Mi jellemzi a hazai fordítási piacot és melyek a változások főbb irányai?
Bevezető
A Magyarországi fordítási piac bemutatása nem könnyű feladat, hiszen gyakorlatilag nem készültek felmérések erről az iparágról. A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete 1995-ben és 1999-ben tett kísérletet a fordítási piac felmérésére, így csak erre és a szakmában eltöltött, több mint húsz éves tapasztalatomra támaszkodva tudok kísérletet tenni ennek bemutatására.
Ahhoz, hogy összefüggéseiben lehessen látni a fordítási piacot, egy kicsit vissza kell menni az időben, és ha röviden is, de ki kell térni
Bevezető
A Magyarországi fordítási piac bemutatása nem könnyű feladat, hiszen gyakorlatilag nem készültek felmérések erről az iparágról. A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete 1995-ben és 1999-ben tett kísérletet a fordítási piac felmérésére, így csak erre és a szakmában eltöltött, több mint húsz éves tapasztalatomra támaszkodva tudok kísérletet tenni ennek bemutatására.
Ahhoz, hogy összefüggéseiben lehessen látni a fordítási piacot, egy kicsit vissza kell menni az időben, és ha röviden is, de ki kell térni
- az 1982 előtti
- az 1982-1995 közötti
- az 1996-2006 közötti
- az 1996-2006 közötti
helyzetre.
Az időrendi felbontás teljesen önkényes, bizonyára más szakaszokra
is fel lehetne osztani ezt az időszakot. Azért választottam ezt a
felosztást, mert 1982 körül alakultak meg az első magán fordítóirodák
(akkor még gazdasági munkaközösség formájában), 1995-ig pedig
megalakult a piacot ma is meghatározó „nagy” fordítóirodák többsége.
Az 1982 előtti állapot
Ezt az időszakot az állami fordítóirodák (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, Nimdok, KG Informatika, Agroinform, Közdok) „egyeduralma” jellemezte, az egyetlen kakukktojás a polgárjogi társaság formájában megalakult Műszaki Tolmács és Fordító Munkaközösség, mint az első magán fordítóiroda, volt.
Az állami fordítóirodák többsége és a nagyobb állami vállalatok főállású fordítókat foglalkoztattak. A fordítással foglalkozó szakemberek nagy része azonban, munka mellett, kiegészítő tevékenységet végezve dolgozott az állami fordítóirodáknak. A szolgáltatás díja hatósági árkategóriába tartozott és az is meg volt határozva, hogy annak kétharmada illeti meg a fordítót. A legtöbb fordítás oroszról és németről magyar nyelvre történt, dominált a szakcikkek és a műszaki szövegek fordítása, az utóbbiak terjedelme általában meghaladta a több tíz, olykor több száz oldalt. A technikai felszereltséget az írógép és az általában régi, elavult nyomtatott szótárak jelentették.
Az 1982 előtti állapot
Ezt az időszakot az állami fordítóirodák (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, Nimdok, KG Informatika, Agroinform, Közdok) „egyeduralma” jellemezte, az egyetlen kakukktojás a polgárjogi társaság formájában megalakult Műszaki Tolmács és Fordító Munkaközösség, mint az első magán fordítóiroda, volt.
Az állami fordítóirodák többsége és a nagyobb állami vállalatok főállású fordítókat foglalkoztattak. A fordítással foglalkozó szakemberek nagy része azonban, munka mellett, kiegészítő tevékenységet végezve dolgozott az állami fordítóirodáknak. A szolgáltatás díja hatósági árkategóriába tartozott és az is meg volt határozva, hogy annak kétharmada illeti meg a fordítót. A legtöbb fordítás oroszról és németről magyar nyelvre történt, dominált a szakcikkek és a műszaki szövegek fordítása, az utóbbiak terjedelme általában meghaladta a több tíz, olykor több száz oldalt. A technikai felszereltséget az írógép és az általában régi, elavult nyomtatott szótárak jelentették.
Az 1982-1995 közötti állapot
1982 és 1990 között alakult meg néhány a piacon ma is meghatározó szerepet betöltő magán fordítóiroda. Ezek közé tartozott a Multi-Lingua, amelyből három fordítóiroda (Multi-Lingua Kft., Multi-Data Kft., Multi Szövetkezet) is alakult, valamint az Inford GMK, amely ma ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft., néven tevékenykedik. Az 1991-1995 közötti időszakban azután nagyon sok cég alakult meg. A Budapest Business Journal című lap „Listák Könyve” nevű összeállításában szereplő és az MFE nyilvántartásában található 96 fordítóirodából 1982 és 1990 között húsz, 1991 és 1995 között huszonhat alakult meg. (Egy iroda 1869-ben, egy pedig 1974-ben alakult meg). Ezt az időszakot az is jellemezte, hogy nagyon sok 1-3 személyes „fordítóiroda” is ekkor indult útjára.
1982 és 1990 között alakult meg néhány a piacon ma is meghatározó szerepet betöltő magán fordítóiroda. Ezek közé tartozott a Multi-Lingua, amelyből három fordítóiroda (Multi-Lingua Kft., Multi-Data Kft., Multi Szövetkezet) is alakult, valamint az Inford GMK, amely ma ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft., néven tevékenykedik. Az 1991-1995 közötti időszakban azután nagyon sok cég alakult meg. A Budapest Business Journal című lap „Listák Könyve” nevű összeállításában szereplő és az MFE nyilvántartásában található 96 fordítóirodából 1982 és 1990 között húsz, 1991 és 1995 között huszonhat alakult meg. (Egy iroda 1869-ben, egy pedig 1974-ben alakult meg). Ezt az időszakot az is jellemezte, hogy nagyon sok 1-3 személyes „fordítóiroda” is ekkor indult útjára.
Részben a társadalmi-gazdasági változások hatására egyre több
korábban mellékfoglalkozású fordítóból vált egyéni vállalkozóként vagy
betéti társaság keretében főállásban dolgozó fordító.
1988 körül a hatósági árat a szabad ár váltotta fel. A korábban túlságosan alacsony árak és a piaci kereslet hatására az árak jelentősen növekedtek, és nagymértékben eltértek. A minisztériumi háttérintézmények megszűnésével ebben az időszakban került sor a piac újrafelosztására, melyhez hozzájárultak a kedvezőbb GMK-s árak, a magán fordítóirodák színvonalasabb tevékenysége, rugalmasabb kiszolgálása és többletszolgáltatásai.
1988 körül a hatósági árat a szabad ár váltotta fel. A korábban túlságosan alacsony árak és a piaci kereslet hatására az árak jelentősen növekedtek, és nagymértékben eltértek. A minisztériumi háttérintézmények megszűnésével ebben az időszakban került sor a piac újrafelosztására, melyhez hozzájárultak a kedvezőbb GMK-s árak, a magán fordítóirodák színvonalasabb tevékenysége, rugalmasabb kiszolgálása és többletszolgáltatásai.
Ekkor tört előre az angol nyelv, megelőzve a németet, az orosz nyelv
pedig a perifériára szorult. A korábbi időszakhoz képest jelentősen
növekedett az idegen nyelvre fordítás iránti igény. Jellemzővé váltak a
kisebb terjedelmű megrendelések. A megrendelők között megjelentek a
multinacionális cégek és a periódus vége felé ismét több ún. nagy
megrendelő jelent meg a piacon. A technikai felszereltségek területén
az írógépet nagyon gyorsan kiszorította a számítógép, új korszerűbb
nyomtatott és elektronikus szótárak és szakszótárak jelentek meg.
Az 1996-2006 közötti állapot
Természetesen ebben az időszakban is alakultak fordítóirodák, sőt közülük néhány „bekerült” a nagy fordítóirodák körébe is. A fentiekben említett BBJ Listák Könyve és az MFE adatai szerint 1996-ban nyolc, 1997-ben öt, 1998-ban három, 1999-ben négy, 2000-ben egy, 2001-ben hat, 2002-ben három, 2003-ban egy, 2004-ben három, 2005-ben hat és 2006-ban két fordítóirodát alapítottak.
Természetesen ebben az időszakban is alakultak fordítóirodák, sőt közülük néhány „bekerült” a nagy fordítóirodák körébe is. A fentiekben említett BBJ Listák Könyve és az MFE adatai szerint 1996-ban nyolc, 1997-ben öt, 1998-ban három, 1999-ben négy, 2000-ben egy, 2001-ben hat, 2002-ben három, 2003-ban egy, 2004-ben három, 2005-ben hat és 2006-ban két fordítóirodát alapítottak.
A fordításból főállásban megélő fordítók helyzete ekkorra
stabilizálódott, általában kialakult saját megrendelői kört sikerül
kialakítaniuk, vagy egy-két fordítóirodához kötődtek.
Az árak még mindig jelentősen eltértek egymástól és a magasabb ár, nem mindig járt együtt a jobb minőséggel.
Az árak még mindig jelentősen eltértek egymástól és a magasabb ár, nem mindig járt együtt a jobb minőséggel.
Az árképzésben továbbra is jelen vannak a régi elemek, a
fordítóirodák többsége csak külön díjazás ellenében végez lektorálást
és különböző árakat alkalmaz a magyarra és az idegen nyelvre fordítás
esetében.
A nyelvek közötti sorrend nem változott, a fordítási témakörökben
viszont megjelent a nagyobb technikai felkészültséget kívánó szoftver
lokalizáció, a kiadványszerkesztés, a honlap és html fordítás, valamint
a fordítómemória használata.
Jellemzővé vált a megrendelői ajánlatkérés, elsősorban a
multinacionális cégek pályáztatnak, növekedett a közbeszerzési
eljárások száma, megjelent néhány külföldi fordítóiroda leányvállalata
a magyar piacon. A fordítók és a fordítóirodák eszköztára jelentősen
kibővült (szótárkezelő-, fordítástámogató- és fordítómemória programok,
internet, CD-ROM stb.) és egyre nagyobb technikai képzettséget igényel.
Év Forgalom Növekedés előző évhez képest
1997 1 264 000 000,- forint -
1998 1 628 000 000,- forint 28,80%
1999 1 980 000 000,- forint 21,62%
2000 2 196 000 000,- forint 10,91%
2001 2 405 000 000,- forint 9,52%
2002 2 531 000 000,- forint 5,24%
2003 2 966 000 000,- forint 17,19%
A 2004., 2005 és a 2006. évi listában is szereplő 20 fordítóiroda forgalmi adatai a következőket mutatják:
Év Forgalom Változás előző évhez képest
2004 4 084 000 000,- forint -
2005 3 849 000 000,- forint - 5,75%
2006 3 585 000 000,- forint - 6,86%
1997 1 264 000 000,- forint -
1998 1 628 000 000,- forint 28,80%
1999 1 980 000 000,- forint 21,62%
2000 2 196 000 000,- forint 10,91%
2001 2 405 000 000,- forint 9,52%
2002 2 531 000 000,- forint 5,24%
2003 2 966 000 000,- forint 17,19%
A 2004., 2005 és a 2006. évi listában is szereplő 20 fordítóiroda forgalmi adatai a következőket mutatják:
Év Forgalom Változás előző évhez képest
2004 4 084 000 000,- forint -
2005 3 849 000 000,- forint - 5,75%
2006 3 585 000 000,- forint - 6,86%
18 MFE tag (akik 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban is az egyesület tagjai voltak) összforgalma:
Év Forgalom
2000 1 392 000 000,- forint
2001 1 386 000 000,- forint
2002 1 452 000 000,- forint
2003 1 657 000 000,- forint
12 MFE tag (akik 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban is az egyesület tagjai voltak) összforgalma:
Év Forgalom
2004 867 400 000,- forint
2005 1 113 100 000,- forint
2006 1 124 700 000,- forint
Év Forgalom
2000 1 392 000 000,- forint
2001 1 386 000 000,- forint
2002 1 452 000 000,- forint
2003 1 657 000 000,- forint
12 MFE tag (akik 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban is az egyesület tagjai voltak) összforgalma:
Év Forgalom
2004 867 400 000,- forint
2005 1 113 100 000,- forint
2006 1 124 700 000,- forint
22 MFE-tag adatait vizsgálva megállapítható, hogy a 2000. év és a 2001.
év forgalmi adatai alapján csökkent a forgalma 12 fordítóirodának,
stagnált a forgalma 2 fordítóirodának, növekedett a forgalma 8
fordítóirodának. A 2001. és 2002. év összevetésének eredménye 23
MFE-tag esetében; növekedett 13, csökkent 9 és stagnált 1 fordítóiroda
forgalma.
11 MFE-tag adatai azt mutatják, hogy 2003-ban 8 fordítóiroda forgalma növekedett, 2 fordítóirodáé csökkent, és 1 fordítóirodáé stagnált.
11 MFE-tag adatai azt mutatják, hogy 2003-ban 8 fordítóiroda forgalma növekedett, 2 fordítóirodáé csökkent, és 1 fordítóirodáé stagnált.
12 MFE-tag adatait vizsgálva megállapítható, hogy 2004-ben 10
fordítóirodának növekedett, kettőnek pedig csökkent a forgalma.
2005-ben és 2006-ban 8-8 fordítóirodának növekedett, négynek-négynek
pedig csökkent a forgalma.
A 22 fordítóiroda 2000. évi 1 490 000 000,- forintos forgalma 2001-re csak
1 501 000 000,- forintra emelkedett, 2002-ben pedig 23 a fordítóiroda forgalma 1 524 000 000,- forint volt. A növekedés gyakorlatilag az infláció szintjét sem éri el, tehát valószínűsíthető, hogy a forgalom összességében (változatlan árakon számolva) csökkent. 2003-ban tizenhét MFE-tag összforgalma 904 000 000,- forint, 2004-ben tizennyolc MFE-tag összforgalma 1 162 600 000,- forint, 2005-ben huszonegy MFE-tag összforgalma 1 208 000 000,- forint volt. 2006-ban pedig a huszonkilenc MFE-tag összforgalma 1 791 400 000,- forint volt.
Milyen okokra vezethető vissza a fordítások mennyiségének csökkenése?
Először is meg kell állapítani, a felmérések azt igazolják, hogy a világon évente 15-25%-os Nyugat-Európában (10-20%), az USA-ban (20-30%), a Távol-Keleten (15-25%) forgalomnövekedés tapasztalható. 2002-ben a fordítási piac forgalma elérte a 9 milliárd dollárt.
A hazai fordítási piac 2000-ben ugyan még átlagos növekedést mutat, de 2001-ben és 2002-ben már jelentős a növekedés mérséklődése. A 2003-as év ismét átlagos, majd innentől kezdve átlag alatti, sőt 2006-ban egyenesen csökkenő.
1 501 000 000,- forintra emelkedett, 2002-ben pedig 23 a fordítóiroda forgalma 1 524 000 000,- forint volt. A növekedés gyakorlatilag az infláció szintjét sem éri el, tehát valószínűsíthető, hogy a forgalom összességében (változatlan árakon számolva) csökkent. 2003-ban tizenhét MFE-tag összforgalma 904 000 000,- forint, 2004-ben tizennyolc MFE-tag összforgalma 1 162 600 000,- forint, 2005-ben huszonegy MFE-tag összforgalma 1 208 000 000,- forint volt. 2006-ban pedig a huszonkilenc MFE-tag összforgalma 1 791 400 000,- forint volt.
Milyen okokra vezethető vissza a fordítások mennyiségének csökkenése?
Először is meg kell állapítani, a felmérések azt igazolják, hogy a világon évente 15-25%-os Nyugat-Európában (10-20%), az USA-ban (20-30%), a Távol-Keleten (15-25%) forgalomnövekedés tapasztalható. 2002-ben a fordítási piac forgalma elérte a 9 milliárd dollárt.
A hazai fordítási piac 2000-ben ugyan még átlagos növekedést mutat, de 2001-ben és 2002-ben már jelentős a növekedés mérséklődése. A 2003-as év ismét átlagos, majd innentől kezdve átlag alatti, sőt 2006-ban egyenesen csökkenő.
A csökkenés okai között több tényező is szerepel. A megrendelőknél
növekedett a nyelvet tudók száma, a nagyobb cégeknél ismét találhatók
fordítók, fordító csoportok, illetve osztályok. Sok egyéni fordító
dolgozik közvetlenül a megrendelőknek.
A fordítóirodák száma
A hozzáférhető adatok alapján összesen 351 olyan céget vettünk nyilvántartásba, amely fordítóirodáként „hirdeti” magát. Ezek közül 280 budapesti, 71 vidéki székhelyű, illetve 15 cégen belül működő „fordítóiroda”.
Trendek, mi várható az elkövetkezendő időben?
A világon egyre jobban erősödik a globalizáció, a globalizált termelő cégeknek globalizált szolgáltató partnerre van szükségük, ezért a tőkeerős cégek fordítóirodákat alapítanak vagy vásárolnak fel különböző országokban, valamint franchise láncolatokat alakítanak ki, esetleg hálózatokat hoznak létre az egységes fellépés céljából, így maguk is globalizálódnak.
Mivel a piac Magyarországon viszonylag kicsi, nem várható, hogy külföldi fordítóirodák felvásárolnának magyar fordítóirodákat, leányvállalat alapítására is csak négy esetben (euroscript Magyarország, Moravia Magyarország, Skrivanek Magyarország, SDL Magyarország) került sor. A vezető fordítóirodák helyzete stabilizálódott a piacon, nagy változások nem várhatók, bár új jelenség „régi” fordítóirodák újak által történő felvásárlása. A minőségi elvárások folyamatosan növekednek, de az árak ezzel nem tudnak lépést tartani, pedig az európai uniós csatlakozás is megkívánná, hogy a szolgáltatási árak és a fordítók díjai is emelkedjenek, hiszen a nyugat-európai áraknak és díjaknak jelenleg kb. felét teszik ki a hazai árak és díjak.
A fordítóirodák száma
A hozzáférhető adatok alapján összesen 351 olyan céget vettünk nyilvántartásba, amely fordítóirodáként „hirdeti” magát. Ezek közül 280 budapesti, 71 vidéki székhelyű, illetve 15 cégen belül működő „fordítóiroda”.
Trendek, mi várható az elkövetkezendő időben?
A világon egyre jobban erősödik a globalizáció, a globalizált termelő cégeknek globalizált szolgáltató partnerre van szükségük, ezért a tőkeerős cégek fordítóirodákat alapítanak vagy vásárolnak fel különböző országokban, valamint franchise láncolatokat alakítanak ki, esetleg hálózatokat hoznak létre az egységes fellépés céljából, így maguk is globalizálódnak.
Mivel a piac Magyarországon viszonylag kicsi, nem várható, hogy külföldi fordítóirodák felvásárolnának magyar fordítóirodákat, leányvállalat alapítására is csak négy esetben (euroscript Magyarország, Moravia Magyarország, Skrivanek Magyarország, SDL Magyarország) került sor. A vezető fordítóirodák helyzete stabilizálódott a piacon, nagy változások nem várhatók, bár új jelenség „régi” fordítóirodák újak által történő felvásárlása. A minőségi elvárások folyamatosan növekednek, de az árak ezzel nem tudnak lépést tartani, pedig az európai uniós csatlakozás is megkívánná, hogy a szolgáltatási árak és a fordítók díjai is emelkedjenek, hiszen a nyugat-európai áraknak és díjaknak jelenleg kb. felét teszik ki a hazai árak és díjak.
Képzés, szervezettség, érdekérvényesítés
Amíg korábban viszonylag kevés felsőfokú oktatási intézményben, addig az elmúlt években egyre több helyen lehet szakfordító, illetve tolmácsképzésben részt venni, egy helyen pedig az oktatásban való részvétel nélkül is lehet vizsgát tenni. Bár pontos felmérések nincsenek ezzel kapcsolatban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az aktív fordítók és a tolmácsok többsége nem vett részt képzésben. Az ő képzésük és a továbbképzés pedig jelenleg még megoldatlan. Egy nagyon fontos új ágazat a terminológus képzés pedig gyermekcipőben jár.
Amíg korábban viszonylag kevés felsőfokú oktatási intézményben, addig az elmúlt években egyre több helyen lehet szakfordító, illetve tolmácsképzésben részt venni, egy helyen pedig az oktatásban való részvétel nélkül is lehet vizsgát tenni. Bár pontos felmérések nincsenek ezzel kapcsolatban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az aktív fordítók és a tolmácsok többsége nem vett részt képzésben. Az ő képzésük és a továbbképzés pedig jelenleg még megoldatlan. Egy nagyon fontos új ágazat a terminológus képzés pedig gyermekcipőben jár.
A fordítók, tolmácsok, valamint a fordítóirodák szervezettsége és ezen
keresztül érdekérvényesítő képessége nem túl erős. A Magyar Fordítók és
Tolmácsok Egyesületének taglétszáma 100-200 fő között van. A
Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének 2004 elején 17 tagja, 2006
elején 28 tagja, 2008 elején pedig 36 tagja volt. A Professzionális
Fordítók, Tolmácsok és Fordítóirodák Egyesületének taglétszáma nem
ismert, de nem lehet több tíznél. A Budapesti Kereskedelmi és
Iparkamara Fordító és Tolmács Szakmai Osztálya kevés taggal
rendelkezik, amióta nem kötelező a kamarai tagság. A fordítók
rendelkeznek még egy platformmal is, a Magyar Fordítók Elektronikus
Fórumával, amely azonban nem szervezet vagy egyesület, hanem egy
internetes szakmai fórum, melyhez bárki csatlakozhat.
Részletesen a csatolt állományban!
Reha László
Budapest, 2008. június
Reha László
Budapest, 2008. június
