A fordítás mennyiségének mérése

Mennyiségek mérése jól ismert feladat az élet minden területén. Tisztázzuk először a fogalmakat:

• mérendő objektum

• mérendő mennyiség,

• mértékegység,

• mérési módszer,

• reprodukálhatóság.

Most nézzük meg, hogyan értelmezhetjük ezeket a fogalmakat a fordítás esetén.  

1.1.      Rendelkezésre állás

Mindig valamilyen dokumentum elektronikus vagy nem elektronikus formában (akkor is úgy tekintjük, hogy rendelkezésre áll elektronikus formában, ha először szkennelni kell a dokumentumot, majd karakterfelismerő programmal szövegfájllá alakítani). Ha a mérendő dokumentum nem elektronikus formában áll rendelkezésre, akkor mennyiségének mérésére csak manuális módszereket használhatunk. A manuális módszer nagyon időigényes, vagy becsléseken alapul. Ha a mérendő dokumentum rendelkezésre áll elektronikus formában, akkor a mennyiség mérése gyors és pontos.

1.2.      Forrásnyelvi, célnyelvi

A fordítás mennyiségét hagyományosan a forrásnyelvi, vagy a célnyelvi dokumentumokon mérjük. Az angolszász országokban hagyományosan a forrásnyelvi dokumentumon mérünk, Magyarországon hagyományosan a célnyelvi dokumentumon. A forrásnyelvi dokumentumon végzett mérés a megrendelőnek előnyös, hiszen előre tudja, mibe fog kerülni a fordítás. A célnyelvi dokumentumon végzett mérés nem tudom kinek a számára előnyös, hiszen egy feladat indításánál mindig el kell végezni a munka nagyságára egy becslést, mert különben nem tudunk megállapodást kötni. A célnyelvi dokumentumokon végzett mérés ráadásul felveti azt a gyanút, hogy a fordító érdekeltté válik „nyújtani” a célnyelvi szöveget. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a fordítót a forrásnyelvi dokumentumok mérése esetén az a vád érheti, hogy „összecsapja” a fordítást, igyekszik minél tömörebben fogalmazni.

Érdemes megvizsgálni, hogy a ma Magyarországon legjelentősebbnek számító megrendelők melyik dokumentum alapján mérnek:

• magyar közbeszerzés: célnyelvi

• EU közbeszerzés: forrásnyelvi,

• Szoftver lokalizáció: forrásnyelvi.  

A fordító feladata, hogy a forrásnyelvi szövegben fellelhető információt maradéktalanul átadja a célnyelvi szövegben. Ebből a szempontból mindegy, hogy a mérést a célnyelvi dokumentumon mérjük, vagy a forrásnyelvi dokumentumon, feltéve, hogy:

• a fordító tökéletesen megoldotta az információátvitel feladatát,
• feltéve, hogy pontosan meghatározott az információ mint mennyiség.

A válasz mindkettőre nem, vagyis marad a régi bevált hagyományos módszer. Mivel az információ átadását a fordítónak nyelvek között kell elvégezni, azt kell megnézni, hogyan reprezentálják a nyelvek az információt, ez pedig esetünkben az írott szöveg. Az írott szövegben az információ alapvetően két fontos alapegységéről beszélhetünk:

• karakter
• szó

Tehát nem kell mást tennünk, mint meghatározni a szöveg terjedelmét szóban, vagy karakterben. A mérendő mennyiség ezért a karakterek, vagy szavak száma. Hagyományosan léteznek más mérendő mennyiségek is, például az oldalak száma, vagy a sorok száma, azonban ezek mind a karakterszámon alapulnak, és elsősorban addig volt jelentőségük, amíg manuálisan történt a számlálás, és a sor vagy oldal, mint magasabb (humánusabb egység) megkönnyítette a becslésen alapuló méréseket.

Mindkét esetben előjön a rendszer finomítása. Mit nevezünk szónak, mit nevezünk karakternek. Szó-e a számjegy, az E-mail cím, a weboldal címe? Karakter-e a szóköz?

Mit használnak a fontosabb megrendelők?

• Magyar közbeszerzés: 1500 karakteres oldal, szóközök beleszámítva.

• EU közbeszerzés: 1500 karakteres oldal, szóközök nincsenek beleszámítva.

• Szoftver lokalizáció: szavak száma.

• Nagyoldal: 1800 karakter (30 sor, 60 leütés). Főleg manuális számolásnál használták, nem kellett minden sornak teljesen kitöltve lenni, illetve hiányozhatott sor. Talán a kiadók még használják.

• Kisoldal: 1250 karakter (25 sor, 50 leütés).  Főleg manuális számolásnál használták, nem kellett minden sornak teljesen kitöltve lenni, illetve hiányozhatott sor. Az OFFI még használja

• MFE oldal: 1500 karakter.  Összes karakterszám osztva 1500-al, használva a kerekítés szabályait.

• Szavak száma.

4.         Mérési módszer

Ez ismét sok buktatót tartalmazó pont. A jó mérési módszer gyors, egyszerű, könnyen ismételhető, a méréshez használt eszköz mindenkinek hozzáférhető.

A manuális módszerek a fenti feltételeket teljesítik a gyorsaság kivételével. Ezért aztán sokszor becsléseket alkalmaznak, például meghatározzák pontosan néhány tipikus oldal méretét és felszorozzák a tipikus oldalak számával.

Az elektronikus módszerek már majdnem mindegyik követelménynek eleget tesznek. Problémát csak az okozhat, ha speciális szoftvert használunk a méréshez, amely szoftver nem áll mindenkinek rendelkezésre. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az MS WORD 2.0 idején a szövegszerkesztő csak nagyon óvatosan volt használható a fordítás terjedelmének meghatározására (például nagyon rosszul kezelte a szóközöket és katasztrofálisan a nem látható karaktereket, ezért mérés előtt át kellett alakítani a dokumentumot).

MS WORD 6.0 felett

Manapság a legelterjedtebb módszer az MS WORD programban a szavak száma funkció használata. Annál is inkább, mert maga a fordítás is többnyire ennek a programnak a használatával készül. Ez a program mindenki számára hozzáférhető, gyors, a mérés bármikor ismételhető.

Azért probléma itt is van. Az elektronikusan, de nem MS WORD-ben, rendelkezésre álló szövegek mérésének legegyszerűbb módja, ha átmásoljuk MS WORD-be és ott végezzük el a mérést. Ha netán felesleges karakterek jelennek meg, akkor azokat el kell távolítani. Ez a módszer bizonyos esetekben pdf fájlokra is alkalmas.

Ugyancsak probléma van a beágyazott ábrák és frame-ek szövegével. Kis mennyiség esetén legegyszerűbb manuálisan számlálni.

A módszer természetesen alkalmazható forrásnyelvi és célnyelvi szövegekre is. Egyaránt használják szó alapú és karakter alapú mérésekre.

TM eszközök

A különböző fordítási memória (TM) eszközök általában rendelkeznek projekttervező, elemző funkcióval, amely meghatározza a szöveg terjedelmét. Ezt képes elvégezni több fájlra, fuzzy egyezési szintek szerinti bontásban, majd összesítőt készít a fájlokra. Az elemzés részletei többnyire nem érdeklik a megrendelőt (kivéve, ha szintén fordító iroda), viszont nagymértékben lehetővé teszi pontosabb projekttervezést.
 

Problémák

• Ennek a mérési módszernek az eredménye sem egyezik meg mindig az MS WORD mérésével, márpedig a legtöbb megrendelő általában MS WORD-ben tudja egyszerűen ellenőrizni a mérést. 

• Legjobban kezeli az MS WORD és egyéb szöveg jellegű fájlokat, valamint azokat, amelyekhez szűrővel (lényegében konverterrel) rendelkezik. A többi fájlt bizony először valahogy át kell magunknak alakítani egy alkalmas formára.

A módszer természetesen alkalmazható forrásnyelvi és célnyelvi szövegekre is, de tekintettel arra, hogy a projekt tervezés része, szinte kizárólag a forrásnyelvi szövegekre alkalmazzák.  Általában karakter és szó alapú mérésekre használják.

Mérési módszer problémás formátumokra

Frame

Ki ne találkozott volna a terjedelem mérésének problémájával az MS PowerPoint fájlok esetében. Az itt jelentkező probléma általánosan a frame-ek problémájának tekinthető. Megoldására legegyszerűbb a türelmes copy-paste ismételgetés egy WORD dokumentumba, majd mérés az MS WORD módszerrel.

PDF fájlok

A mi szempontunkból alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: kép jellegű és nem kép jellegű. A nem kép jellegű könnyedén WORD-be másolható és ott mérhető. A kép jellegűre – ha ésszerű – legjobb karakter felismerőt alkalmazni és szöveg fájlá alakítani, majd ismét az MS WORD módszert alkalmazni.

Képek beágyazott szöveggel

Szinte nincs más lehetőség, mint a manuális számlálás.

Mérő programok

A piacon létezik, ingyenesen letölthető, vagy vásárolható formában számos program, amely a dokumentum terjedelmét méri. Elsősorban PowerPoint, WORD és EXCEL programokban készült dokumentumok mérésére szolgál, és többnyire a frame-ek kezelését oldja meg. Legnagyobb hátrányuk, hogy a megrendelő nem tudja a mérést ellenőrizni, mert nem ismeri a speciális programot és nem áll rendelkezésre. A fordítóiroda számára viszont nagy értéket jelentenek, mert nagymértékben támogatják az ajánlatadást.
 

5.         Reprodukálhatóság

Mivel többé-kevésbé utaltam rá az előző pont különböző módszereinél, most csak annyit írnék összefoglalásként, hogy a bizalom szempontjából nagyon fontos a mérés egyszerű reprodukálhatósága. Vagyis akkor tudunk egységár és mért mennyiség alapján ajánlatot adni, ha a mennyiség mérése könnyen elvégezhető a megrendelő által. Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ezzel a könnyen reprodukálható mérések eszköze az MS WORD-re korlátozódik. A többi esetben számítsunk a mérés reprodukálási problémáiból adódó bonyodalmakra.
 

6.         Összefoglalás

Ha belegondolok, a kép olyan egyszerű, hogy az összefoglalás igazán nem lesz bonyolult.

1                   Ajánlatunk, árjegyzékünk, mindig tartalmazza az egységár mellett a mérésre vonatkozó utalást.

2                   Egyedi problémás esetben egyezzünk meg a megrendelővel a mérési módszerben (ez nem bonyolult, formális megállapodást jelent, hanem egy telefont és esetleg ennek későbbi írásos visszaigazolását).

3                   Amikor nem működik az árjegyzékünkben szereplő általános megoldás, igyekezzünk fix áras ajánlatot adni. Ezzel a mérés a fordítóiroda magánügyévé válik. A megrendelőnek közömbös, hogy a fordítóiroda mit mért és hogyan mérte. Egyetlen dolog fontos neki, az ajánlott áron megéri-e neki a fordítás megrendelése vagy sem. Ismételten hangsúlyozom, hogy az iroda ilyenkor is elvégzi a méréseket az ajánlat elkészítéséhez, csak annak részleteivel nem terheli a megrendelőt, mert csak bizonytalanságot ébresztene a megrendelőben, aki nem ismeri a szakma részleteit. Ugyanakkor esetleg érdemes a terjedelemre utalni olyan formában, amely az illető megrendelő részére ismert.

Végső László
Multi-Lingua Kft.