igazságügyi és a Belügyi Közlönyben felhívást tesz közzé, illetve írásban tájékoztatja a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetekben részt vevő szakfordítókat és tolmácsokat.
(3) Az alakuló ülésen azok a személyek kérhetik a kamarába történő felvételüket, akiknek szakfordítói vagy tolmácsigazolványuk van. E személyeknek a kamarai tagsági viszonya a kamara megalakulásának napjával keletkezik, feltéve, ha az alakuló ülésen megjelentek és írásban nyilatkoztak arról, hogy kérik felvételüket a kamarába. E személyek a kamara megalakulásával – a szakfordítói, valamint a tolmácsigazolványban megjelölt képesítésnek megfelelően – a szakfordítók vagy a tolmácsok szakmai tagozatában fognak szerepelni.
(4) A kamara akkor tekinthető megalakultnak, ha közgyűlésének alakuló ülése az alapszabályt elfogadta, a kamara szerveit és tisztségviselőit megválasztotta.
(5) Az alakuló ülésen csak a szakfordítói vagy tolmácsigazolvánnyal rendelkező személyeknek van szavazati joguk és választhatók tisztségviselőnek, feltéve, hogy kérték a kamarába történő felvételüket. Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha a megjelent szavazati joggal rendelkező személyek száma legalább 100.
(6) Az előkészítő bizottság megállapítja az alakuló ülés határozatképességét és a lebonyolítás érdekében gondoskodik a szavazatszámláló bizottság felállításáról.
(7) Az alakuló ülés az előkészítő bizottság javaslatára, nyílt szavazással levezető elnököt választ.
(8) Az alakuló ülés ezt követően az alapszabály elfogadásáról szavaz, majd a kamara tisztségviselőit és szerveit megválasztja. Az alapszabály elfogadásához a megjelent szavazati joggal rendelkező személyek legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges.
(9) Ha az alakuló ülés az alapszabályt nem fogadja el vagy nem határozatképes, az alakuló ülést 60 napon belül – az időpont megjelölésével – ismételten össze kell hívni. A megismételt alakuló ülés határozatképessége az (5) bekezdés szerint alakul. Az előkészítő bizottság az alapszabály tervezetét átdolgozza és azt a megismételt ülés alkalmával szavazás céljából előterjeszti.
(10) Az alakuló ülésen a tisztségviselők és a kamarai szervek tagjainak megválasztását jelölés előzi meg. Jelöltet az alakuló ülésen megjelent, szavazati joggal rendelkező személyek írásban - maguk közül - ajánlhatnak. Egy személy csak egy jelöltet ajánlhat. Jelöltnek legalább annyi személyt kell állítani, ahányat az alapszabály alapján meg lehet választani.
(11) A jelöltekből lista kerül összeállításra, a szavazásra jogosultak a listán szereplő jelöltek közül egy személyre szavazhatnak. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén ismételt választásnak van helye, melyen az előző választáson a legtöbb szavazatot kapott személyek indulhatnak jelöltként. Az ismételt választáson a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.
(12) Ha az alapszabály értelmében a kamarai szervbe több jelöltet lehet megválasztani, megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha szavazategyenlőség miatt a legtöbb szavazatot szerző jelöltek száma meghaladja a szervbe választható tagok számát, úgy a szavazategyenlőséggel érintett jelöltek részvételével ismételt választásnak van helye. Az ismételt szavazáson a szavazatszámok sorrendjében a legtöbb szavazatot megszerző jelölt tekintendő megválasztottnak.
(13) Az alakuló ülésen a megjelent személyeket az előkészítő bizottság tájékoztatja a kamara hiteles fordítók, illetve hatósági tolmácsok szakmai tagozatába történő felvétel feltételeiről. A megjelenteket tájékoztatni kell arról is, hogy az említett szakmai tagozatokba az alakuló ülést követően a felvételi bizottságnál kérhetik a felvételüket.
104. §
(1) A kamara megalakulását követően a felvételi bizottság megkezdi a hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozataiba irányuló felvételi kérelmek, valamint a gazdálkodó szervezetek felvételére irányuló kérelmek elbírálását.
(2) A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozataiba felvételt nyert kamarai tag az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a tagdíjkülönbözetet köteles a kamara részére megfizetni.
Felhatalmazások
105. §
(1) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre, továbbá a hiteles fordítások készítése esetén követendő hitelesítési eljárásra és a nyilvántartás vezetésére,
b) a névjegyzék vezetésére
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az érintett miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a) a hiteles fordítók és hatósági tolmácsok jogi vizsgájára,
b) a hiteles fordítói tevékenységet és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők díjazására és az általuk felszámítható költségekre,
c) a tagfelvételi kérelmek elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, befizetésére és felhasználására,
d) a 96. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt döntés esetére a felügyelőbiztos díjazására és költségtérítésére
vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a szakfordítók és – a jelnyelvi tolmácsok kivételével – a tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit.
(4) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együtt rendeletben határozza meg a jelnyelvi tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit.
Módosuló jogszabályok
106. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete VI. 3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hiteles fordítást szabályozó törvényi rendelkezések alapján a hitelesítés végzésére feljogosított természetes személy és gazdálkodó szervezet által felszámítandó hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.”
Hatályukat vesztő jogszabályok
107. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének g) pontja,
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 173. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
c) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 23/A. §-ának (3) bekezdése,
d) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet,
e) a hagyatéki eljárással, a kisajátítási eljárással, a szakfordítással és a tolmácsolással kapcsolatos feladatokról és hatáskörökről szóló 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 2. §-a,
f) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet,
g) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 3/1996. (IV. 3.) IM rendelet,
h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 39/2004. (XII. 21.) IM rendelet bevezető részében a „továbbá a szakfordításról és a tolmácsolásról szóló 24/1986.(VI. 26.) MT rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész és a rendelet 9. §-a.
Előterjesztés a Kormány részére
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatról
I.
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységre vonatkozó hatályos szabályozás
1. A hatályos jogszabályok
A szakfordítói, tolmácsolási, hiteles fordítói és fordításhitelesítési tevékenység hatályos szabályozása több különböző szintű jogszabályban történik.
Az igazságszolgáltatásban és a közigazgatási hatósági eljárásában igénybe vett tolmácsokra törvényi szinten az egyes eljárásjogok adnak útmutatást. Ezek
· a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény, (Pp.)
· a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, (Be.)
· az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, illetve a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).
A szakfordítók, tolmácsok személyére, a tevékenység végzésének feltételeire, a tevékenység ellenőrzésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a tolmácsolásról és szakfordításról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet), míg a részletszabályokat a tolmácsolásról és szakfordításról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályozza.
Az MT rendelet felhatalmazása alapján a szakfordító és tolmács képesítés megszerzésének feltételeit a szakfordító és tolmács képesítés megszerzésének feltételeiről szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet (a továbbiakban: MM rendelet) és az egyes szakfordítói és tolmács szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 5/2004. (II. 27.) OM rendelet rendezi.
A jelenlegi rendszerben a jelnyelvi tolmácsok az igazságügyi szakértők között, a szakértői névjegyzékben szerepelnek, szakértői igazolvánnyal rendelkeznek, jogállásukat rendező jogszabály nincs hatályban. A képesítés megszerzésének feltételeit a szakértő és a fordító jeltolmács képzésről szóló 8/1983. (VI. 15.) MM-EüM együttes rendelet szabályozza.
2. A hiteles fordítások, fordításhitelesítések hatályos rendszere
Az MT rendelet értelmében hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot (a továbbiakban együtt: hiteles fordítást) - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (a továbbiakban: OFFI Rt.) készíthet. Az általános szabály alól kivételt képeznek meghatározott esetekben a külképviseletek, valamint a közjegyzők [a konzulok okiratszerkesztése - a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § (1); valamint a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzők - közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 138. § (1)]. Ugyancsak kivételnek tekinthető a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 7. §-a (5) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk napjától hiteles fordításnak minősül a törvény Harmadik része szerinti elismerés esetén az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül az Európai Unió küldő államának vagy származási országának joga szerint. Kivétel továbbá az IM rendelet 5. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerinti cégkivonat hiteles fordítására, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak a cég választása szerinti európai uniós nyelvre történő hiteles fordítására a szakfordítói, valamint a szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak. A fenti kivételeken túl az OFFI Rt. kizárólagos hatáskörébe tartozik idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való hiteles fordítása; más által készített fordítás hitelesítése, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolat készítése. A hiteles fordítói tevékenységét az OFFI Rt. az egész országra kiterjedően, kizárólagos illetékességgel látja el. Az OFFI Rt. ezen kizárólagos tevékenységéhez ugyanakkor ellátási kötelezettség is kötődik, a hiteles fordításról, fordításhitelesítésről szóló megbízásokat minden esetben teljesítenie kell.
Az OFFI Rt., mint kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság speciális közfeladatot lát el, közhatalmi jelleggel. Az Igazságügyi Minisztérium az a kormányzati szerv, mely a tulajdonosi jogokat gyakorolja és ily módon felügyeletet lát el az OFFI Rt. tevékenysége felett. A minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint az alapítói feladatok többségét az igazságügy-miniszter az erre kijelölt helyettes államtitkár útján gyakorolja. Az igazságügy-miniszter az igazgatóságba és a felügyelő bizottságba két IM köztisztviselőt is delegál, akik egyben ellátják az alapítói döntések előkészítésével és végrehajtásának figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat is.
3. A szakfordítás és a tolmácsolás hatályos rendszere
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység jelenlegi helyzetével kapcsolatban megállapítható az, hogy a tolmácsolások és kereskedelmi szakfordítások végzése a jogszabályi keretek között a szabadpiaci tevékenység részét képezi. Tolmácsolást és szakfordítást így elsősorban természetes személyek folytathatnak, vagy annak végzésére gazdasági társaságokat hoznak létre. A gazdasági társaság csak akkor folytathat tolmácsolási vagy szakfordítói tevékenységet jogszerűen, ha arra tagja vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottja képesítéssel rendelkezik, és ezt a tevékenységet kizárólag az arra jogosult végzi.
Az MT rendelet, valamint az IM rendelet alapján a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző adja ki a szakfordítói, illetve tolmácsigazolványt annak, aki ilyen irányú képesítéssel rendelkezik, valamint büntetlen előéletű. A jogszabályok alapján csak az erre megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezhet tolmácsolási vagy szakfordítói tevékenységet.
A hiteles fordításokhoz hasonlóan szintén az OFFI Rt. kizárólagos feladatát jelenti az IM rendelet 6. §-a, amelynek értelmében a budapesti székhelyű bíróságok, ügyészségek, valamint nyomozóhatóságok előtt a tolmácsolást az OFFI Rt. látja el. Amennyiben az OFFI Rt-nek a szükséges nyelvben jártas tolmácsa nincs, továbbá a nem budapesti székhelyű hatóságnál a hatóság illetékességi területén a jegyzőnél vezetett tolmácsjegyzékben szereplő tolmácsot kell kirendelni. Ha a tolmácsolás a fentiek alapján nem biztosítható, annak ellátására a szükséges nyelvben jártas, más alkalmas személyt kell kirendelni. Az IM rendelet értelmében amennyiben nincsen szakképzett tolmács, vagy más alkalmas személy, úgy az OFFI Rt. bármelyik bíróságnál, ügyészségnél, nyomozóhatóságnál köteles a tolmácsolást ellátni. A tolmácsolás rendszerén belül tehát az igazságügyi szervek részére végzett tolmácsolás elkülönült szerepet tölt be: a jelenlegi szabályozás a hiteles fordításhoz hasonlóan az állam feladatává teszi azt.
II.
A szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata
1. A felülvizsgálat indokai
A Kormány – időközben hatályon kívül helyezett – 2230/1995. (VIII. 24.) számú határozata meghatározta azokat a tevékenységi köröket, amelyeket bizonyos szervezetek kizárólagos jelleggel láthatnak el. A kormányhatározat szerint az érintett minisztereknek meg kell vizsgálniuk azt, hogy a határozatban felsorolt tevékenységek kizárólagos állami gyakorlása fenntartható-e. A hiteles fordítások tekintetében a vizsgálat lefolytatásáért az igazságügy-miniszter tartozik felelősséggel.
A jogszabályok felülvizsgálatát, teljes körű áttekintését az Európai Uniós tagság is indokolja, hiszen folyamatosan növekednek az igazságszolgáltatást és közigazgatást érintő tolmácsolási feladatok, valamint hiteles fordítások iránti igények, miután a tagállamok állampolgárai számára elérhetővé vált, hogy jogaik érvényesítése érdekében a magyar hatóságok előtt is fellépjenek, továbbá az igazságügyi együttműködés keretei is bővültek. Mindezek mellett a belső eljárásjogi szabályok változása eredményeként is növekednek a tolmácsolási és szakfordítói feladatok.
A terület törvényi szintű szabályozására van szükség, amelynek során elsődleges szempont a jogbiztonság követelményének való megfelelés, és emellett a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő színvonalú kiszolgálása. Ennek érdekében szigorú szakmai garanciákkal ellátott, ellenőrizhető keretek között működő szervezetrendszer kialakítása indokolt.
2. A felülvizsgálat főbb területei
2.1. Az igazolvány kiadása hatósági jogkörének magasabb szintre emelése
A jogszabályok alapján csak olyan személy végezhet tolmácsolási és szakfordítói tevékenységet, aki erre jogosító igazolvánnyal rendelkezik. Az MT rendelet, valamint az IM rendelet alapján a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző adja ki a szakfordítói, illetve tolmácsigazolványt. Az igazságügy-miniszter központi ágazati irányítási jogkörének gyakorlása során azonban az a tapasztalat fogalmazódott meg, hogy a helyi önkormányzati jegyzők ez irányú tevékenysége sok esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Célszerűnek mutatkozik ezért az igazolványok kiadásának jogkörét magasabb szintre emelni.
A jegyzők szakfordítói és tolmácsigazolvány kiadására vonatkozó tevékenysége jellemzően nem kötődik a településhez, így nem fűződik jelentős érdek a helyben történő kiadáshoz és a nyilvántartások helyben történő vezetéséhez sem. A probléma megoldása érdekében az igazolványok kiadása jogának centralizálására - a kistérségi székhely településének jegyzőihez történő telepítésére - kerül sor. Ez a megoldás az igazolványkiadások során a szakszerűség fokozott biztosítéka lehet, valamint összhangban áll az 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 1. pontjában foglalt feladattal is.
a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslatról
I.
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységre vonatkozó hatályos szabályozás
1. A hatályos jogszabályok
A szakfordítói, tolmácsolási, hiteles fordítói és fordításhitelesítési tevékenység hatályos szabályozása több különböző szintű jogszabályban történik.
Az igazságszolgáltatásban és a közigazgatási hatósági eljárásában igénybe vett tolmácsokra törvényi szinten az egyes eljárásjogok adnak útmutatást. Ezek
· a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény, (Pp.)
· a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, (Be.)
· az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, illetve a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).
A szakfordítók, tolmácsok személyére, a tevékenység végzésének feltételeire, a tevékenység ellenőrzésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a tolmácsolásról és szakfordításról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet), míg a részletszabályokat a tolmácsolásról és szakfordításról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályozza.
Az MT rendelet felhatalmazása alapján a szakfordító és tolmács képesítés megszerzésének feltételeit a szakfordító és tolmács képesítés megszerzésének feltételeiről szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet (a továbbiakban: MM rendelet) és az egyes szakfordítói és tolmács szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 5/2004. (II. 27.) OM rendelet rendezi.
A jelenlegi rendszerben a jelnyelvi tolmácsok az igazságügyi szakértők között, a szakértői névjegyzékben szerepelnek, szakértői igazolvánnyal rendelkeznek, jogállásukat rendező jogszabály nincs hatályban. A képesítés megszerzésének feltételeit a szakértő és a fordító jeltolmács képzésről szóló 8/1983. (VI. 15.) MM-EüM együttes rendelet szabályozza.
2. A hiteles fordítások, fordításhitelesítések hatályos rendszere
Az MT rendelet értelmében hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolatot (a továbbiakban együtt: hiteles fordítást) - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (a továbbiakban: OFFI Rt.) készíthet. Az általános szabály alól kivételt képeznek meghatározott esetekben a külképviseletek, valamint a közjegyzők [a konzulok okiratszerkesztése - a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § (1); valamint a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzők - közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 138. § (1)]. Ugyancsak kivételnek tekinthető a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 7. §-a (5) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk napjától hiteles fordításnak minősül a törvény Harmadik része szerinti elismerés esetén az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül az Európai Unió küldő államának vagy származási országának joga szerint. Kivétel továbbá az IM rendelet 5. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerinti cégkivonat hiteles fordítására, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak a cég választása szerinti európai uniós nyelvre történő hiteles fordítására a szakfordítói, valamint a szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak. A fenti kivételeken túl az OFFI Rt. kizárólagos hatáskörébe tartozik idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre vagy más idegen nyelvre, továbbá magyar nyelvű szövegnek idegen nyelvre való hiteles fordítása; más által készített fordítás hitelesítése, valamint idegen nyelvű iratról hiteles másolat készítése. A hiteles fordítói tevékenységét az OFFI Rt. az egész országra kiterjedően, kizárólagos illetékességgel látja el. Az OFFI Rt. ezen kizárólagos tevékenységéhez ugyanakkor ellátási kötelezettség is kötődik, a hiteles fordításról, fordításhitelesítésről szóló megbízásokat minden esetben teljesítenie kell.
Az OFFI Rt., mint kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság speciális közfeladatot lát el, közhatalmi jelleggel. Az Igazságügyi Minisztérium az a kormányzati szerv, mely a tulajdonosi jogokat gyakorolja és ily módon felügyeletet lát el az OFFI Rt. tevékenysége felett. A minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint az alapítói feladatok többségét az igazságügy-miniszter az erre kijelölt helyettes államtitkár útján gyakorolja. Az igazságügy-miniszter az igazgatóságba és a felügyelő bizottságba két IM köztisztviselőt is delegál, akik egyben ellátják az alapítói döntések előkészítésével és végrehajtásának figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat is.
3. A szakfordítás és a tolmácsolás hatályos rendszere
A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység jelenlegi helyzetével kapcsolatban megállapítható az, hogy a tolmácsolások és kereskedelmi szakfordítások végzése a jogszabályi keretek között a szabadpiaci tevékenység részét képezi. Tolmácsolást és szakfordítást így elsősorban természetes személyek folytathatnak, vagy annak végzésére gazdasági társaságokat hoznak létre. A gazdasági társaság csak akkor folytathat tolmácsolási vagy szakfordítói tevékenységet jogszerűen, ha arra tagja vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottja képesítéssel rendelkezik, és ezt a tevékenységet kizárólag az arra jogosult végzi.
Az MT rendelet, valamint az IM rendelet alapján a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző adja ki a szakfordítói, illetve tolmácsigazolványt annak, aki ilyen irányú képesítéssel rendelkezik, valamint büntetlen előéletű. A jogszabályok alapján csak az erre megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezhet tolmácsolási vagy szakfordítói tevékenységet.
A hiteles fordításokhoz hasonlóan szintén az OFFI Rt. kizárólagos feladatát jelenti az IM rendelet 6. §-a, amelynek értelmében a budapesti székhelyű bíróságok, ügyészségek, valamint nyomozóhatóságok előtt a tolmácsolást az OFFI Rt. látja el. Amennyiben az OFFI Rt-nek a szükséges nyelvben jártas tolmácsa nincs, továbbá a nem budapesti székhelyű hatóságnál a hatóság illetékességi területén a jegyzőnél vezetett tolmácsjegyzékben szereplő tolmácsot kell kirendelni. Ha a tolmácsolás a fentiek alapján nem biztosítható, annak ellátására a szükséges nyelvben jártas, más alkalmas személyt kell kirendelni. Az IM rendelet értelmében amennyiben nincsen szakképzett tolmács, vagy más alkalmas személy, úgy az OFFI Rt. bármelyik bíróságnál, ügyészségnél, nyomozóhatóságnál köteles a tolmácsolást ellátni. A tolmácsolás rendszerén belül tehát az igazságügyi szervek részére végzett tolmácsolás elkülönült szerepet tölt be: a jelenlegi szabályozás a hiteles fordításhoz hasonlóan az állam feladatává teszi azt.
II.
A szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata
1. A felülvizsgálat indokai
A Kormány – időközben hatályon kívül helyezett – 2230/1995. (VIII. 24.) számú határozata meghatározta azokat a tevékenységi köröket, amelyeket bizonyos szervezetek kizárólagos jelleggel láthatnak el. A kormányhatározat szerint az érintett minisztereknek meg kell vizsgálniuk azt, hogy a határozatban felsorolt tevékenységek kizárólagos állami gyakorlása fenntartható-e. A hiteles fordítások tekintetében a vizsgálat lefolytatásáért az igazságügy-miniszter tartozik felelősséggel.
A jogszabályok felülvizsgálatát, teljes körű áttekintését az Európai Uniós tagság is indokolja, hiszen folyamatosan növekednek az igazságszolgáltatást és közigazgatást érintő tolmácsolási feladatok, valamint hiteles fordítások iránti igények, miután a tagállamok állampolgárai számára elérhetővé vált, hogy jogaik érvényesítése érdekében a magyar hatóságok előtt is fellépjenek, továbbá az igazságügyi együttműködés keretei is bővültek. Mindezek mellett a belső eljárásjogi szabályok változása eredményeként is növekednek a tolmácsolási és szakfordítói feladatok.
A terület törvényi szintű szabályozására van szükség, amelynek során elsődleges szempont a jogbiztonság követelményének való megfelelés, és emellett a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő színvonalú kiszolgálása. Ennek érdekében szigorú szakmai garanciákkal ellátott, ellenőrizhető keretek között működő szervezetrendszer kialakítása indokolt.
2. A felülvizsgálat főbb területei
2.1. Az igazolvány kiadása hatósági jogkörének magasabb szintre emelése
A jogszabályok alapján csak olyan személy végezhet tolmácsolási és szakfordítói tevékenységet, aki erre jogosító igazolvánnyal rendelkezik. Az MT rendelet, valamint az IM rendelet alapján a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző adja ki a szakfordítói, illetve tolmácsigazolványt. Az igazságügy-miniszter központi ágazati irányítási jogkörének gyakorlása során azonban az a tapasztalat fogalmazódott meg, hogy a helyi önkormányzati jegyzők ez irányú tevékenysége sok esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Célszerűnek mutatkozik ezért az igazolványok kiadásának jogkörét magasabb szintre emelni.
A jegyzők szakfordítói és tolmácsigazolvány kiadására vonatkozó tevékenysége jellemzően nem kötődik a településhez, így nem fűződik jelentős érdek a helyben történő kiadáshoz és a nyilvántartások helyben történő vezetéséhez sem. A probléma megoldása érdekében az igazolványok kiadása jogának centralizálására - a kistérségi székhely településének jegyzőihez történő telepítésére - kerül sor. Ez a megoldás az igazolványkiadások során a szakszerűség fokozott biztosítéka lehet, valamint összhangban áll az 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 1. pontjában foglalt feladattal is.
2.2. A hiteles fordítói tevékenység liberalizációja
A felülvizsgálat során az OFFI Rt. kizárólagos közhatalmi jogosítványainak átadása történik meg a szabadpiacon működő, a tevékenység végzésére a törvénytervezet által feljogosított természetes személyek és ilyen személyeket alkalmazó gazdálkodó szervezetek számára.
A felülvizsgálat nem érinti a külképviseletek és a közjegyzők külön törvényben szabályozott hiteles fordítás végzésére vonatkozó jogosítványát, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 7. §-a (5) bekezdésében foglalt, már hivatkozott szabályt. Fontos továbbá, hogy a törvénytervezet rendelkezései nem érintik a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusoknak a tagállami hatóságok előtti eljárások során felhasznált dokumentumok szakfordítására vonatkozó rendelkezéseit.
A felülvizsgálat során az OFFI Rt. kizárólagos közhatalmi jogosítványainak átadása történik meg a szabadpiacon működő, a tevékenység végzésére a törvénytervezet által feljogosított természetes személyek és ilyen személyeket alkalmazó gazdálkodó szervezetek számára.
A felülvizsgálat nem érinti a külképviseletek és a közjegyzők külön törvényben szabályozott hiteles fordítás végzésére vonatkozó jogosítványát, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 7. §-a (5) bekezdésében foglalt, már hivatkozott szabályt. Fontos továbbá, hogy a törvénytervezet rendelkezései nem érintik a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusoknak a tagállami hatóságok előtti eljárások során felhasznált dokumentumok szakfordítására vonatkozó rendelkezéseit.
2.3. A hiteles fordítói tevékenység és a cégszabályok kapcsolata
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2005. szeptember 1-től lehetőséget ad arra, hogy egyes cégiratok hiteles fordítását – az OFFI Rt. mellett - a szakfordító, szakfordító-lektor képesítéssel rendelkező személyek is végezhessék. Jelen előterjesztés a hiteles fordítások területén valamennyi irattípusra kiterjedő liberalizációs intézkedésre tesz javaslatot. A piac irányába történő nyitás így a cégiratok esetében is lehetővé fogja tenni, hogy azokról – a jogszabályi feltételek teljesítésével - egyéb piaci szereplők is hiteles fordítást készítsenek. Figyelemmel arra, hogy a liberalizációnak a teljes iratkör esetében egységesen célszerű megvalósulnia, a Ctv-nek a cégiratok hiteles fordítására vonatkozó speciális rendelkezésének fenntartása a jövőben nem indokolt. Erre tekintettel a törvénytervezet a Ctv. hivatkozott rendelkezésének (23/A. §) a hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2005. szeptember 1-től lehetőséget ad arra, hogy egyes cégiratok hiteles fordítását – az OFFI Rt. mellett - a szakfordító, szakfordító-lektor képesítéssel rendelkező személyek is végezhessék. Jelen előterjesztés a hiteles fordítások területén valamennyi irattípusra kiterjedő liberalizációs intézkedésre tesz javaslatot. A piac irányába történő nyitás így a cégiratok esetében is lehetővé fogja tenni, hogy azokról – a jogszabályi feltételek teljesítésével - egyéb piaci szereplők is hiteles fordítást készítsenek. Figyelemmel arra, hogy a liberalizációnak a teljes iratkör esetében egységesen célszerű megvalósulnia, a Ctv-nek a cégiratok hiteles fordítására vonatkozó speciális rendelkezésének fenntartása a jövőben nem indokolt. Erre tekintettel a törvénytervezet a Ctv. hivatkozott rendelkezésének (23/A. §) a hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot.
2.4. Jelnyelvi tolmácsolási tevékenység, a hatósági tolmácsolási és a hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység
A Pp., a Be. és a Ket. is tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az eljárások során a süket vagy néma személy meghallgatása érdekében jeltolmácsot kell alkalmazni. A jelenlegi rendszerben a jeltolmácsok az igazságügyi szakértők körében szerepelnek. Megállapítható ugyanakkor, hogy a jeltolmácsok igénybevételére nem egy szakkérdés megválaszolása érdekében, hanem annak céljából kerül sor, hogy a jelnyelven előadottakat közvetítse. A felülvizsgálat során ezért a jelnyelvi tolmácsokra vonatkozó szabályok előírására a szakfordítókra és tolmácsokra irányadó rendelkezések körében kerül sor.
Az új szabályozás szerint a hatóság kirendelése alapján, a hatóság előtt a hatósági tolmácsok és a hatósági jelnyelvi tolmácsok láthatnak el tolmácsolási feladatot. A hatósági tolmácsok és a hatósági jelnyelvi tolmácsok az előírt képesítési feltételeken felül további – a törvénytervezetben előírt - normatív feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.
A Pp., a Be. és a Ket. is tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az eljárások során a süket vagy néma személy meghallgatása érdekében jeltolmácsot kell alkalmazni. A jelenlegi rendszerben a jeltolmácsok az igazságügyi szakértők körében szerepelnek. Megállapítható ugyanakkor, hogy a jeltolmácsok igénybevételére nem egy szakkérdés megválaszolása érdekében, hanem annak céljából kerül sor, hogy a jelnyelven előadottakat közvetítse. A felülvizsgálat során ezért a jelnyelvi tolmácsokra vonatkozó szabályok előírására a szakfordítókra és tolmácsokra irányadó rendelkezések körében kerül sor.
Az új szabályozás szerint a hatóság kirendelése alapján, a hatóság előtt a hatósági tolmácsok és a hatósági jelnyelvi tolmácsok láthatnak el tolmácsolási feladatot. A hatósági tolmácsok és a hatósági jelnyelvi tolmácsok az előírt képesítési feltételeken felül további – a törvénytervezetben előírt - normatív feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.
2.5. Az egységes névjegyzék vezetése
A szakfordítás és tolmácsolás hatályos szabályozásának hiányossága, hogy nincs egységes, a kirendelő hatóságok rendelkezésére álló névjegyzék e tevékenységeket végző személyekről. E probléma megoldása érdekében indokolt a hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről egységes névjegyzéket kialakítani, mely a hatósági eljárásokban a kirendelő hatóságok munkáját segíti. A névjegyzék vezetésének feladatát a kamarához célszerű telepíteni, figyelemmel arra, hogy a hatósági eljárásokban kizárólag a kamarai tagok és a bejegyzett gazdálkodó szervezetek jogosultak eljárni.
2.6. A Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara
A széleskörű kínálati piac és a jogbiztonság szempontjainak párhuzamos követelménye miatt alapvető fontosságú, hogy mind a hiteles fordítói, mind a hatósági tolmácsolási tevékenységek a kirendelő hatóságok és a megrendelők számára szakmai garanciákkal övezett, ellenőrizhető és gazdasági következményeit tekintve is mérhető szervezetben bonyolódjanak. Az OFFI Rt. kizárólagos hiteles fordítói tevékenységének a szabadpiaci szektorhoz történő telepítése a piacgazdaság irányába történő teljes nyitást jelent. Ez a liberalizációs lépés azonban szigorú szakmai felügyelet mellett kell, hogy történjen. Ugyancsak a kiszámíthatóság és ellenőrizhetőség szempontjainak kell érvényesülni azon személyek működése vonatkozásában, akik a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek kirendelésére az azok előtt folyó eljárás keretében végeznek tolmácsolási tevékenységet.
A szakmai és fegyelmi jellegű szempontokat egyaránt magában foglaló felügyeletnek elsősorban a hiteles fordítói, fordításhitelesítői, valamint a hatósági tolmácsolási feladatokat ellátók tekintetében kell érvényesülnie; e személyek jogkövető magatartásának ellenőrzése az új szabályozás során is nélkülözhetetlen. Ennek az ellenőrzésnek a letéteményese a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara (a továbbiakban: kamara), amely az említett tevékenységekkel kapcsolatos, a közérdeket szolgáló kontroll gyakorlásának intézményesített formája.
A kamara ellenőrzési funkciója kapcsolódik a központi közigazgatási feladatokhoz is. A kamara azzal, hogy az állami szervezetrendszerből feladatokat vállal át, hozzájárul a kormányzati szervek feladatainak decentralizációjához és ahhoz a követelményhez, hogy a központi közigazgatási szervek csak a legfontosabb funkcióikat lássák el. A kamara létrehozása közvetetten a közigazgatási rendszer korszerűsítését, feladatainak racionalizálását is szolgálja.
Az egyes szakmai rendekkel kapcsolatos tapasztalatok egységesen azt mutatják, hogy a szakmai kamarák létrehozásával egy adott tevékenységi kör autonóm szakmai irányítása hatékonyan megoldható. A kamarák létjogosultságát a gazdasági és jogi élet számos területe igazolta, Magyarországon jelenleg 16 területen működnek szakmai kamarák, pl.: Magyar Orvosi Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Közjegyzői Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, Országos Magyar Vadászkamara stb.
A kamara a feladatait köztestületként, önigazgató jelleggel látja el. Ebből következően a kamara az érdemi döntéseit a vonatkozó – a jelen előterjesztés által elfogadni javasolt - törvénytervezet és szabályzatai betartásával önállóan hozza meg. Az egyeztetések korábbi szakaszában megerősítést nyert, hogy a szakfordítók, tolmácsok „kamarásodási” törekvéseit az Oktatási Minisztérium, a Belügyminisztérium, továbbá a szakmai érdekképviseletek is támogatják.
III.
Az új szabályozás egyes elemei
A) A szakfordításra, a tolmácsolásra, a jelnyelvi tolmácsolásra, a hiteles fordításra, a hatósági tolmácsolásra és a hatósági jelnyelvi tolmácsolásra vonatkozó rendelkezések (a törvénytervezet Első Része)
1. Általános rendelkezések
A törvénytervezet hatálya a szakfordítói, hiteles fordítói, fordítás hitelesítői, az idegen nyelvű iratról történő hiteles másolat készítési, a tolmácsolási, a jelnyelvi tolmácsolási, a hatósági tolmácsolási és az hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység végzésére terjed ki. Nem terjed ki a hatálya az egyéb törvény által a tevékenység végzésére feljogosítottak, így a külképviseletek, valamint a közjegyzők ez irányú tevékenységére, az erre vonatkozó törvényeket a törvénytervezet nem érinti.
A fent meghatározott valamennyi tevékenységet természetes személyek és gazdálkodó szervezetek is végezhetik a törvénytervezetben meghatározott feltételek mellett. A természetes személy - választása szerint - szellemi szabadfoglalkozásúként, egyéni vállalkozóként, gazdálkodó szervezet tagjaként illetőleg alkalmazottjaként is végezheti a tevékenységet. A gazdálkodó szervezet esetében a társasági forma, amelyben a tevékenység végezhető, nem kerül meghatározásra, így a gazdálkodó szervezet alapítói a tevékenység gyakorlására általuk legalkalmasabbnak tartott szervezeti formát választhatják ki. A gazdálkodó szervezet a tevékenységet minden esetben természetes személy útján végezheti, azonban az, hogy ki lehet ez a természetes személy és mely jogviszony alapján végezheti e tevékenységét a gazdálkodó szervezet keretében, különböző módon került meghatározásra a szakfordítás és a tolmácsolás, illetve a hiteles fordítás és a hatósági tolmácsolás esetében.
Előfordulhat, hogy olyan nyelven szükséges szakfordítás, hiteles fordítás elkészítése, illetőleg tolmácsolás, hatósági tolmácsolás végzése, amely nyelvre vonatkozóan a törvénytervezetben előírt feltételeknek megfelelő szakfordító, illetőleg tolmács nem áll rendelkezésre, ezért a törvénytervezet megteremti annak lehetőségét, hogy ilyen kivételes esetben a szükséges nyelv- és szakismerettel rendelkező más alkalmas természetes személy is igénybe vehető legyen. Nem kerül meghatározásra, hogy ki lehet eseti szakfordító, eseti hiteles fordító, illetőleg eseti tolmács, eseti hatósági tolmács, a személyéről a kirendelő hatóság dönt.
A törvénytervezet értelmező rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák – a törvénytervezet alkalmazása szempontjából - a hatóság, a szakfordítói-, a tolmácsolási-, a hiteles fordítói-, és a hatósági tolmácsolási tevékenység, a szakfordító, a tolmács, a hiteles fordító, a hatósági tolmács, a működési hely, a lektorálás és a hozzátartozó fogalmát.
E fogalom-meghatározások a törvénytervezet alkalmazásában érvényesek. Különösen fontos ezt kiemelni a hatóság, a szakfordító és a tolmács esetében.
· A hatóság fogalomkörébe vonja a törvénytervezet többek között a bíróságot és az ügyészséget is, bár e szervek nem hatósági jogkört gyakorolnak. Szükséges azonban a lehetséges kirendelő szervek egységes megjelenítése annak érdekében, hogy ne kelljen felsorolást alkalmazni minden szakasz esetében, ahol e szervekre való utalás szükséges.
· A szakfordító és a tolmács fogalmának esetében hangsúlyozandó, hogy a törvénytervezet alkalmazása szempontjából az MM rendeletben foglaltaknak megfelelő szakfordító- illetve tolmácsképesítéssel rendelkező természetes személy nem tekintendő szakfordítónak, illetve tolmácsnak, kizárólag csak akkor, ha a törvénytervezet által a tevékenység végzésére feljogosított személy, azaz az előírt feltételek fennállta esetén szakfordítói-, illetve tolmácsigazolványt adott ki számára az illetékes hatóság.
A szakfordítás és tolmácsolás hatályos szabályozásának hiányossága, hogy nincs egységes, a kirendelő hatóságok rendelkezésére álló névjegyzék e tevékenységeket végző személyekről. E probléma megoldása érdekében indokolt a hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről egységes névjegyzéket kialakítani, mely a hatósági eljárásokban a kirendelő hatóságok munkáját segíti. A névjegyzék vezetésének feladatát a kamarához célszerű telepíteni, figyelemmel arra, hogy a hatósági eljárásokban kizárólag a kamarai tagok és a bejegyzett gazdálkodó szervezetek jogosultak eljárni.
2.6. A Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara
A széleskörű kínálati piac és a jogbiztonság szempontjainak párhuzamos követelménye miatt alapvető fontosságú, hogy mind a hiteles fordítói, mind a hatósági tolmácsolási tevékenységek a kirendelő hatóságok és a megrendelők számára szakmai garanciákkal övezett, ellenőrizhető és gazdasági következményeit tekintve is mérhető szervezetben bonyolódjanak. Az OFFI Rt. kizárólagos hiteles fordítói tevékenységének a szabadpiaci szektorhoz történő telepítése a piacgazdaság irányába történő teljes nyitást jelent. Ez a liberalizációs lépés azonban szigorú szakmai felügyelet mellett kell, hogy történjen. Ugyancsak a kiszámíthatóság és ellenőrizhetőség szempontjainak kell érvényesülni azon személyek működése vonatkozásában, akik a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek kirendelésére az azok előtt folyó eljárás keretében végeznek tolmácsolási tevékenységet.
A szakmai és fegyelmi jellegű szempontokat egyaránt magában foglaló felügyeletnek elsősorban a hiteles fordítói, fordításhitelesítői, valamint a hatósági tolmácsolási feladatokat ellátók tekintetében kell érvényesülnie; e személyek jogkövető magatartásának ellenőrzése az új szabályozás során is nélkülözhetetlen. Ennek az ellenőrzésnek a letéteményese a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara (a továbbiakban: kamara), amely az említett tevékenységekkel kapcsolatos, a közérdeket szolgáló kontroll gyakorlásának intézményesített formája.
A kamara ellenőrzési funkciója kapcsolódik a központi közigazgatási feladatokhoz is. A kamara azzal, hogy az állami szervezetrendszerből feladatokat vállal át, hozzájárul a kormányzati szervek feladatainak decentralizációjához és ahhoz a követelményhez, hogy a központi közigazgatási szervek csak a legfontosabb funkcióikat lássák el. A kamara létrehozása közvetetten a közigazgatási rendszer korszerűsítését, feladatainak racionalizálását is szolgálja.
Az egyes szakmai rendekkel kapcsolatos tapasztalatok egységesen azt mutatják, hogy a szakmai kamarák létrehozásával egy adott tevékenységi kör autonóm szakmai irányítása hatékonyan megoldható. A kamarák létjogosultságát a gazdasági és jogi élet számos területe igazolta, Magyarországon jelenleg 16 területen működnek szakmai kamarák, pl.: Magyar Orvosi Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Közjegyzői Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, Országos Magyar Vadászkamara stb.
A kamara a feladatait köztestületként, önigazgató jelleggel látja el. Ebből következően a kamara az érdemi döntéseit a vonatkozó – a jelen előterjesztés által elfogadni javasolt - törvénytervezet és szabályzatai betartásával önállóan hozza meg. Az egyeztetések korábbi szakaszában megerősítést nyert, hogy a szakfordítók, tolmácsok „kamarásodási” törekvéseit az Oktatási Minisztérium, a Belügyminisztérium, továbbá a szakmai érdekképviseletek is támogatják.
III.
Az új szabályozás egyes elemei
A) A szakfordításra, a tolmácsolásra, a jelnyelvi tolmácsolásra, a hiteles fordításra, a hatósági tolmácsolásra és a hatósági jelnyelvi tolmácsolásra vonatkozó rendelkezések (a törvénytervezet Első Része)
1. Általános rendelkezések
A törvénytervezet hatálya a szakfordítói, hiteles fordítói, fordítás hitelesítői, az idegen nyelvű iratról történő hiteles másolat készítési, a tolmácsolási, a jelnyelvi tolmácsolási, a hatósági tolmácsolási és az hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenység végzésére terjed ki. Nem terjed ki a hatálya az egyéb törvény által a tevékenység végzésére feljogosítottak, így a külképviseletek, valamint a közjegyzők ez irányú tevékenységére, az erre vonatkozó törvényeket a törvénytervezet nem érinti.
A fent meghatározott valamennyi tevékenységet természetes személyek és gazdálkodó szervezetek is végezhetik a törvénytervezetben meghatározott feltételek mellett. A természetes személy - választása szerint - szellemi szabadfoglalkozásúként, egyéni vállalkozóként, gazdálkodó szervezet tagjaként illetőleg alkalmazottjaként is végezheti a tevékenységet. A gazdálkodó szervezet esetében a társasági forma, amelyben a tevékenység végezhető, nem kerül meghatározásra, így a gazdálkodó szervezet alapítói a tevékenység gyakorlására általuk legalkalmasabbnak tartott szervezeti formát választhatják ki. A gazdálkodó szervezet a tevékenységet minden esetben természetes személy útján végezheti, azonban az, hogy ki lehet ez a természetes személy és mely jogviszony alapján végezheti e tevékenységét a gazdálkodó szervezet keretében, különböző módon került meghatározásra a szakfordítás és a tolmácsolás, illetve a hiteles fordítás és a hatósági tolmácsolás esetében.
Előfordulhat, hogy olyan nyelven szükséges szakfordítás, hiteles fordítás elkészítése, illetőleg tolmácsolás, hatósági tolmácsolás végzése, amely nyelvre vonatkozóan a törvénytervezetben előírt feltételeknek megfelelő szakfordító, illetőleg tolmács nem áll rendelkezésre, ezért a törvénytervezet megteremti annak lehetőségét, hogy ilyen kivételes esetben a szükséges nyelv- és szakismerettel rendelkező más alkalmas természetes személy is igénybe vehető legyen. Nem kerül meghatározásra, hogy ki lehet eseti szakfordító, eseti hiteles fordító, illetőleg eseti tolmács, eseti hatósági tolmács, a személyéről a kirendelő hatóság dönt.
A törvénytervezet értelmező rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák – a törvénytervezet alkalmazása szempontjából - a hatóság, a szakfordítói-, a tolmácsolási-, a hiteles fordítói-, és a hatósági tolmácsolási tevékenység, a szakfordító, a tolmács, a hiteles fordító, a hatósági tolmács, a működési hely, a lektorálás és a hozzátartozó fogalmát.
E fogalom-meghatározások a törvénytervezet alkalmazásában érvényesek. Különösen fontos ezt kiemelni a hatóság, a szakfordító és a tolmács esetében.
· A hatóság fogalomkörébe vonja a törvénytervezet többek között a bíróságot és az ügyészséget is, bár e szervek nem hatósági jogkört gyakorolnak. Szükséges azonban a lehetséges kirendelő szervek egységes megjelenítése annak érdekében, hogy ne kelljen felsorolást alkalmazni minden szakasz esetében, ahol e szervekre való utalás szükséges.
· A szakfordító és a tolmács fogalmának esetében hangsúlyozandó, hogy a törvénytervezet alkalmazása szempontjából az MM rendeletben foglaltaknak megfelelő szakfordító- illetve tolmácsképesítéssel rendelkező természetes személy nem tekintendő szakfordítónak, illetve tolmácsnak, kizárólag csak akkor, ha a törvénytervezet által a tevékenység végzésére feljogosított személy, azaz az előírt feltételek fennállta esetén szakfordítói-, illetve tolmácsigazolványt adott ki számára az illetékes hatóság.
2. A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység
2.1. A tevékenység végzésére feljogosítottak
2.1. A tevékenység végzésére feljogosítottak
A szakfordítói tevékenységet a természetes személyek közül az végezheti, aki szakfordítói igazolvánnyal rendelkezik, a gazdálkodó szervezetek közül pedig az, amelynek létesítő okiratában a szakfordítói tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került, míg tolmácsolási tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki tolmácsigazolvánnyal rendelkezik és az a gazdálkodó szervezet, amelynek létesítő okiratában a tolmácsolási tevékenység főtevékenységként feltüntetésre került.
Garanciális szabály annak előírása, hogy a gazdálkodó szervezet a szakfordítói tevékenységet szakfordítói igazolvánnyal, míg a tolmácsolási tevékenységet tolmácsigazolvánnyal rendelkező természetes személy útján végezheti. Ez a természetes személy azonban nemcsak a saját tagja vagy alkalmazottja, hanem a gazdálkodó szervezettel szerződéses viszonyban álló másik gazdálkodó szervezet tagja vagy alkalmazottja is lehet.
Garanciális szabály annak előírása, hogy a gazdálkodó szervezet a szakfordítói tevékenységet szakfordítói igazolvánnyal, míg a tolmácsolási tevékenységet tolmácsigazolvánnyal rendelkező természetes személy útján végezheti. Ez a természetes személy azonban nemcsak a saját tagja vagy alkalmazottja, hanem a gazdálkodó szervezettel szerződéses viszonyban álló másik gazdálkodó szervezet tagja vagy alkalmazottja is lehet.
2.2. Az igazolvány kiadása és visszavonása
Igazolvány annak a cselekvőképes természetes személynek adható ki, aki büntetlen előéletű, a külön jogszabályban meghatározott szakfordítói, illetőleg tolmács-képesítéssel rendelkezik és nem áll a szakfordítói, illetőleg tolmácsolási tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt. Az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabályba ütközik, tehát a hatóságnak nincs mérlegelési joga e körben.
Mint arra már utaltunk, a helyi jegyzők igazolvány kiadására vonatkozó tevékenysége sok esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, továbbá nem fűződik jelentős érdek az igazolvány helyi szinten történő kiadásához, ezért a korábbi szabályozással ellentétben a törvénytervezet az igazolvány kiadása iránti hatósági jogkört magasabb szintre telepíti, mégpedig a kistérségi székhely településének jegyzőjéhez.
Az Európai Gazdasági Térségben részes államok (EGT) állampolgára számára is kiadható igazolvány, ha a törvénytervezetben foglalt feltételeknek megfelel. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező EGT állampolgár sincs elzárva az igazolvány kiadás iránti kérelem előterjesztésétől; erre az esetre a törvénytervezet tartalmaz egy külön illetékességi szabályt, ezen ügyekben a fővárosi főjegyző jár el.
Az illetékes jegyző az igazolvány kiadásáról határozatot hoz, melynek rendelkező részében a Ket.-ben meghatározottakon túl fel kell tüntetni a szakfordító és a tolmács szakismeretére, nyelvismeretére, képesítésére vonatkozó adatokat is, továbbá a szakfordító és a tolmács működési helyét, valamint jelnyelvi tolmács esetében a jelnyelvi tolmácsi minőséget; az indokolásban pedig a szakfordító és a tolmács végzettségét igazoló diploma, oklevél vagy képesítő igazolvány számát, keltét és az azt kiállító intézmény nevét. Mindezen adatoknak a határozatban való feltüntetése az igazságügy-miniszternek a szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység feletti törvényességi felügyeleti jogának gyakorlása érdekében szükséges. A határozatban foglaltak alapján ellenőrizhető az, hogy az igazolvány kiadások a jogszabályoknak megfelelően történnek-e. Ennek érdekében került előírásra az a kötelezettség is, hogy jegyzőnek az igazolvány kiadása és visszavonása tárgyában hozott jogerős határozatát meg kell küldenie az Igazságügyi Minisztérium részére.
A törvénytervezet meghatározza az igazolvány által tartalmazandó adatok körét és előírja a szakfordító és a tolmács számára az adatváltozás bejelentésének kötelezettségét, mivel a jogbiztonság érdekében az igazolványnak a valós, naprakész adatokat kell tartalmaznia.
Rögzítésre kerül, hogy mely esetekben kell a jegyzőnek az igazolványt visszavonnia (ha az igazolvány kiadásának feltételei a határozat meghozatalakor nem voltak meg; ha utóbb olyan körülmény merül fel, amely alapján az igazolvány kiadását meg kellene tagadni; ha a szakfordító és a tolmács azt kéri).
2.3. A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei
A törvénytervezet rendelkezik a szakfordító és a tolmács alapvető jogosultságáról, miszerint tevékenységéért díjazás illeti meg, ami szabad megállapodás tárgya; pótolja továbbá a korábbi szabályozás hiányosságát és rögzíti a titoktartásra vonatkozó kötelezettséget akként, hogy a szakfordítót és a tolmácsot titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény és adat vonatkozásában, amelyről szakfordítói, illetőleg tolmácsolási tevékenysége során szerzett tudomást.
2.4 A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység felügyelete
A tevékenység felett a törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter látja el, azonban a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit a szakfordítók és tolmácsok vonatkozásában az oktatási miniszter, míg a jelnyelvi tolmácsok vonatkozásában az oktatási miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter együtt határozza meg. Mint már arra utaltunk, a törvényességi felügyelet keretében az igazságügy-miniszter figyelemmel kíséri, hogy az igazolvány kiadások, visszavonások a jogszabályoknak megfelelően történnek-e. E körben a határozat módosításának vagy visszavonásának szükségességére történő figyelemfelhívás eszköze áll rendelkezésre azzal, hogy amennyiben a jegyző 30 napon belül nem értesíti az Igazságügyi Minisztériumot az általa tett intézkedésről, úgy a szükséges intézkedések megtételének érdekében a minisztérium az illetékes megyei közigazgatási hivatalhoz, mint a jegyző felettes szervéhez fordulhat. Ez az intézkedési lehetőség nem jelenti a jegyző feletti felügyeleti jogok elvonását, mivel a minisztérium jelzése alapján a megyei közigazgatási hivatal dönt arról, hogy a Ket. 115. §-ában szabályozott felügyeleti eljárást lefolytatja-e.
3. A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységre vonatkozó rendelkezések
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység – ideértve a hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet is - vonatkozásában speciális szabályokat tartalmaz a törvénytervezet; e körben meghatározza a hiteles fordításhoz fűződő joghatásokat, a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére jogosultakat, továbbá az ő kötelezettségeiket és jogaikat, a tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályokat, valamint a hatósági kirendelés esetén követendő eljárás szabályait.
Mint arra már utaltunk, a helyi jegyzők igazolvány kiadására vonatkozó tevékenysége sok esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, továbbá nem fűződik jelentős érdek az igazolvány helyi szinten történő kiadásához, ezért a korábbi szabályozással ellentétben a törvénytervezet az igazolvány kiadása iránti hatósági jogkört magasabb szintre telepíti, mégpedig a kistérségi székhely településének jegyzőjéhez.
Az Európai Gazdasági Térségben részes államok (EGT) állampolgára számára is kiadható igazolvány, ha a törvénytervezetben foglalt feltételeknek megfelel. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező EGT állampolgár sincs elzárva az igazolvány kiadás iránti kérelem előterjesztésétől; erre az esetre a törvénytervezet tartalmaz egy külön illetékességi szabályt, ezen ügyekben a fővárosi főjegyző jár el.
Az illetékes jegyző az igazolvány kiadásáról határozatot hoz, melynek rendelkező részében a Ket.-ben meghatározottakon túl fel kell tüntetni a szakfordító és a tolmács szakismeretére, nyelvismeretére, képesítésére vonatkozó adatokat is, továbbá a szakfordító és a tolmács működési helyét, valamint jelnyelvi tolmács esetében a jelnyelvi tolmácsi minőséget; az indokolásban pedig a szakfordító és a tolmács végzettségét igazoló diploma, oklevél vagy képesítő igazolvány számát, keltét és az azt kiállító intézmény nevét. Mindezen adatoknak a határozatban való feltüntetése az igazságügy-miniszternek a szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység feletti törvényességi felügyeleti jogának gyakorlása érdekében szükséges. A határozatban foglaltak alapján ellenőrizhető az, hogy az igazolvány kiadások a jogszabályoknak megfelelően történnek-e. Ennek érdekében került előírásra az a kötelezettség is, hogy jegyzőnek az igazolvány kiadása és visszavonása tárgyában hozott jogerős határozatát meg kell küldenie az Igazságügyi Minisztérium részére.
A törvénytervezet meghatározza az igazolvány által tartalmazandó adatok körét és előírja a szakfordító és a tolmács számára az adatváltozás bejelentésének kötelezettségét, mivel a jogbiztonság érdekében az igazolványnak a valós, naprakész adatokat kell tartalmaznia.
Rögzítésre kerül, hogy mely esetekben kell a jegyzőnek az igazolványt visszavonnia (ha az igazolvány kiadásának feltételei a határozat meghozatalakor nem voltak meg; ha utóbb olyan körülmény merül fel, amely alapján az igazolvány kiadását meg kellene tagadni; ha a szakfordító és a tolmács azt kéri).
2.3. A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei
A törvénytervezet rendelkezik a szakfordító és a tolmács alapvető jogosultságáról, miszerint tevékenységéért díjazás illeti meg, ami szabad megállapodás tárgya; pótolja továbbá a korábbi szabályozás hiányosságát és rögzíti a titoktartásra vonatkozó kötelezettséget akként, hogy a szakfordítót és a tolmácsot titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény és adat vonatkozásában, amelyről szakfordítói, illetőleg tolmácsolási tevékenysége során szerzett tudomást.
2.4 A szakfordítói és a tolmácsolási tevékenység felügyelete
A tevékenység felett a törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter látja el, azonban a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit a szakfordítók és tolmácsok vonatkozásában az oktatási miniszter, míg a jelnyelvi tolmácsok vonatkozásában az oktatási miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter együtt határozza meg. Mint már arra utaltunk, a törvényességi felügyelet keretében az igazságügy-miniszter figyelemmel kíséri, hogy az igazolvány kiadások, visszavonások a jogszabályoknak megfelelően történnek-e. E körben a határozat módosításának vagy visszavonásának szükségességére történő figyelemfelhívás eszköze áll rendelkezésre azzal, hogy amennyiben a jegyző 30 napon belül nem értesíti az Igazságügyi Minisztériumot az általa tett intézkedésről, úgy a szükséges intézkedések megtételének érdekében a minisztérium az illetékes megyei közigazgatási hivatalhoz, mint a jegyző felettes szervéhez fordulhat. Ez az intézkedési lehetőség nem jelenti a jegyző feletti felügyeleti jogok elvonását, mivel a minisztérium jelzése alapján a megyei közigazgatási hivatal dönt arról, hogy a Ket. 115. §-ában szabályozott felügyeleti eljárást lefolytatja-e.
3. A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységre vonatkozó rendelkezések
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység – ideértve a hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet is - vonatkozásában speciális szabályokat tartalmaz a törvénytervezet; e körben meghatározza a hiteles fordításhoz fűződő joghatásokat, a hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére jogosultakat, továbbá az ő kötelezettségeiket és jogaikat, a tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályokat, valamint a hatósági kirendelés esetén követendő eljárás szabályait.
3.1. A hiteles fordításhoz fűződő joghatások
A hiteles fordítás végzésére feljogosított személyeknek szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük, mint a szakfordítás végzésére feljogosítottaknak, továbbá a törvénytervezet a hiteles fordítás vonatkozásában formai követelményeket is rögzít. Az egyszerű szakfordítás és a hiteles fordítás között az ahhoz fűződő joghatás tekintetében is különbség áll fenn, amit a hatályos szabályozás nem határoz meg. A hiteles fordítás és az egyszerű szakfordítás közötti különbség egységes megítélése érdekében rögzítésre kerülnek a hiteles fordításhoz fűződő joghatások.
3.2. A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenység végzésének feltételei
Hiteles fordítói tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki a szakfordítói tevékenység végzésére jogosult és emellett tagja a kamara hiteles fordítók szakmai tagozatának, hatósági tolmácsolási tevékenységet pedig az a természetes személy végezhet, aki a tolmácsolási tevékenység végzésére jogosult és emellett tagja a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának. A fenti kamarai szakmai tagozatokba történő felvétel során kerül megvizsgálásra, hogy a törvénytervezetben meghatározott – a hiteles fordítókkal, hatósági tolmácsokkal szemben támasztott - plusz normatív követelményeknek megfelel-e a szakfordító, illetőleg a tolmács, azaz rendelkezik-e ötéves szakmai gyakorlattal és jogi vizsgával.
Gazdálkodó szervezet abban az esetben végezhet hiteles fordítói, illetőleg hatósági tolmácsolási tevékenységet, ha a kamara által vezetett névjegyzékben szerepel. A kamara a névjegyzékbe vétel iránti eljárás során vizsgálja, hogy a gazdálkodó szervezet a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeknek megfelel-e, azaz a létesítő okiratában főtevékenységként feltüntetésre került-e a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység, továbbá van-e olyan tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja, aki hiteles fordítói, illetőleg hatósági tolmácsolási tevékenység végzésre jogosult.
A hiteles fordításhoz fűződő joghatás – az, hogy a hiteles fordítás az ellenkező bizonyításáig közhitelűen tanúsítja azt, hogy a kész fordítás szövege az alapul szolgáló szöveggel tartalmilag és értelmileg egyenértékű –, továbbá a hatósági tolmácsolásnak az alapul fekvő eljárás során betöltött fontos szerepe több garanciális szabály előírását teszi szükségessé. Ezek egyike az, hogy a gazdálkodó szervezet csak a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja útján végezheti a tevékenységet. Ez a tartós jogviszony nemcsak munkaviszony lehet, hanem pl. állandó megbízási jogviszony is. A tartós jogviszony előírása azért szükséges, mert a kirendelő hatóságok számára fontos annak ismerete, hogy a névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet mely nyelv szükségessége esetében rendelhető ki.
A törvénytervezet fenti szabályai nem érintik a tevékenységet külön törvény alapján végzők, így a külképviseletek, valamint a közjegyzők jogosítványait, továbbá a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusoknak a tagállami hatóságok előtti eljárások során felhasznált dokumentumok szakfordítására vonatkozó rendelkezéseit.
3.3. A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei
A hiteles fordítás és a hatósági tolmácsolás elvégzéséért díj jár, azonban annak összege nem szabad megállapodás tárgya. A felszámítható díjat az igazságügy-miniszter rendeletben határozza meg. A díjrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás a kirendelő hatóságok azon pénzügyi megfontolásait szolgálja, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozás, továbbá a belső eljárási jogszabályok módosítása kapcsán adódó többletfeladatok folytán felmerülő többletköltségek megfelelő módon tervezhetők legyenek.
Mint arra már fentebb hivatkoztunk, a hiteles fordításhoz fűződő joghatás több biztosíték rögzítését, ezek közé tartoznak a hiteles fordítás készítése esetére előírt kötelezettségek is. Ezek az alapvető, törvényi szinten szabályozandó kötelezettségek az alábbiak.
a) A nyilvántartás vezetésének előírása a hiteles fordítások visszakereshetőségét, továbbá a hiteles fordítók tevékenységének ellenőrzését teszi lehetővé.
b) Az alapvető alaki követelményeknek rögzítése szintén az ellenőrizhetőséget, a szakmai felelősség érvényesítését segíti elő. A hiteles fordító a hiteles fordításon köteles feltüntetni a nevét, a működési helyét, nyelvismertét, szakismeretét, szakfordítói igazolványának sorszámát és amennyiben tevékenységét gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként végzi, úgy a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét is. Mindezek mellett az általa készített hiteles fordítást hitelesítési záradékkal, aláírásával és bélyegzőjével látja el.
Azt, hogy a hiteles fordítás az alapjául szolgáló okiraton kívül más okirathoz ne legyen csatolható, biztosítja annak előírása, hogy a külön lapra írt hiteles fordítást a lefordított irathoz hozzá kell fűzni.
c) A hiteles fordítás alapjául szolgáló szöveggel való tartalmi és értelmi egyenértékűség biztosítéka, hogy a hiteles fordítást az adott nyelvre és szakterületre vonatkozóan hiteles fordítói tevékenység végzésére feljogosított másik hiteles fordítónak szakmai és nyelvhelyességi szempontból ellenőriznie, azaz lektorálnia kell.
A hiteles fordítás és a hatósági tolmácsolás elvégzéséért díj jár, azonban annak összege nem szabad megállapodás tárgya. A felszámítható díjat az igazságügy-miniszter rendeletben határozza meg. A díjrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás a kirendelő hatóságok azon pénzügyi megfontolásait szolgálja, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozás, továbbá a belső eljárási jogszabályok módosítása kapcsán adódó többletfeladatok folytán felmerülő többletköltségek megfelelő módon tervezhetők legyenek.
Mint arra már fentebb hivatkoztunk, a hiteles fordításhoz fűződő joghatás több biztosíték rögzítését, ezek közé tartoznak a hiteles fordítás készítése esetére előírt kötelezettségek is. Ezek az alapvető, törvényi szinten szabályozandó kötelezettségek az alábbiak.
a) A nyilvántartás vezetésének előírása a hiteles fordítások visszakereshetőségét, továbbá a hiteles fordítók tevékenységének ellenőrzését teszi lehetővé.
b) Az alapvető alaki követelményeknek rögzítése szintén az ellenőrizhetőséget, a szakmai felelősség érvényesítését segíti elő. A hiteles fordító a hiteles fordításon köteles feltüntetni a nevét, a működési helyét, nyelvismertét, szakismeretét, szakfordítói igazolványának sorszámát és amennyiben tevékenységét gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként végzi, úgy a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét is. Mindezek mellett az általa készített hiteles fordítást hitelesítési záradékkal, aláírásával és bélyegzőjével látja el.
Azt, hogy a hiteles fordítás az alapjául szolgáló okiraton kívül más okirathoz ne legyen csatolható, biztosítja annak előírása, hogy a külön lapra írt hiteles fordítást a lefordított irathoz hozzá kell fűzni.
c) A hiteles fordítás alapjául szolgáló szöveggel való tartalmi és értelmi egyenértékűség biztosítéka, hogy a hiteles fordítást az adott nyelvre és szakterületre vonatkozóan hiteles fordítói tevékenység végzésére feljogosított másik hiteles fordítónak szakmai és nyelvhelyességi szempontból ellenőriznie, azaz lektorálnia kell.
3.4. A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan – figyelemmel arra a sajátosságra, hogy a szervezet a tevékenységet csak az arra feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja útján végezheti - külön szabályokat tartalmaz a törvénytervezet.
Amennyiben a hatóság gazdálkodó szervezetet rendel ki a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység elvégzése érdekében, a konkrét feladatot akkor is a szervezetnek a feljogosított természetes személy tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja végzi el, saját nevének feltüntetésével, a saját szakmai felelőssége mellett. Ez a saját szakmai felelősség jelenti azt, hogy aki a tevékenységet a gazdálkodó szervezeten belül ténylegesen elvégezte, felelős annak minőségéért, tartalmáért, azért hogy a hiteles fordítást, hatósági tolmácsolást a szakmai szabályoknak megfelelően, az etikai előírásokat betartva végezte. Amennyiben ez nem így történik, a kötelezően kamarai tag hiteles fordítóval és hatósági tolmáccsal szemben etikai eljárás megindítására is sor kerülhet. A saját szakmai felelősség jelenti azt is, hogy végső soron a hiteles fordításért, hatósági tolmácsolásért az azt elvégző felel, mivel a gazdálkodó szervezet a tevékenységet saját szakmai felelőssége mellett végző alkalmazottjával szemben a munkajogi szabályok alapján felléphet.
Tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezet kirendelése esetén a gazdálkodó szervezet nevében végzi tevékenységét a természetes személy, a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével kell, hogy ellássa a hiteles fordítást. Ez az ellenjegyzés azt igazolja, hogy a természetes személy a gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként látta el a feladatát és nem változtat azon, hogy a természetes személy saját szakmai felelőssége mellett végzi ebben az esetben is a tevékenységét; e körben nem utasítható a gazdálkodó szervezet tagja, illetve vezető tisztségviselője által.
A hiteles fordítói és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan – figyelemmel arra a sajátosságra, hogy a szervezet a tevékenységet csak az arra feljogosított tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja útján végezheti - külön szabályokat tartalmaz a törvénytervezet.
Amennyiben a hatóság gazdálkodó szervezetet rendel ki a hiteles fordítói vagy a hatósági tolmácsolási tevékenység elvégzése érdekében, a konkrét feladatot akkor is a szervezetnek a feljogosított természetes személy tagja vagy tartós jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja végzi el, saját nevének feltüntetésével, a saját szakmai felelőssége mellett. Ez a saját szakmai felelősség jelenti azt, hogy aki a tevékenységet a gazdálkodó szervezeten belül ténylegesen elvégezte, felelős annak minőségéért, tartalmáért, azért hogy a hiteles fordítást, hatósági tolmácsolást a szakmai szabályoknak megfelelően, az etikai előírásokat betartva végezte. Amennyiben ez nem így történik, a kötelezően kamarai tag hiteles fordítóval és hatósági tolmáccsal szemben etikai eljárás megindítására is sor kerülhet. A saját szakmai felelősség jelenti azt is, hogy végső soron a hiteles fordításért, hatósági tolmácsolásért az azt elvégző felel, mivel a gazdálkodó szervezet a tevékenységet saját szakmai felelőssége mellett végző alkalmazottjával szemben a munkajogi szabályok alapján felléphet.
Tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezet kirendelése esetén a gazdálkodó szervezet nevében végzi tevékenységét a természetes személy, a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével kell, hogy ellássa a hiteles fordítást. Ez az ellenjegyzés azt igazolja, hogy a természetes személy a gazdálkodó szervezet tagjaként vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottjaként látta el a feladatát és nem változtat azon, hogy a természetes személy saját szakmai felelőssége mellett végzi ebben az esetben is a tevékenységét; e körben nem utasítható a gazdálkodó szervezet tagja, illetve vezető tisztségviselője által.
3.5. Hatósági kirendelés esetén követendő eljárás
Hatósági kirendelés esetén a hiteles fordító, illetőleg a hatósági tolmács, továbbá a hiteles fordítói, illetőleg hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet nemcsak jogosult, hanem a törvénytervezetben meghatározott eseteket kivéve, köteles is eljárni. A tevékenység végzésére való jogosultságát a hiteles fordító és a hatósági tolmács szakfordítói, illetőleg tolmácsigazolványával és kamarai tagsági igazolványával együttesen igazolja.
A törvénytervezet annak érdekében, hogy a hiteles fordítók és a hatósági tolmácsok a kirendelés teljesítését követően a díjukat megfelelő időben megkapják, rögzíti a hatóság számára a díj megállapításának és kiutalásának határidejét.
B) A Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara felállítása (a törvénytervezet Második Része)
A törvénytervezet tartalmazza a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamarával kapcsolatos rendelkezéseket. A kamara elnevezésének indoka, hogy a kamarai tagok előreláthatólag túlnyomórészt olyan személyek lesznek, akik hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet is végezni fognak. A kamarára vonatkozó rendelkezések szabályozzák a kamara feladataival, szervezetével, a kamarai tagokkal és tagsági viszonnyal, az etikai felelősséggel, a kamara feletti törvényességi felügyelettel és a kamara felállításával kapcsolatos előírásokat. A törvénytervezet a kamarai hatósági feladatok vonatkozásában a Ket-re, az etikai felelősség vonatkozásában a kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes eljárási garanciális minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról szóló 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozatra tekintettel megfogalmazott részletszabályokat tartalmazza, meghatározza továbbá a kamara felállítása menetének részletes szabályait. Ezek a rendelkezések a törvénytervezet kamarát szabályozó részét terjedelmében növelték.
1. A kamara létrehozásának jogi feltételei
A korábbiakban említett – a liberalizációs indokokat bemutató – szempontok figyelembevételével összefoglaló jelleggel elmondható, hogy a kamara létrehozása hozzájárul ahhoz, hogy a hiteles fordítások területén bevezetendő liberalizáció működőképes legyen. A szakmai önkormányzat útján lehetővé válik, hogy a szakfordítói, tolmács kör szakmai, gazdasági érdekei a közérdekkel összhangban egységesen kerüljenek képviseletre, hozzájárulva ezzel tevékenységük minőségi szintjének javulásához és a hatósági (igazságszolgáltatási) feladatok megbízható ellátásához. Megállapítható továbbá az is, hogy a kamarai törekvés megfelel a szakmai kamarák létesítésének kormányzati szempontjairól szóló 1037/1999. (IX. 21.) Korm. határozatban foglalt speciális feltételeknek is.
A Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara, mint szakmai kamara:
a) Az Alkotmánybíróságnak a fentiekben már ismertetett gyakorlatára tekintettel a kamara létrehozása nem jár az egyesülési szabadság alkotmányos alapjogának korlátozásával, figyelemmel arra, hogy kötelező kamarai tagság csak a közvetlenül közfeladatokat ellátó személyek részére és a hatósági feladatok megbízhatóságának biztosítása céljából kerül előírásra. A szabadpiaci gazdasági viszonyok közt működő szakfordítók és tolmácsok számára a tagság önkéntes.
b) A szakfordítói és tolmácsolási tevékenység jellegét tekintve szabadfoglalkozásnak minősül, a kamara, mint önigazgató testület a szakmai függetlenség megtestesítője. A szakfordítói, tolmácsolási tevékenység olyan bizalmi viszonyt jelenít meg, amelyben a szakfordító vagy a tolmács a számára adott megbízás alapján a megbízója részére szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás (szakfordítás vagy tolmácsolás) tartalmát viszont nemcsak a megbízó, de a hatóságok, üzleti partnerek is hasznosítják, ezért meg kell követelni és ellenőrizni kell a szakmai függetlenséget. A bizalmi viszonyból eredő etikai követelmények a szakmai kamara keretei között hatékonyabban érvényre juttathatók. A szolgáltatás jellegéből eredő bizalmi, – fokozott közérdeket megtestesítő – viszony elsősorban a hiteles fordításokat és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők tekintetében áll fenn, ezért a kamara létrehozása különösen az ő tevékenységük megbízhatóságának biztosítása érdekében szükséges.
c) A kamara a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátására jön létre, csak az végezhet hiteles fordítói, vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet, aki tagja a kamarának és folyamatosan részt vesz a kamara által szervezett rendszeres továbbképzésben. Ezen kamarai közfeladatok köre a törvénytervezetben pontosan meghatározott.
d) A kamara létrehozása nem jár a közkiadásoknak sem közvetlen sem közvetett növelésével. A kamara felállításához egyszeri fejlesztési költség kapcsolódik, azonban ennek mértéke elmarad attól az összegtől, amelyet a közigazgatási szervek részére kellene biztosítani, ha a kamara által ellátandó közfeladatokat e szervek végeznék. Elmondható továbbá, hogy a kamarai működés gazdasági feltételeit a tagok maguk teremtik meg tagdíjbefizetéseikkel.
2. A szakmai tagozatok
A kamara lehetőséget teremt a szakmailag heterogén szakfordítói és tolmács kar érdekeinek egységes képviseletére, továbbá hozzájárul a szakfordítói és tolmácsolási tevékenység színvonalának emeléséhez. A szakmai körön belül mutatkozó különbségeket, valamint a kötelező kamarai tagság részleges előírásának követelményét szem előtt tartva a kamarán belül – szakmai alapú – tagozódást indokolt kialakítani. Ennek megfelelően a kamarán belül a törvény tervezete szerint – a kamarai tagok által ellátott tevékenységi körökhöz igazodva – szakmai tagozatok (szakfordítók, tolmácsok, hiteles fordítók, illetve hatósági tolmácsok szakmai tagozatai) kerülnek kialakításra. A szakmai tagozatok az általuk képviselt tevékenységek speciális szakmai követelményeit és érdekeit jelenítik meg a kamarán belül. A hiteles fordítói, valamint a hatósági tolmácsolási és hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet végzők számára a kamarai tagság, azon belül a hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában való részvétel kötelező.
A kamara tagjai sorába történő felvétel az említett szakmai tagozatok valamelyikébe történik. Azzal tehát, hogy a szakfordító, tolmács a kamara szakmai tagozatai közül valamelyikben szerepel, egyúttal azt is jelenti, hogy a kamara tagja: a szakmai tagozati tagság tehát a kamarai tagsággal azonos értékű. A kamarai tag egyidejűleg több szakmai tagozatban is szerepelhet.
A kamara létrejötte esetén a kötelező tagság elrendelésekor – a 41/2002. (X. 11.) AB határozat szempontjaira tekintettel - arra kell figyelemmel lenni, hogy gyakorol-e a kamara olyan közfeladatot, illetve hatósági tevékenységet, amely alapos okot szolgáltat arra, hogy az egyesülési szabadságot korlátozza. Az AB határozat határozott álláspontot rögzít a kötelező kamarai tagság kérdésében az Alkotmánybírósághoz az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdésében foglaltak alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány kapcsán. Az Alkotmánybíróság okfejtésében kifejtette az egyesülési szabadságot illetően, hogy „a törvény közjogi feladat ellátására, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot”. Az Alkotmánybíróság a fentiek körében azt vizsgálta, hogy a Vadászkamara által ellátott közfeladatok szükségessé teszik-e a kényszertagság előírását. Az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy a Vadászkamara tekintetében a jelzett hatósági jogkörök önmagukban nem teszik indokolttá és szükségessé a kamarai kényszertagságot a vadászati tevékenység folytatásához.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglalt – a közfeladat ellátására vonatkozó – feltételt a hiteles fordítói tevékenység gyakorlásának joga és az ebből eredő egyéb kötelezettségek megalapozzák, ezért megfelelő alapot szolgáltatnak a kötelező kamarai tagság előírására. A hiteles fordítások további magas minőségi színvonalának megőrzése elegendő indok arra, hogy azok gyakorlását kötelező kamarai tagsághoz lehessen kötni. A kötelező kamarai regisztráció útján biztosítható az, hogy a szakmai autonómia a tevékenység végzéséhez szükséges követelményrendszert folyamatosan ellenőrizni tudja. Hasonló szempontok merülnek fel egy, az igazságszolgáltatás és közigazgatás számára rendelkezésére álló tolmácskör esetében, amelynek kapcsán olyan szabályozói mérce kell, amely garantálja a magas szakmai színvonalon történő feladatellátást. A szakfordítások, illetve tolmácsolások jelentős részét képező kereskedelmi szakfordítások és tolmácsolások esetében ugyanakkor nem beszélhetünk olyan közhatalmi funkcióról, amely azt indokolná, hogy kötelező kamarai tagság kerüljön bevezetésre.
A kamarai kényszertagság tehát a tolmács, szakfordítói körön belül csak a hiteles fordításokat végzők és a kirendelő hatóságok előtti tolmácsfeladatokat ellátók számára kerül előírásra. A hiteles fordítói, valamint hatósági tolmácsolási és hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységek végzésének feltétele a hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában fennálló kamarai tagság.
Az alapszabályban meghatározott létszámú kezdeményezés esetén lehetőség van a fentiekben említett tagozatokon felül új szakmai tagozatok létrehozatalára is, a tagozatok alakításához a szakmai autonómia (kamarai közgyűlés) döntésére lesz szükség. Amennyiben tehát a fordítói-tolmács szakma további csoportjai (pl. konferenciatolmácsok, szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők, stb.) szempontjaik egységes, hangsúlyosabb képviseletét kívánják, úgy elegendő létszámú kezdeményezés esetén szakmai tagozatok létesítésére van mód. A létesítés kérdésében a döntéshozatal ugyanakkor a kamarai tagok összességét illeti meg, így olyan szakmai tagozat, amelyet a tagok többsége nem támogat, nem hozható létre.
A szakmai tagozatok nem minősülnek kamarai szervnek, érdemi döntéshozatali jogkörrel nem rendelkeznek. Feladatuk az általuk képviselt tevékenységek speciális szakmai követelményeinek kamarán belüli képviselete, ennek érdekében javaslatot tehetnek a közgyűlésnek a kamara alapszabályának és szabályzatainak tartalmára. Garanciális jellegű szabály, hogy a szakmai tagozatok véleményét a működésüket érintő jogszabályok véleményezése során, az alapszabály és a szabályzatok módosítása előtt ki kell kérni.
Hatósági kirendelés esetén a hiteles fordító, illetőleg a hatósági tolmács, továbbá a hiteles fordítói, illetőleg hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet nemcsak jogosult, hanem a törvénytervezetben meghatározott eseteket kivéve, köteles is eljárni. A tevékenység végzésére való jogosultságát a hiteles fordító és a hatósági tolmács szakfordítói, illetőleg tolmácsigazolványával és kamarai tagsági igazolványával együttesen igazolja.
A törvénytervezet annak érdekében, hogy a hiteles fordítók és a hatósági tolmácsok a kirendelés teljesítését követően a díjukat megfelelő időben megkapják, rögzíti a hatóság számára a díj megállapításának és kiutalásának határidejét.
B) A Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara felállítása (a törvénytervezet Második Része)
A törvénytervezet tartalmazza a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamarával kapcsolatos rendelkezéseket. A kamara elnevezésének indoka, hogy a kamarai tagok előreláthatólag túlnyomórészt olyan személyek lesznek, akik hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenységet is végezni fognak. A kamarára vonatkozó rendelkezések szabályozzák a kamara feladataival, szervezetével, a kamarai tagokkal és tagsági viszonnyal, az etikai felelősséggel, a kamara feletti törvényességi felügyelettel és a kamara felállításával kapcsolatos előírásokat. A törvénytervezet a kamarai hatósági feladatok vonatkozásában a Ket-re, az etikai felelősség vonatkozásában a kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes eljárási garanciális minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról szóló 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozatra tekintettel megfogalmazott részletszabályokat tartalmazza, meghatározza továbbá a kamara felállítása menetének részletes szabályait. Ezek a rendelkezések a törvénytervezet kamarát szabályozó részét terjedelmében növelték.
1. A kamara létrehozásának jogi feltételei
A korábbiakban említett – a liberalizációs indokokat bemutató – szempontok figyelembevételével összefoglaló jelleggel elmondható, hogy a kamara létrehozása hozzájárul ahhoz, hogy a hiteles fordítások területén bevezetendő liberalizáció működőképes legyen. A szakmai önkormányzat útján lehetővé válik, hogy a szakfordítói, tolmács kör szakmai, gazdasági érdekei a közérdekkel összhangban egységesen kerüljenek képviseletre, hozzájárulva ezzel tevékenységük minőségi szintjének javulásához és a hatósági (igazságszolgáltatási) feladatok megbízható ellátásához. Megállapítható továbbá az is, hogy a kamarai törekvés megfelel a szakmai kamarák létesítésének kormányzati szempontjairól szóló 1037/1999. (IX. 21.) Korm. határozatban foglalt speciális feltételeknek is.
A Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamara, mint szakmai kamara:
a) Az Alkotmánybíróságnak a fentiekben már ismertetett gyakorlatára tekintettel a kamara létrehozása nem jár az egyesülési szabadság alkotmányos alapjogának korlátozásával, figyelemmel arra, hogy kötelező kamarai tagság csak a közvetlenül közfeladatokat ellátó személyek részére és a hatósági feladatok megbízhatóságának biztosítása céljából kerül előírásra. A szabadpiaci gazdasági viszonyok közt működő szakfordítók és tolmácsok számára a tagság önkéntes.
b) A szakfordítói és tolmácsolási tevékenység jellegét tekintve szabadfoglalkozásnak minősül, a kamara, mint önigazgató testület a szakmai függetlenség megtestesítője. A szakfordítói, tolmácsolási tevékenység olyan bizalmi viszonyt jelenít meg, amelyben a szakfordító vagy a tolmács a számára adott megbízás alapján a megbízója részére szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás (szakfordítás vagy tolmácsolás) tartalmát viszont nemcsak a megbízó, de a hatóságok, üzleti partnerek is hasznosítják, ezért meg kell követelni és ellenőrizni kell a szakmai függetlenséget. A bizalmi viszonyból eredő etikai követelmények a szakmai kamara keretei között hatékonyabban érvényre juttathatók. A szolgáltatás jellegéből eredő bizalmi, – fokozott közérdeket megtestesítő – viszony elsősorban a hiteles fordításokat és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők tekintetében áll fenn, ezért a kamara létrehozása különösen az ő tevékenységük megbízhatóságának biztosítása érdekében szükséges.
c) A kamara a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátására jön létre, csak az végezhet hiteles fordítói, vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet, aki tagja a kamarának és folyamatosan részt vesz a kamara által szervezett rendszeres továbbképzésben. Ezen kamarai közfeladatok köre a törvénytervezetben pontosan meghatározott.
d) A kamara létrehozása nem jár a közkiadásoknak sem közvetlen sem közvetett növelésével. A kamara felállításához egyszeri fejlesztési költség kapcsolódik, azonban ennek mértéke elmarad attól az összegtől, amelyet a közigazgatási szervek részére kellene biztosítani, ha a kamara által ellátandó közfeladatokat e szervek végeznék. Elmondható továbbá, hogy a kamarai működés gazdasági feltételeit a tagok maguk teremtik meg tagdíjbefizetéseikkel.
2. A szakmai tagozatok
A kamara lehetőséget teremt a szakmailag heterogén szakfordítói és tolmács kar érdekeinek egységes képviseletére, továbbá hozzájárul a szakfordítói és tolmácsolási tevékenység színvonalának emeléséhez. A szakmai körön belül mutatkozó különbségeket, valamint a kötelező kamarai tagság részleges előírásának követelményét szem előtt tartva a kamarán belül – szakmai alapú – tagozódást indokolt kialakítani. Ennek megfelelően a kamarán belül a törvény tervezete szerint – a kamarai tagok által ellátott tevékenységi körökhöz igazodva – szakmai tagozatok (szakfordítók, tolmácsok, hiteles fordítók, illetve hatósági tolmácsok szakmai tagozatai) kerülnek kialakításra. A szakmai tagozatok az általuk képviselt tevékenységek speciális szakmai követelményeit és érdekeit jelenítik meg a kamarán belül. A hiteles fordítói, valamint a hatósági tolmácsolási és hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet végzők számára a kamarai tagság, azon belül a hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában való részvétel kötelező.
A kamara tagjai sorába történő felvétel az említett szakmai tagozatok valamelyikébe történik. Azzal tehát, hogy a szakfordító, tolmács a kamara szakmai tagozatai közül valamelyikben szerepel, egyúttal azt is jelenti, hogy a kamara tagja: a szakmai tagozati tagság tehát a kamarai tagsággal azonos értékű. A kamarai tag egyidejűleg több szakmai tagozatban is szerepelhet.
A kamara létrejötte esetén a kötelező tagság elrendelésekor – a 41/2002. (X. 11.) AB határozat szempontjaira tekintettel - arra kell figyelemmel lenni, hogy gyakorol-e a kamara olyan közfeladatot, illetve hatósági tevékenységet, amely alapos okot szolgáltat arra, hogy az egyesülési szabadságot korlátozza. Az AB határozat határozott álláspontot rögzít a kötelező kamarai tagság kérdésében az Alkotmánybírósághoz az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdésében foglaltak alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány kapcsán. Az Alkotmánybíróság okfejtésében kifejtette az egyesülési szabadságot illetően, hogy „a törvény közjogi feladat ellátására, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot”. Az Alkotmánybíróság a fentiek körében azt vizsgálta, hogy a Vadászkamara által ellátott közfeladatok szükségessé teszik-e a kényszertagság előírását. Az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy a Vadászkamara tekintetében a jelzett hatósági jogkörök önmagukban nem teszik indokolttá és szükségessé a kamarai kényszertagságot a vadászati tevékenység folytatásához.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglalt – a közfeladat ellátására vonatkozó – feltételt a hiteles fordítói tevékenység gyakorlásának joga és az ebből eredő egyéb kötelezettségek megalapozzák, ezért megfelelő alapot szolgáltatnak a kötelező kamarai tagság előírására. A hiteles fordítások további magas minőségi színvonalának megőrzése elegendő indok arra, hogy azok gyakorlását kötelező kamarai tagsághoz lehessen kötni. A kötelező kamarai regisztráció útján biztosítható az, hogy a szakmai autonómia a tevékenység végzéséhez szükséges követelményrendszert folyamatosan ellenőrizni tudja. Hasonló szempontok merülnek fel egy, az igazságszolgáltatás és közigazgatás számára rendelkezésére álló tolmácskör esetében, amelynek kapcsán olyan szabályozói mérce kell, amely garantálja a magas szakmai színvonalon történő feladatellátást. A szakfordítások, illetve tolmácsolások jelentős részét képező kereskedelmi szakfordítások és tolmácsolások esetében ugyanakkor nem beszélhetünk olyan közhatalmi funkcióról, amely azt indokolná, hogy kötelező kamarai tagság kerüljön bevezetésre.
A kamarai kényszertagság tehát a tolmács, szakfordítói körön belül csak a hiteles fordításokat végzők és a kirendelő hatóságok előtti tolmácsfeladatokat ellátók számára kerül előírásra. A hiteles fordítói, valamint hatósági tolmácsolási és hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységek végzésének feltétele a hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában fennálló kamarai tagság.
Az alapszabályban meghatározott létszámú kezdeményezés esetén lehetőség van a fentiekben említett tagozatokon felül új szakmai tagozatok létrehozatalára is, a tagozatok alakításához a szakmai autonómia (kamarai közgyűlés) döntésére lesz szükség. Amennyiben tehát a fordítói-tolmács szakma további csoportjai (pl. konferenciatolmácsok, szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők, stb.) szempontjaik egységes, hangsúlyosabb képviseletét kívánják, úgy elegendő létszámú kezdeményezés esetén szakmai tagozatok létesítésére van mód. A létesítés kérdésében a döntéshozatal ugyanakkor a kamarai tagok összességét illeti meg, így olyan szakmai tagozat, amelyet a tagok többsége nem támogat, nem hozható létre.
A szakmai tagozatok nem minősülnek kamarai szervnek, érdemi döntéshozatali jogkörrel nem rendelkeznek. Feladatuk az általuk képviselt tevékenységek speciális szakmai követelményeinek kamarán belüli képviselete, ennek érdekében javaslatot tehetnek a közgyűlésnek a kamara alapszabályának és szabályzatainak tartalmára. Garanciális jellegű szabály, hogy a szakmai tagozatok véleményét a működésüket érintő jogszabályok véleményezése során, az alapszabály és a szabályzatok módosítása előtt ki kell kérni.
3. A kamara feladatai
A törvénytervezet rendelkezései felsorolják a kamara feladatait. E feladatok aszerint csoportosíthatók, hogy a kamara közigazgatási hatósági, avagy tagjai vonatkozásában érdekképviseleti, szakmai igazgatási tevékenységet lát el. E szétválasztás indoka, hogy a Ket-ben foglaltaknak megfelelően a kamara által ellátandó közigazgatási hatósági ügykörök elkülöníthetők legyenek. A tervezet a kamara által lefolytatott eljárások közül a Ket. 12. §-ának (4) bekezdése alapján nevesíti azokat, amelyek közigazgatási hatósági ügynek minősülnek, és így intézésükre a Ket. szabályait kell alkalmazni.
Meg kell jegyezni, hogy a Ket. több rendelkezése megengedi a fő szabályoktól történő eltérést azzal a feltétellel, hogy az eltérő rendelkezések jogszabályban kerülnek meghatározásra. Erre tekintettel mondja ki a törvénytervezet a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó, hivatalból lefolytatandó eljárás követelményét (ennek során a kérelmező nyilatkozattételre történő felhívásának lehetőségét), kérelemre indult eljárásnál a kérelmező értesítésének mellőzését, valamint a kamarai közigazgatási hatósági feladatai elektronikus ügyintézésének kizárását. A hatósági ügyek elektronikus intézése mellőzésének indokai között kell említeni, hogy nagyrészt olyan eljárásokról van szó, amelyekben az ügyfél által papír alapon benyújtott kérelem vizsgálatára, illetve az ügyféllel az eljárás során történő személyes kapcsolatfelvételre – a kamarai ellenőrző, felügyelő, a szakmai, etikai stb. követelményeket érvényesítő funkció ellátására figyelemmel – szükség van. Elmondható továbbá az is, hogy a kamarai tagok előreláthatólag nem rendelkeznek az elektronikus adminisztrációhoz szükséges technikai és informatikai felszereltséggel (pl. fokozott biztonságú elektronikus aláírás, ügyfélkapu). A Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak alkalmazására való felkészüléshez ezért átmeneti idő biztosítása szükséges. Ennek megfelelően a törvénytervezetben a hatósági feladatok vonatkozásában az elektronikus ügyintézés kizárására irányuló rendelkezést indokolt kimondani, azzal hogy ez a rendelkezés – a törvény hatályba lépését követő két év elteltével - 2009. január 1-jével hatályát veszti.
Figyelemmel arra, hogy az elektronikus ügyintézés a hatósági feladatok tekintetében kerül kizárásra, csak a tagfelvételi és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésére vonatkozó eljárások, a kamarai tagság szünetelésére, megszűnésére, a gazdálkodó szervezetek törlésére és a névjegyzékvezetésre vonatkozó eljárások nem intézhetők elektronikusan. A kamara további feladatainak intézése továbbra is folyhat számítástechnikai eszközök útján.
A fentieknek megfelelően a kamara feladatai az alábbiak szerint alakulnak:
a) A kamara közigazgatási hatósági feladatai körében
· tagfelvételi és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésére vonatkozó eljárást folytat le,
· a törvénytervezetben meghatározott esetekben – a kamarából történő kizárás kivételével - dönt a kamarai tagság megszűnéséről, továbbá a gazdálkodó szervezetek törléséről,
· dönt a kamarai tagság szünetelése tárgyában
· névjegyzéket vezet a tagjairól és a bejegyzett gazdálkodó szervezetekről.
b) A kamara további feladatait a tagjaival kapcsolatos érdekképviseleti és szakmai igazgatási feladatok teszik ki, melyek együtt a következők:
· szakmai tevékenységükkel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a szakfordítói és tolmács kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakfordítók és tolmácsok jogait,
· véleményezi azokat a jogszabályokat, amelyek a szakfordítók és tolmácsok szakmai működését, tevékenységét és a kamara feladatait közvetlenül érintik,
· részt vesz a szakfordítók és tolmácsok hazai és nemzetközi szakmai szervezeteinek munkájában, konferenciák, szakértői találkozók szervezésében,
· szakmai továbbképzéseket szervez, szakmai kiadványok közzététele és tanácsadás keretében segítséget nyújt a kamarai tagoknak munkájuk ellátásához, a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységgel összefüggő kérdésekben megkeresésre véleményt ad,
· megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály) és egyéb szabályzatokat,
· kivizsgálja a kamara tagjainak szakmai tevékenységével, munkájuk során kifejtett magatartásával kapcsolatos panaszügyeket,
· kidolgozza a kamarai tagokra vonatkozó etikai szabályokat és ezek megsértése esetén etikai eljárást folytat le,
· bármely hatóság megkeresésére a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenység ellátása érdekében – szakmai kapcsolatai felhasználásával - segítséget nyújt, ha a hatóság e tevékenységek ellátásáról szakképzett szakfordító, tolmács vagy más alkalmas személy hiányában nem tudott gondoskodni.
A kamarai feladatok közül az alábbiakban indokolt külön is szólni azokról, amelyek kifejezetten a területet érintő felülvizsgálathoz kapcsolódnak, és amelyekben a kamara a fordítói és tolmács szakma sajátosságaiból adódó tevékenységet fejt ki.
A törvénytervezet rendelkezései felsorolják a kamara feladatait. E feladatok aszerint csoportosíthatók, hogy a kamara közigazgatási hatósági, avagy tagjai vonatkozásában érdekképviseleti, szakmai igazgatási tevékenységet lát el. E szétválasztás indoka, hogy a Ket-ben foglaltaknak megfelelően a kamara által ellátandó közigazgatási hatósági ügykörök elkülöníthetők legyenek. A tervezet a kamara által lefolytatott eljárások közül a Ket. 12. §-ának (4) bekezdése alapján nevesíti azokat, amelyek közigazgatási hatósági ügynek minősülnek, és így intézésükre a Ket. szabályait kell alkalmazni.
Meg kell jegyezni, hogy a Ket. több rendelkezése megengedi a fő szabályoktól történő eltérést azzal a feltétellel, hogy az eltérő rendelkezések jogszabályban kerülnek meghatározásra. Erre tekintettel mondja ki a törvénytervezet a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó, hivatalból lefolytatandó eljárás követelményét (ennek során a kérelmező nyilatkozattételre történő felhívásának lehetőségét), kérelemre indult eljárásnál a kérelmező értesítésének mellőzését, valamint a kamarai közigazgatási hatósági feladatai elektronikus ügyintézésének kizárását. A hatósági ügyek elektronikus intézése mellőzésének indokai között kell említeni, hogy nagyrészt olyan eljárásokról van szó, amelyekben az ügyfél által papír alapon benyújtott kérelem vizsgálatára, illetve az ügyféllel az eljárás során történő személyes kapcsolatfelvételre – a kamarai ellenőrző, felügyelő, a szakmai, etikai stb. követelményeket érvényesítő funkció ellátására figyelemmel – szükség van. Elmondható továbbá az is, hogy a kamarai tagok előreláthatólag nem rendelkeznek az elektronikus adminisztrációhoz szükséges technikai és informatikai felszereltséggel (pl. fokozott biztonságú elektronikus aláírás, ügyfélkapu). A Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak alkalmazására való felkészüléshez ezért átmeneti idő biztosítása szükséges. Ennek megfelelően a törvénytervezetben a hatósági feladatok vonatkozásában az elektronikus ügyintézés kizárására irányuló rendelkezést indokolt kimondani, azzal hogy ez a rendelkezés – a törvény hatályba lépését követő két év elteltével - 2009. január 1-jével hatályát veszti.
Figyelemmel arra, hogy az elektronikus ügyintézés a hatósági feladatok tekintetében kerül kizárásra, csak a tagfelvételi és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésére vonatkozó eljárások, a kamarai tagság szünetelésére, megszűnésére, a gazdálkodó szervezetek törlésére és a névjegyzékvezetésre vonatkozó eljárások nem intézhetők elektronikusan. A kamara további feladatainak intézése továbbra is folyhat számítástechnikai eszközök útján.
A fentieknek megfelelően a kamara feladatai az alábbiak szerint alakulnak:
a) A kamara közigazgatási hatósági feladatai körében
· tagfelvételi és a gazdálkodó szervezetek bejegyzésére vonatkozó eljárást folytat le,
· a törvénytervezetben meghatározott esetekben – a kamarából történő kizárás kivételével - dönt a kamarai tagság megszűnéséről, továbbá a gazdálkodó szervezetek törléséről,
· dönt a kamarai tagság szünetelése tárgyában
· névjegyzéket vezet a tagjairól és a bejegyzett gazdálkodó szervezetekről.
b) A kamara további feladatait a tagjaival kapcsolatos érdekképviseleti és szakmai igazgatási feladatok teszik ki, melyek együtt a következők:
· szakmai tevékenységükkel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a szakfordítói és tolmács kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakfordítók és tolmácsok jogait,
· véleményezi azokat a jogszabályokat, amelyek a szakfordítók és tolmácsok szakmai működését, tevékenységét és a kamara feladatait közvetlenül érintik,
· részt vesz a szakfordítók és tolmácsok hazai és nemzetközi szakmai szervezeteinek munkájában, konferenciák, szakértői találkozók szervezésében,
· szakmai továbbképzéseket szervez, szakmai kiadványok közzététele és tanácsadás keretében segítséget nyújt a kamarai tagoknak munkájuk ellátásához, a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységgel összefüggő kérdésekben megkeresésre véleményt ad,
· megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály) és egyéb szabályzatokat,
· kivizsgálja a kamara tagjainak szakmai tevékenységével, munkájuk során kifejtett magatartásával kapcsolatos panaszügyeket,
· kidolgozza a kamarai tagokra vonatkozó etikai szabályokat és ezek megsértése esetén etikai eljárást folytat le,
· bármely hatóság megkeresésére a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenység ellátása érdekében – szakmai kapcsolatai felhasználásával - segítséget nyújt, ha a hatóság e tevékenységek ellátásáról szakképzett szakfordító, tolmács vagy más alkalmas személy hiányában nem tudott gondoskodni.
A kamarai feladatok közül az alábbiakban indokolt külön is szólni azokról, amelyek kifejezetten a területet érintő felülvizsgálathoz kapcsolódnak, és amelyekben a kamara a fordítói és tolmács szakma sajátosságaiból adódó tevékenységet fejt ki.
3.1. A tagfelvételi kérelmek elbírálása – a szakmai gyakorlat meglétének ellenőrzése
Speciális, - kifejezetten a szakmai szempontú ellenőrzést biztosító - feladatot lát el a kamara a tagfelvételi kérelmek elbírálása során. A tagfelvételre irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező a kamara mely szakmai tagozatába kéri a felvételét. A hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába történő jelentkezéskor a kamara felvételi bizottsága ellenőrzi, hogy a kérelmező a törvényben meghatározott normatív feltételeknek – a kérelmező szakfordítói és tolmácsigazolványában szereplő szakismeretnek és nyelvnek megfelelő legalább öt éves szakmai gyakorlat és jogi vizsga letétele követelményének - is megfelel-e.
A szakmai gyakorlat kamara általi ellenőrzésének indoka, hogy a kamara rendelkezik azzal a szakmai felkészültséggel, amely segítségével meg tudja állapítani, hogy a kérelemben igazolt gyakorlat időtartama és különösen annak szakiránya (az igazolt gyakorlat a szakiránynak megfelel-e) alapján a hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság megadható-e. A kamarába történő felvételkor a szakmai kritériumok elbírálásának így egységes gyakorlata kerül kialakításra, szemben azzal a megoldással, ha ezt a feladatot az igazolvány-kiállító hatóságok látnák el. Elmondható továbbá az is, hogy az igazolvány-kiállító hatóságok a szakmai gyakorlat megítéléséhez szükséges felkészültségnek sincsenek a birtokában.
A hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába benyújtott felvételi kérelmek elbírálásakor további normatív feltételként kerül vizsgálatra, hogy a kérelmező a külön jogszabályban előírt jogi vizsgát letette-e. Kizárólag a vizsga letételének igazolása esetén van arra lehetőség, hogy a kérelmező a kamara tagjai sorába felvételt nyerjen.
Speciális, - kifejezetten a szakmai szempontú ellenőrzést biztosító - feladatot lát el a kamara a tagfelvételi kérelmek elbírálása során. A tagfelvételre irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező a kamara mely szakmai tagozatába kéri a felvételét. A hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába történő jelentkezéskor a kamara felvételi bizottsága ellenőrzi, hogy a kérelmező a törvényben meghatározott normatív feltételeknek – a kérelmező szakfordítói és tolmácsigazolványában szereplő szakismeretnek és nyelvnek megfelelő legalább öt éves szakmai gyakorlat és jogi vizsga letétele követelményének - is megfelel-e.
A szakmai gyakorlat kamara általi ellenőrzésének indoka, hogy a kamara rendelkezik azzal a szakmai felkészültséggel, amely segítségével meg tudja állapítani, hogy a kérelemben igazolt gyakorlat időtartama és különösen annak szakiránya (az igazolt gyakorlat a szakiránynak megfelel-e) alapján a hiteles fordítói és hatósági tolmácsolási tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság megadható-e. A kamarába történő felvételkor a szakmai kritériumok elbírálásának így egységes gyakorlata kerül kialakításra, szemben azzal a megoldással, ha ezt a feladatot az igazolvány-kiállító hatóságok látnák el. Elmondható továbbá az is, hogy az igazolvány-kiállító hatóságok a szakmai gyakorlat megítéléséhez szükséges felkészültségnek sincsenek a birtokában.
A hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába benyújtott felvételi kérelmek elbírálásakor további normatív feltételként kerül vizsgálatra, hogy a kérelmező a külön jogszabályban előírt jogi vizsgát letette-e. Kizárólag a vizsga letételének igazolása esetén van arra lehetőség, hogy a kérelmező a kamara tagjai sorába felvételt nyerjen.
3.2. A gazdálkodó szervezetek által benyújtott bejegyzés iránti kérelmek elbírálása
Tekintettel arra, hogy a kamara által vezetett egységes névjegyzékben a hiteles fordítás, illetve hatósági tolmácsolás végzésére jogosult gazdálkodó szervezetek is szerepelnek, az általuk benyújtott bejegyzési kérelmek elbírálása is a kamarai feladatok részét képezi. A bejegyzés feltételeiként – a természetes személy kérelmezőkhöz hasonlóan – szintén kötelezően teljesítendő normatív kritériumok kerülnek előírásra (a létesítő okiratnak főtevékenységként tartalmaznia kell a gyakorolni kívánt tevékenységet, a szervezetnek rendelkeznie olyan taggal vagy tartós jogviszonyban foglalkozatott alkalmazottal, aki a hiteles fordítók vagy hatósági tolmácsok szakmai tagozatnának a tagja, továbbá a szervezetnek az igazgatási szolgáltatási díjat meg kell fizetnie).
A törvénytervezet lehetőséget ad arra is, hogy a benne foglalt feltételek teljesítése esetén az Európai Gazdasági Térségben részes államok állampolgárai és ezen államokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek is eredményesen kérjék a névjegyzékbe való bejegyzésüket.
3.3. A kamara szerepe a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenység ellátása során
A kamara klasszikus önigazgatási jellegű feladatai mellett speciális feladatként jelentkezik továbbá a törvénytervezet 4. §-ának e) pontjában foglalt – korábban már említett - rendelkezés is. Ennek értelmében a kamara bármely hatóság megkeresésére a hiteles fordítói, illetve hatósági tolmácsolási tevékenység ellátása érdekében segítséget nyújt, ha a hatóság e tevékenységek ellátásáról szakképzett szakfordító, tolmács vagy más alkalmas személy hiányában nem tudott gondoskodni. E rendelkezés indoka, hogy abban az esetben, ha a kirendelő hatóság az adott nyelven nem tud a hiteles fordítás elvégzéséről gondoskodni, vagy az országos névjegyzékben nem talál kirendelhető tolmácsot és eseti tolmácsot sem tud igénybe venni, úgy a kamara – ha szakmai kapcsolatai felhasználásával erre van lehetőség - segítséget nyújt a hatóságnak. A szabály lehetőséget nyújt arra, hogy a kamara tagjainak, apparátusának szakmai kapcsolatait felhasználva a hatóságok - elsősorban a ritkán beszélt nyelvek tekintetében mutatkozó - igényeit is kielégítse.
4. A kamarai tagság keletkezésének, megszűnésének, szünetelésének szabályai
A kamarai tagságot a kamaránál írásban kell kérelmezni. A kamara tagjai közé a törvénytervezetben szabályozott feltételeknek megfelelő szakfordítót és tolmácsot fel kell venni. A törvényi feltételek annak megfelelően kerülnek meghatározásra, hogy a kérelmező a kamara mely szakmai tagozatába kéri a felvételét. A hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába történő felvételhez a kérelmezőnek az általános - a szakfordítók, illetve tolmácsok szakmai tagozatába történő felvételhez szükséges - feltételek mellett legalább öt éves szakmai gyakorlatot szükséges igazolni és jogi vizsgát kell letennie. A felvételhez igazolandó szakmai gyakorlat jellegét a törvénytervezet szintén előírja: ennek megfelelően az igazolványban szereplő szakismeretnek és nyelvnek megfelelő legalább ötéves szakfordítói, illetve tolmácsolási szakmai gyakorlatot kell igazolni. A tagfelvételre irányuló eljárást a kamara felvételi bizottsága folytatja le, ennek keretében – a korábban írtaknak megfelelően (3.1. pont) – ellenőrzi a szakmai gyakorlat meglétét és a jogi vizsga letételének igazolását. Garanciális szabály, hogy a törvénytervezet meghatározza azokat az okokat, amelyek miatt a tagfelvételi kérelem elutasításra kerül. A tagfelvételi kérelmet elutasító határozat elleni jogorvoslat szabályait a törvénytervezet szintén rögzíti, az elnökség másodfokú határozata – mint közigazgatási hatósági ügyben született határozat - a Ket. jogorvoslati rendszerének keretében támadható meg.
A kamarai tagság megszűnésének eseteit a törvénytervezet ugyancsak meghatározza. A kamarai tagság megszűnése bekövetkezhet a kamarai tag erre irányuló kérelmére, továbbá egyéb okok miatt (a szakfordítói vagy tolmácsigazolvány visszavonása, kamarai tagdíj meg nem fizetése, ha a tag annak ellenére nyert felvételt a kamarába, hogy valamely felvételi követelményt nem teljesítette, valamint a kamarából történő kizárás). A kamarai tagság megszűnésével a kamarai tag nevét törölni kell a kamara nyilvántartásából, és ezzel a kötelező kamarai tagsághoz kötődő tevékenység végzésére szóló jogosultság is érvényét veszti, tehát a most már nem kamarai tag nem végezhet hiteles fordítói, vagy hatósági tolmácsolási tevékenységet.
A kamarai tag kérelmére a kamarai tagságát szüneteltetheti. A hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szereplő tagok esetében – a kamarai tagság megszűnéséhez hasonlóan - szintén érvényesül a hatósági eljárásokban történő feladat ellátási kötelezettségből eredő korlátozás. A szünetelés tartama alatt a törvénytervezetben meghatározott, a kamarai tagsági viszonyból származó valamennyi jog és kötelezettség szünetel. Így a kamarai tag a szünetelés alatt többek közt nem vehet részt a kamarai döntéshozatalban, tisztségviselői funkciót nem láthat el, a kamara jogsértő határozataival szemben bírósághoz nem fordulhat, a kamarai tagdíjat ugyanakkor nem kell megfizetnie. A kamarai tagság szünetelésének lehetővé tételével a kamarai tag a kamara szolgáltatásait továbbra is igénybe veheti, a szolgáltatás ellenértékét képező, alapszabályban meghatározott díjat azonban köteles megfizetni.
A kamara tagjaival ellentétben a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a tagsági viszonyra irányadó szabályok nem érvényesülnek, figyelemmel arra, hogy nem tekinthetők kamarai tagoknak, csupán a kamarai névjegyzékben szerepelnek. Ennek megfelelően a gazdálkodó szervezeteknek nincs lehetőségük arra sem, hogy a névjegyzékben meglévő státuszukat szüneteltessék. A törvénytervezet ugyanakkor taxatíve felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt a szervezetek névjegyzékből való törlésének van helye.
5. A kamarai tagságból eredő jogok és kötelességek
A törvénytervezet részletesen taglalja a kamarai tag jogait és kötelezettségeit. A tételes előírást elsősorban a kötelező kamarai tagság folytán gyakorolható tevékenységekkel szemben támasztott követelmények indokolják. A tervezet kamarával foglalkozó része kifejezetten a kamarai tagságból eredő jogosultságokat és kötelezettségeket szabályozza, figyelemmel arra, hogy a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységet gyakorlók státuszát a törvénytervezet szakfordításról és tolmácsolásról szóló része rendezi.
A kamarai tag joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a kamarai autonómia döntéshozatalában, szavazati joggal rendelkezik és tisztségviselőnek megválasztható. Jogosult továbbá a kamarai tag a kamarai szolgáltatások igénybe vételére, a kamarai határozatok elleni jogorvoslatra, etikai eljárás kezdeményezésére. A kamarai tag kötelességei között általános jelleggel kimondásra kerül a tevékenységet rendező szabályok betartásának, a kamarai tagdíj megfizetésének és a tagság megszűnését eredményező ok bejelentésének a kötelezettsége. A kötelező tagsággal rendelkezők számára kiemelt jelentősége van annak, hogy e tagok kötelesek részt venni a kamara által a tagok részére kötelezően szervezett szakmai továbbképzésekben.
A törvénytervezet részletesen taglalja a kamarai tag jogait és kötelezettségeit. A tételes előírást elsősorban a kötelező kamarai tagság folytán gyakorolható tevékenységekkel szemben támasztott követelmények indokolják. A tervezet kamarával foglalkozó része kifejezetten a kamarai tagságból eredő jogosultságokat és kötelezettségeket szabályozza, figyelemmel arra, hogy a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységet gyakorlók státuszát a törvénytervezet szakfordításról és tolmácsolásról szóló része rendezi.
A kamarai tag joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a kamarai autonómia döntéshozatalában, szavazati joggal rendelkezik és tisztségviselőnek megválasztható. Jogosult továbbá a kamarai tag a kamarai szolgáltatások igénybe vételére, a kamarai határozatok elleni jogorvoslatra, etikai eljárás kezdeményezésére. A kamarai tag kötelességei között általános jelleggel kimondásra kerül a tevékenységet rendező szabályok betartásának, a kamarai tagdíj megfizetésének és a tagság megszűnését eredményező ok bejelentésének a kötelezettsége. A kötelező tagsággal rendelkezők számára kiemelt jelentősége van annak, hogy e tagok kötelesek részt venni a kamara által a tagok részére kötelezően szervezett szakmai továbbképzésekben.
6. A kamarai névjegyzék vezetése
A kamara a tagjairól és a bejegyzett gazdálkodó szervezetekről névjegyzéket vezet. A névjegyzék jelentősége, hogy hiteles fordítói, hatósági tolmácsolási, illetve hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet csak az a személy, illetve gazdálkodó szervezet végezhet, aki – a tervezetben szereplő egyéb feltételek mellett - a kamara névjegyzékében bejegyzettként szerepel és a névjegyzék szerint az adott tevékenység végzésére feljogosított.
A kamarai névjegyzék megoldást jelenthet továbbá a hatályos szabályozás következő hiányosságára is. Jelenleg az igazolványt kiadó helyi jegyzők vezetnek nyilvántartást az igazolvánnyal rendelkezőkről. Ezeket a nyilvántartásokat a helyi jegyzők elkülönülten vezetik, központi nyilvántartás nincs. Ezek a helyi nyilvántartások a kirendelő hatóságok és az egyéb megrendelők számára nem nyújtanak kellő segítséget a szakfordító és a tolmács kiválasztásában, továbbá nehezen hozzáférhetőek. A kamarai névjegyzék felállításával a kirendelő hatóságok számára hozzáférhetővé válik a hatósági eljárásokban eljárni jogosult hiteles fordítók és hatósági tolmácsok, hatósági jelnyelvi tolmácsok (és hiteles fordítás, illetve hatósági tolmácsolás végzésére jogosult gazdálkodó szervezetek) listája. A törvénytervezet meghatározza azon adatokat, amelyeket a névjegyzéknek tartalmaznia kell. A névjegyzék könnyen hozzáférhető, mivel adatai – néhány, a törvénytervezetben meghatározott adat kivételével – nyilvánosak és azokat a kamara a világhálón közzéteszi.
A törvénytervezet meghatározza a névjegyzék által tartalmazandó adatok körét és előírja a kamarai tag (bejegyzett gazdálkodó szervezet) számára az adatváltozás bejelentésének kötelezettségét, mivel a jogbiztonság érdekében a névjegyzéknek a valós, naprakész adatokat kell tartalmaznia.
A kamara a tagjairól és a bejegyzett gazdálkodó szervezetekről névjegyzéket vezet. A névjegyzék jelentősége, hogy hiteles fordítói, hatósági tolmácsolási, illetve hatósági jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet csak az a személy, illetve gazdálkodó szervezet végezhet, aki – a tervezetben szereplő egyéb feltételek mellett - a kamara névjegyzékében bejegyzettként szerepel és a névjegyzék szerint az adott tevékenység végzésére feljogosított.
A kamarai névjegyzék megoldást jelenthet továbbá a hatályos szabályozás következő hiányosságára is. Jelenleg az igazolványt kiadó helyi jegyzők vezetnek nyilvántartást az igazolvánnyal rendelkezőkről. Ezeket a nyilvántartásokat a helyi jegyzők elkülönülten vezetik, központi nyilvántartás nincs. Ezek a helyi nyilvántartások a kirendelő hatóságok és az egyéb megrendelők számára nem nyújtanak kellő segítséget a szakfordító és a tolmács kiválasztásában, továbbá nehezen hozzáférhetőek. A kamarai névjegyzék felállításával a kirendelő hatóságok számára hozzáférhetővé válik a hatósági eljárásokban eljárni jogosult hiteles fordítók és hatósági tolmácsok, hatósági jelnyelvi tolmácsok (és hiteles fordítás, illetve hatósági tolmácsolás végzésére jogosult gazdálkodó szervezetek) listája. A törvénytervezet meghatározza azon adatokat, amelyeket a névjegyzéknek tartalmaznia kell. A névjegyzék könnyen hozzáférhető, mivel adatai – néhány, a törvénytervezetben meghatározott adat kivételével – nyilvánosak és azokat a kamara a világhálón közzéteszi.
A törvénytervezet meghatározza a névjegyzék által tartalmazandó adatok körét és előírja a kamarai tag (bejegyzett gazdálkodó szervezet) számára az adatváltozás bejelentésének kötelezettségét, mivel a jogbiztonság érdekében a névjegyzéknek a valós, naprakész adatokat kell tartalmaznia.
7. A kamara szervezete
A kamara a törvénytervezetben meghatározott feladatait országos szervezete útján látja el, helyi szervezetek nem kerülnek létrehozásra. A kamara köztestületi feladatai – egymástól elhatárolva – a kamarai szervekhez kerülnek telepítésre. A kamara szervei a következők:
· közgyűlés,
· elnökség,
· etikai bizottság,
· számvizsgáló bizottság,
· felvételi bizottság.
A kamarának lehetősége van továbbá arra, hogy amennyiben azt feladatainak ellátása szükségessé teszi, további bizottságokat hozzon létre. Lehetőség van emellett a működéshez szükséges hivatali apparátus alkalmazására is.
A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal. A közgyűlés feladatkörébe tartozik a kamara működését meghatározó alapvető döntések meghozatala, így az alapszabály, önkormányzati szabályzatok megalkotása, új szakmai tagozat létrehozásáról szóló döntés, a költségvetés és annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, egyéb kamarai szervek, tisztségviselők megválasztása, stb.
Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a közgyűlések közötti időszakban, ennek keretében ellátja mindazokat az operatív, szervezési feladatokat, amelyek a kamarai működéshez nélkülözhetetlenek. Az elnökség képviseli a kamarát a külső kapcsolatokban, előkészíti a közgyűlés üléseit, szakmai továbbképzéseket szervez, kidolgozza a költségvetést, fontos feladata továbbá, hogy fellebbezési fórumként szolgál a kamara szervezetén belül.
A törvénytervezet az etikai, a számvizsgáló és a felvételi bizottság feladataira tartalmaz előírásokat. A tervezet (vagy rendelkezése alapján az alapszabály) meghatározza a bizottságok feladatait. A bizottságok testületi szervként működnek, a közgyűlés által választott elnök irányításával. A bizottsági tagok száma az alapszabályban kerül rögzítésre. Az alapszabály elő fogja írni azt is, hogy a bizottságok évente kötelesek beszámolni a küldöttgyűlésnek.
A kamarai tagok működésének ellenőrzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű az etikai bizottság. Feladata, hogy őrködjön az etikai szabályok megtartásán, javaslatot tegyen az etikai szabályzatra. A kamarai tagokkal szembeni etikai eljárás megindítását az etikai bizottság elnöke rendeli el. Az etikai eljárások lefolytatását a bizottság tagjaiból alakult, esetileg eljáró etikai tanács végzi.
A számvizsgáló bizottság feladata a kamara pénzügyi tevékenységének, gazdálkodásának vizsgálata abból a szempontból, hogy az megfelel-e a jogszabályokban, az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatban foglaltaknak. Az ellenőrző bizottság feladatainak ellátásához rendelkezésre álló eszközöket (iratbetekintés, tájékoztatás kérése, javaslattétel intézkedésre a közgyűlésnek, közgyűlés összehívása) is tartalmazza a törvénytervezet.
A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi eljárások lefolytatása, ennek keretében a hiteles fordítók, illetve a hatósági tolmácsok szakmai tagozatába jelentkezők esetében a tervezetben foglalt normatív feltételek (szakmai gyakorlat és jogi vizsga) meglétének a vizsgálata. E bizottság végzi továbbá a gazdálkodó szervezetek bejegyzési kérelmeinek az elbírálását is.
8. A kamara tisztségviselői
A törvénytervezet meghatározza a kamara tisztségviselőit, ezek a következők: az elnök, az elnökhelyettesek, további elnökségi tagok, a kamara bizottságainak elnökei és tagjai, valamint a vizsgálóbiztosok. A megválasztható tisztségviselők feladatait és megbízatásuk időtartamát a törvénytervezet rögzíti. A tisztségviselővé történő megválasztás feltétele a kamarai tagság. Nem lehet tisztségviselő az, akinél az összeférhetetlenségnek a törvénytervezet, illetőleg az alapszabály szerinti esete áll fenn. A tervezet felsorolja a tisztségviselő megbízatása megszűnésének eseteit is (megbízatási idő lejárta, lemondás, visszahívás, kamarai tagság megszűnése vagy szünetelése, a kamarai tagság felfüggesztése, összeférhetetlenség megállapítása).
A törvénytervezet meghatározza a kamara tisztségviselőit, ezek a következők: az elnök, az elnökhelyettesek, további elnökségi tagok, a kamara bizottságainak elnökei és tagjai, valamint a vizsgálóbiztosok. A megválasztható tisztségviselők feladatait és megbízatásuk időtartamát a törvénytervezet rögzíti. A tisztségviselővé történő megválasztás feltétele a kamarai tagság. Nem lehet tisztségviselő az, akinél az összeférhetetlenségnek a törvénytervezet, illetőleg az alapszabály szerinti esete áll fenn. A tervezet felsorolja a tisztségviselő megbízatása megszűnésének eseteit is (megbízatási idő lejárta, lemondás, visszahívás, kamarai tagság megszűnése vagy szünetelése, a kamarai tagság felfüggesztése, összeférhetetlenség megállapítása).
9. Az etikai felelősség szabályai
A törvénytervezet a kamarai tagok számára – elsősorban a hatósági eljárásokban betöltött szerepükre tekintettel – szigorú felelősségi szabályokat állapít meg. A felelősségi szabályok (VII. Fejezet) mindenekelőtt a hiteles fordítók, valamint a hatósági tolmácsok szakmai tagozatában szereplő tagok helyzetére tekintettel kerültek meghatározásra, figyelemmel arra, hogy az etikai felelősség megállapítása esetén alkalmazható joghátrányok (etikai büntetések) elsősorban az ő hatósági eljárásokban kifejtett tevékenységüket korlátozzák. A fegyelmi felelősség megállapítása esetén (etikai vétség elkövetése) ugyanis lehetőség van a kamarai tagság felfüggesztésére vagy a kamarából történő kizárásra is, így – arra figyelemmel, hogy a hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást végzők számára a kamarai tagság kötelező – e tagok hatósági kirendelésének lehetősége átmenetileg korlátozásra vagy megszüntetésre kerül.
A törvénytervezet rendelkezéseinek értelmében a kamarai tag azáltal, hogy a jogszabályban és szabályzatokban foglalt kötelezettségét, magatartási szabályokat vagy a tevékenyég szakmai szabályait megsérti, etikai vétséget követ el. A tervezet az etikai felelősség gondatlan és szándékos alakzatát egyaránt szabályozza. Az etikai felelősség szabályai alapján lehetőség van arra is, hogy a kamara ne csak a jogszabályi kötelezettségek megtartását, hanem azt is ellenőrizze, hogy a kamarai tag munkájának szakmai színvonala a vonatkozó követelményeknek megfelel-e. A kamara az etikai szabályok megalkotásával és etikai eljárás lefolytatásával biztosítja a tagság megfelelését a magas fokú szakmai és erkölcsi követelményeknek.
Az etikai eljárás megindítására etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - mind hivatalból, mind az erre irányuló kérelem alapján - van lehetőség. Az eljárást, amennyiben annak megindítását a kamarai tag saját maga ellen kéri, mérlegelés nélkül meg kell indítani. Az etikai eljárás megindítása az etikai bizottság elnökének a döntési jogkörébe tartozik. A kamara valamely tagjának etikai felelősségre vonását bárki kérheti, ennek érdekében az erre vonatkozó kérelmét közvetlenül az etikai bizottság elnöke részére kell benyújtania. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindításával egyidejűleg kijelöli a konkrét ügyben eljáró etikai tanácsot, valamint a vizsgálóbiztost. Az etikai bizottság elnöke a döntését a törvény rendelkezései alapján hozza, abban nem befolyásolható.
A törvénytervezet az etikai eljárás megindítására egy objektív (öt év), valamint egy, az etikai bizottság elnökének tudomására jutásától számított szubjektív elévülési időt (6 hónap) állapít meg. E határidők leteltét követően az etikai eljárás nem indítható meg.
A törvény tervezete részletesen meghatározza az etikai eljárás menetét (etikai vizsgálat, az etikai tanács eljárása, a határozathozatal szabályai), az eljárás alá vont kamarai tagot és az eljárásban részt vevő egyéb szereplőket az eljárás során megillető jogosultságokat és terhelő kötelezettségeket, az etikai tanács összetételét, az etikai tanács tagjaira, a vizsgálóbiztosra és a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó kizárási okokat. Az etikai tanács az etikai eljárást befejező érdemi határozatában az eljárás alá vont tagot felmenti, vagy etikai büntetést szab ki, vagy a tervezetben meghatározott feltételek teljesülése esetén az etikai eljárást megszünteti. A kamarai taggal szemben etikai vétség elkövetése esetén a következő etikai büntetéseket lehet kiszabni: írásbeli megrovás, pénzbírság, a kamarai tagság egy évig terjedő felfüggesztése, továbbá a kamarából történő kizárás.
10. Jogorvoslatok a kamara eljárásában
Garanciális szabály a kamara működésével kapcsolatban, hogy a kamarai szervek határozatai – ideértve az etikai eljárás során keletkezett határozatokat is – ellen a kamara szervezetén belül az elnökségnél biztosított a jogorvoslat. Így például a tagfelvételi kérelmek tárgyában született határozatok, az etikai büntetést kiszabó határozatok, stb. ellen az elnökséghez lehet fellebbezni. Az elnökség másodfokú határozataival, valamint első fokon hozott határozataival (pl. a kamarai tagság szünetelése és megszüntetése kérdésében született elnökségi határozatok) szemben a Ket. 109. §-a alapján további bírósági jogorvoslatnak van helye. A bírósági út igénybevételét csupán néhány esetben nem teszi lehetővé a törvénytervezet, így az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás megindításáról szóló döntése, illetve az etikai eljárás iránti kérelmet elutasító döntése tárgyában született elnökségi határozat elleni bírósági jogorvoslat kizárásra kerül.
Az etikai eljárásokban hozott érdemi határozatok vonatkozásában érvényesülő jogorvoslatok körében a törvénytervezet – az eljárás alá vont tag mellett - a kamara elnökének is fellebbezési biztosít. E jogosultság megadása az etikai ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos kamarai kontroll fenntartása érdekében indokolt. Ez azzal van összefüggésben, hogy az etikai határozatok nemcsak az eljárás alá vont tag, hanem a kamara által képviselt szakmai kör helyzete szempontjából is jelentőséggel bírnak. Az etikai eljárás lefolytatásra azért is szükség van, mert a tag cselekményével a teljes tagságra irányadó erkölcsi és szakmai követelményeket sérti meg, ezért az eljárásban a „vétkes” tag mellett a teljes kamarai autonómia érdekeit szintén érvényre kell juttatni. A kamara által lefolytatott etikai ügyek tekintetében speciális követelmények érvényesülnek: a kamara számára alapvető fontosságú érdek, hogy az etikai vétséget elkövető szakfordítókat, tolmácsokat jogaikban korlátozzák, esetleg a kamarából kizárásra kerüljenek, ezáltal a kamarai tagok tevékenysége is védelemben részesüljön. A kamara érdekeinek képviselője, egyúttal függetlenségének megtestesítője a kamara elnöke, akinek részére – az előbbi indokokra tekintettel – a fellebbezés lehetőségét biztosítani kell. A jogorvoslat ilyen szempontú előírása – a kamarai tagok feletti kontroll megkövetelésével – jelen előterjesztés tárgyát képező felülvizsgálat indokaival is összhangban áll.
A kamara tagjai számára garanciális jellegű szabályt fogalmaz meg a törvénytervezet akkor, amikor a kamarai tagok jogai között kimondja, hogy a tagok a kamara bármely szerve jogsértő határozata ellen bírósági úton – a polgári per általános szabályai szerint - jogorvoslattal élhetnek. E szabály érvényre juttatja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményt, amely szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a bíróság előtt megtámadhatja. E jogvédelmi eszköz alkalmazásának korlátja, hogy az a kamara közigazgatási hatósági feladatai körében született elnökségi határozatok, valamint az etikai eljárás során született határozatok tekintetében nem vehető igénybe, tekintettel arra, hogy előbbi határozatok a Ket.-ben meghatározott jogorvoslati formák útján orvosolhatók, míg utóbbiak esetében speciális jogorvoslati szabályok érvényesülnek.
Rendkívüli jogorvoslati forma érvényesül az etikai eljárások során, mivel a jogerős etikai határozat meghozatalát követően az eljárás alá vont kamarai tag, az etikai bizottság elnöke, a kamara elnöke vagy a kamara elnöksége új eljárás lefolytatását kezdeményezheti. Új eljárás kezdeményezésére a törvénytervezetben meghatározott okokból a kamarai tag javára van lehetőség.
A közgyűlés által meghozott határozatok, valamint az egyéb olyan határozatok, amelyek bírósági úton vagy hatósági eljárás keretében nem vizsgálhatók felül, az Igazságügyi Minisztérium törvényességi felügyelete alá tartoznak.
Garanciális szabály a kamara működésével kapcsolatban, hogy a kamarai szervek határozatai – ideértve az etikai eljárás során keletkezett határozatokat is – ellen a kamara szervezetén belül az elnökségnél biztosított a jogorvoslat. Így például a tagfelvételi kérelmek tárgyában született határozatok, az etikai büntetést kiszabó határozatok, stb. ellen az elnökséghez lehet fellebbezni. Az elnökség másodfokú határozataival, valamint első fokon hozott határozataival (pl. a kamarai tagság szünetelése és megszüntetése kérdésében született elnökségi határozatok) szemben a Ket. 109. §-a alapján további bírósági jogorvoslatnak van helye. A bírósági út igénybevételét csupán néhány esetben nem teszi lehetővé a törvénytervezet, így az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás megindításáról szóló döntése, illetve az etikai eljárás iránti kérelmet elutasító döntése tárgyában született elnökségi határozat elleni bírósági jogorvoslat kizárásra kerül.
Az etikai eljárásokban hozott érdemi határozatok vonatkozásában érvényesülő jogorvoslatok körében a törvénytervezet – az eljárás alá vont tag mellett - a kamara elnökének is fellebbezési biztosít. E jogosultság megadása az etikai ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos kamarai kontroll fenntartása érdekében indokolt. Ez azzal van összefüggésben, hogy az etikai határozatok nemcsak az eljárás alá vont tag, hanem a kamara által képviselt szakmai kör helyzete szempontjából is jelentőséggel bírnak. Az etikai eljárás lefolytatásra azért is szükség van, mert a tag cselekményével a teljes tagságra irányadó erkölcsi és szakmai követelményeket sérti meg, ezért az eljárásban a „vétkes” tag mellett a teljes kamarai autonómia érdekeit szintén érvényre kell juttatni. A kamara által lefolytatott etikai ügyek tekintetében speciális követelmények érvényesülnek: a kamara számára alapvető fontosságú érdek, hogy az etikai vétséget elkövető szakfordítókat, tolmácsokat jogaikban korlátozzák, esetleg a kamarából kizárásra kerüljenek, ezáltal a kamarai tagok tevékenysége is védelemben részesüljön. A kamara érdekeinek képviselője, egyúttal függetlenségének megtestesítője a kamara elnöke, akinek részére – az előbbi indokokra tekintettel – a fellebbezés lehetőségét biztosítani kell. A jogorvoslat ilyen szempontú előírása – a kamarai tagok feletti kontroll megkövetelésével – jelen előterjesztés tárgyát képező felülvizsgálat indokaival is összhangban áll.
A kamara tagjai számára garanciális jellegű szabályt fogalmaz meg a törvénytervezet akkor, amikor a kamarai tagok jogai között kimondja, hogy a tagok a kamara bármely szerve jogsértő határozata ellen bírósági úton – a polgári per általános szabályai szerint - jogorvoslattal élhetnek. E szabály érvényre juttatja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményt, amely szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a bíróság előtt megtámadhatja. E jogvédelmi eszköz alkalmazásának korlátja, hogy az a kamara közigazgatási hatósági feladatai körében született elnökségi határozatok, valamint az etikai eljárás során született határozatok tekintetében nem vehető igénybe, tekintettel arra, hogy előbbi határozatok a Ket.-ben meghatározott jogorvoslati formák útján orvosolhatók, míg utóbbiak esetében speciális jogorvoslati szabályok érvényesülnek.
Rendkívüli jogorvoslati forma érvényesül az etikai eljárások során, mivel a jogerős etikai határozat meghozatalát követően az eljárás alá vont kamarai tag, az etikai bizottság elnöke, a kamara elnöke vagy a kamara elnöksége új eljárás lefolytatását kezdeményezheti. Új eljárás kezdeményezésére a törvénytervezetben meghatározott okokból a kamarai tag javára van lehetőség.
A közgyűlés által meghozott határozatok, valamint az egyéb olyan határozatok, amelyek bírósági úton vagy hatósági eljárás keretében nem vizsgálhatók felül, az Igazságügyi Minisztérium törvényességi felügyelete alá tartoznak.
11. A kamara feletti törvényességi felügyelet
A törvénytervezet a kamara feletti törvényességi felügyelet szabályait külön fejezetben (VIII. fejezet) határozza meg. A törvényi rendelkezések szerint a kamara törvényességi felügyeletét az igazságügy-miniszter látja el. Az Igazságügyi Minisztérium e felügyeleti jogköre keretében ellenőrzi a kamara alapszabályát, önkormányzati szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, valamint azt, hogy a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak. A törvényességi felügyelet keretében lényegében csak a közgyűlési (valamint szűk körben egyes etikai) határozatok lesznek felülvizsgálhatók, figyelemmel arra, hogy esetükben bírósági vagy más hatósági eljárásnak nincs helye. Jogsértés elkövetése esetén a minisztérium felhívja a kamarát a jogsértés megszüntetésére, amennyiben pedig a kamara a felhívásnak nem tesz eleget vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, úgy a minisztérium a polgári per általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogsértés kiküszöbölése érdekében a tervezetben meghatározott döntéseket hozhatja.
C) Záró rendelkezések (a törvénytervezet Harmadik Része)
1. Átmeneti rendelkezések
A záró rendelkezések között tartalmazza a törvénytervezet az új szabályozás bevezetéséhez szükséges átmeneti időszakra vonatkozó szabályokat. A törvény kereskedelmi szakfordításra és tolmácsolásra, valamint a kamara megalakítására vonatkozó rendelkezései a tervezet szerint 2007. január 1. napján lépnek hatályba. A hiteles fordításra és hatósági tolmácsolásra, valamint a kamara működésére irányadó szabályok ezzel szemben 2007. július 1-től lépnek életbe. Ennek indoka, hogy a kamara felállításához és ehhez kapcsolódóan a hiteles fordítások, hatósági tolmácsolások új rendszerének kialakításához legalább hat hónapos átmeneti időszakot szükséges biztosítani. A törvény hatálybalépése (2007. január 1.) előtt kiadott szakfordítói és tolmácsigazolványok változatlanul érvényesek, azonban a jelnyelvi tolmácsok számára kiadott igazságügyi szakértői igazolványok csak 2007. július 1. napjáig. Ezen időpontig a jelnyelvi tolmácsok számára a szakértői igazolvány alapján tolmácsigazolványt kell kiállítani.
A 2007. január 1-től 2007. július 1-ig terjedő időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kamara megalakuljon, továbbá a kamarán belül a hatósági tolmácsok szakmai tagozata és a hiteles fordítók szakmai tagozata létrejöjjön és a tagfelvételi kérelmek elbírálása alapján tagjai felvételre kerüljenek. Tekintettel arra, hogy a fent leírtak 2007. július 1-ig valósulhatnak meg, ezen időpontig hiteles fordítói tevékenységet csak az OFFI Rt. végezhet, úgy ahogyan azt a jelenleg hatályos jogszabályok lehetővé teszik, míg hatósági tolmácsolási tevékenységet az a tolmácsigazolvánnyal rendelkező tolmács is végezhet, aki a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának még nem tagja.
A törvénytervezet a kamara feletti törvényességi felügyelet szabályait külön fejezetben (VIII. fejezet) határozza meg. A törvényi rendelkezések szerint a kamara törvényességi felügyeletét az igazságügy-miniszter látja el. Az Igazságügyi Minisztérium e felügyeleti jogköre keretében ellenőrzi a kamara alapszabályát, önkormányzati szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, valamint azt, hogy a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak. A törvényességi felügyelet keretében lényegében csak a közgyűlési (valamint szűk körben egyes etikai) határozatok lesznek felülvizsgálhatók, figyelemmel arra, hogy esetükben bírósági vagy más hatósági eljárásnak nincs helye. Jogsértés elkövetése esetén a minisztérium felhívja a kamarát a jogsértés megszüntetésére, amennyiben pedig a kamara a felhívásnak nem tesz eleget vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, úgy a minisztérium a polgári per általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogsértés kiküszöbölése érdekében a tervezetben meghatározott döntéseket hozhatja.
C) Záró rendelkezések (a törvénytervezet Harmadik Része)
1. Átmeneti rendelkezések
A záró rendelkezések között tartalmazza a törvénytervezet az új szabályozás bevezetéséhez szükséges átmeneti időszakra vonatkozó szabályokat. A törvény kereskedelmi szakfordításra és tolmácsolásra, valamint a kamara megalakítására vonatkozó rendelkezései a tervezet szerint 2007. január 1. napján lépnek hatályba. A hiteles fordításra és hatósági tolmácsolásra, valamint a kamara működésére irányadó szabályok ezzel szemben 2007. július 1-től lépnek életbe. Ennek indoka, hogy a kamara felállításához és ehhez kapcsolódóan a hiteles fordítások, hatósági tolmácsolások új rendszerének kialakításához legalább hat hónapos átmeneti időszakot szükséges biztosítani. A törvény hatálybalépése (2007. január 1.) előtt kiadott szakfordítói és tolmácsigazolványok változatlanul érvényesek, azonban a jelnyelvi tolmácsok számára kiadott igazságügyi szakértői igazolványok csak 2007. július 1. napjáig. Ezen időpontig a jelnyelvi tolmácsok számára a szakértői igazolvány alapján tolmácsigazolványt kell kiállítani.
A 2007. január 1-től 2007. július 1-ig terjedő időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kamara megalakuljon, továbbá a kamarán belül a hatósági tolmácsok szakmai tagozata és a hiteles fordítók szakmai tagozata létrejöjjön és a tagfelvételi kérelmek elbírálása alapján tagjai felvételre kerüljenek. Tekintettel arra, hogy a fent leírtak 2007. július 1-ig valósulhatnak meg, ezen időpontig hiteles fordítói tevékenységet csak az OFFI Rt. végezhet, úgy ahogyan azt a jelenleg hatályos jogszabályok lehetővé teszik, míg hatósági tolmácsolási tevékenységet az a tolmácsigazolvánnyal rendelkező tolmács is végezhet, aki a kamara hatósági tolmácsok szakmai tagozatának még nem tagja.
2. A kamara megalakításának átmeneti szabályai
Jelenleg a szakfordítóknak és tolmácsoknak egységes, a szakmai kör egészét vagy nagy részét magában foglaló szakmai szervezete nem működik. A kamara a tagok önszerveződése útján jön létre, melyben a piacon működő szakfordítókat, tolmácsokat, fordítóirodákat csoportosító több szakmai szervezet közreműködik. Figyelemmel a kamara önszerveződő jellegére, lényegesek a törvénytervezetnek a kamara megalakulását előkészítő átmeneti rendelkezései. A kamara megalakulásának előkészítésére az igazságügy-miniszter előkészítő bizottságot hoz létre, amelyben a minisztérium, a szakfordítói és tolmács szervezetek, valamint a szakirányú felsőoktatási intézmények képviselői vesznek részt. Az előkészítő bizottság feladatait és a kamara felállításának folyamatát (ennek keretében a szakmai tagozatok megalakítását) a törvénytervezet tartalmazza. Az előkészítő bizottság - a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetek által a tagjaik körében végzett felmérés alapján – a várhatóan a kamarába belépni kívánókról tagjegyzék-tervezetet készít. A kamara alakuló ülésén csak a szakfordítói vagy tolmács igazolvánnyal rendelkező személyeknek van szavazati joguk és választhatók a kamarai tisztségekre. A törvénytervezet rendelkezik arról is, hogy ez a választás első alkalommal milyen módon, milyen feltételekkel történik.
Jelenleg a szakfordítóknak és tolmácsoknak egységes, a szakmai kör egészét vagy nagy részét magában foglaló szakmai szervezete nem működik. A kamara a tagok önszerveződése útján jön létre, melyben a piacon működő szakfordítókat, tolmácsokat, fordítóirodákat csoportosító több szakmai szervezet közreműködik. Figyelemmel a kamara önszerveződő jellegére, lényegesek a törvénytervezetnek a kamara megalakulását előkészítő átmeneti rendelkezései. A kamara megalakulásának előkészítésére az igazságügy-miniszter előkészítő bizottságot hoz létre, amelyben a minisztérium, a szakfordítói és tolmács szervezetek, valamint a szakirányú felsőoktatási intézmények képviselői vesznek részt. Az előkészítő bizottság feladatait és a kamara felállításának folyamatát (ennek keretében a szakmai tagozatok megalakítását) a törvénytervezet tartalmazza. Az előkészítő bizottság - a szakfordítói és tolmács szakmai szervezetek által a tagjaik körében végzett felmérés alapján – a várhatóan a kamarába belépni kívánókról tagjegyzék-tervezetet készít. A kamara alakuló ülésén csak a szakfordítói vagy tolmács igazolvánnyal rendelkező személyeknek van szavazati joguk és választhatók a kamarai tisztségekre. A törvénytervezet rendelkezik arról is, hogy ez a választás első alkalommal milyen módon, milyen feltételekkel történik.
3. Felhatalmazások
A törvénytervezet felhatalmazza az igazságügy-minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg:
· a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre, továbbá a hiteles fordítások készítése esetén követendő hitelesítési eljárásra és a nyilvántartás vezetésére,
· a névjegyzék vezetésére vonatkozó szabályokat.
A törvénytervezet által adott felhatalmazás alapján igazságügy-miniszter az érintett miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:
· a hiteles fordítók és hatósági tolmácsok jogi vizsgájára,
· a hiteles fordítói tevékenységet és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők díjazására és az általuk felszámítható költségekre,
· a tagfelvételi kérelmek elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, befizetésére és felhasználására,
· a törvényességi felügyelet körében a kamarai működésnek a bíróság általi felfüggesztése esetére a felügyelőbiztos díjazására és költségtérítésére vonatkozó szabályokat.
A törvénytervezet az oktatási minisztert jogosítja fel arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szakfordítók és – a jelnyelvi tolmácsok kivételével – a tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit, továbbá arra, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együtt rendeletben határozza meg a jelnyelvi tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit.
A törvénytervezet felhatalmazza az igazságügy-minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg:
· a szakfordítói és tolmácsolási tevékenységre, továbbá a hiteles fordítások készítése esetén követendő hitelesítési eljárásra és a nyilvántartás vezetésére,
· a névjegyzék vezetésére vonatkozó szabályokat.
A törvénytervezet által adott felhatalmazás alapján igazságügy-miniszter az érintett miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:
· a hiteles fordítók és hatósági tolmácsok jogi vizsgájára,
· a hiteles fordítói tevékenységet és a hatósági tolmácsolási tevékenységet végzők díjazására és az általuk felszámítható költségekre,
· a tagfelvételi kérelmek elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, befizetésére és felhasználására,
· a törvényességi felügyelet körében a kamarai működésnek a bíróság általi felfüggesztése esetére a felügyelőbiztos díjazására és költségtérítésére vonatkozó szabályokat.
A törvénytervezet az oktatási minisztert jogosítja fel arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szakfordítók és – a jelnyelvi tolmácsok kivételével – a tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit, továbbá arra, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együtt rendeletben határozza meg a jelnyelvi tolmácsok vonatkozásában a képzések, továbbképzések szabályait, valamint a képesítés megszerzésének feltételeit.
4. Módosuló jogszabályok
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)mellékletének VI.3. pontja rendelkezik az OFFI. Rt. által a hitelesítésért felszámítandó illeték mértékéről. Figyelemmel arra, hogy jelen kormány-előterjesztésben foglalt javaslatok alapján a jövőben hiteles fordítást a normatív jogszabályi feltételeket teljesítő természetes személyek és gazdálkodó szervezetek is végezhetnek, szükséges az Itv. említett pontjának ennek megfelelő módosítása. Ez alapján az illetéket a törvénytervezet alapján feljogosítottak által elkészített hiteles fordítások után is le kell róni.
A fentiekre tekintettel kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el.
Budapest, 2005. november
Dr. Petrétei József
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)mellékletének VI.3. pontja rendelkezik az OFFI. Rt. által a hitelesítésért felszámítandó illeték mértékéről. Figyelemmel arra, hogy jelen kormány-előterjesztésben foglalt javaslatok alapján a jövőben hiteles fordítást a normatív jogszabályi feltételeket teljesítő természetes személyek és gazdálkodó szervezetek is végezhetnek, szükséges az Itv. említett pontjának ennek megfelelő módosítása. Ez alapján az illetéket a törvénytervezet alapján feljogosítottak által elkészített hiteles fordítások után is le kell róni.
A fentiekre tekintettel kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el.
Budapest, 2005. november
Dr. Petrétei József
