Szerződésszövegek fordításánál figyelembe veendő tudnivalók
Fogalmak
A szerződés többoldalú jogügylet, amely legalább két személy egybehangzó akaratnyilvánítá-sa által jön létre. Egyetértő nyilatkozattal lehet személyek közötti (magánjogi szerződés), pol-gárok és az állam közötti (közjogi szerződés) vagy nemzetközi jog szerinti alanyok közötti (nemzetközi jogi szerződés) jogviszonyt alapítani, módosítani vagy megszüntetni. A szerző-dés legfontosabb esete a kötelmi jogi szerződés, mellyel teljesítési kötelezettség alapítható. Míg a közjogi és a nemzetközi jogi szerződést mindig írásos formában kell megkötni, a Polgá-ri Törvénykönyv szerinti kötelmi jogban szerződési szabadság áll fenn (bizonyos kivételek vannak, mint például bérleti szerződés, hitelszerződés, ingatlan adás-vétele stb.), ami a külön-böző szerződésfajtáknak, például adás-vétel, ajándékozás, kezesség, kölcsön stb., mind a megkötését, mind a tartalmi szabadságát magában foglalja.
A szerződés funkciói és formái
A szerződések célja emberek/államok között jogok és kötelességek alapítása. A szerződési kommunikáció abban áll, hogy a felek kölcsönösen kinyilvánítják szándékaikat, jo-gász/jogtanácsos segítségével, utalva az egyetértésben kiválasztott jogra, a kötelem jogára, valamint a bírói illetékességre. A szerződési kommunikációt tehát döntően a szerződés alap-jául szolgáló, alkalmazandó jog határozza meg. Az adott jogrendszer „szövegmintákat” – adott jogterületre vonatkozó tipikus záradékokat, egyedi nyelven elkészített szabványos min-ta-, illetve típusszerződéseket – bocsát rendelkezésre, amelyek az üzleti életben egyre jobban terjednek. Mivel az országok jogszabályai gyakran ütköznek egymással, az ilyen szövegmin-ták gyűjteménye rendkívül nagy segítséget jelent a fordító számára.
Fordítási stratégiák
A szerződésszövegeket fordító feladata abban rejlik, hogy a forrásszöveget nem másik jog-rendszerre, hanem egy másik nyelvre kell fordítania. Mivel tehát a kötelem joga annak jogkö-vetkezményeivel együtt a „tertium comparationis” a forrásszöveg és a célszöveg között, a következő fordítási stratégiák adódnak:
(1) A megállapodás szerinti nemzeti jogtól függő, adott szerződéstípus kommunikatív funkci-ójának a forrásszövegben és a célszövegben azonosnak kell lennie, ilyenkor a beszédaktusok-nak – amelyek legtöbbször a kommunikatív cselekvést kifejező igék – mindenkor meg kell felelniük a célnyelvi normáknak. Így például az angol nyelvben egy kötelezőséget/egy tilal-mat shall/shall not szavakkal, egy megengedést/egy tilalmat a may/may not szavakkal fejezik ki. A cselekvés végrehajtására tett ígéret az agree, undertake, acknowledge, warrant, accept szavakkal fejezhető ki – nem pedig a promise szóval.
(2) A forrásszöveg és a célszöveg tartalmainak meg kell felelniük egymásnak, tehát valóság-hűen azonosaknak kell lenniük, az ugyanarra a valóságra való vonatkoztatást pedig azonos vagy különböző kifejezések segítségével kell lehetővé tenniük. Ilyen jellegű tartalmak az adásvételi szerződésben a szerződő felek jogai és kötelességei: kinek, hol, mit, kinek a számá-ra, mikor kell teljesíteni. Szerepelnie kell még a vételárnak, a fizetés módjának, a garanciák-nak és a jótállásnak, a szállítási feltételeknek, a tulajdon-átruházásnak, a teljesítési zavarok-nak, a jogkövetkezményeknek, a kölcsönszerződés megszűnésének, a bírói illetékességnek, valamint a kötelem jogának. A speciális szótárak is sokat segítenek. Ezen tartalmak téves funkcionális fordításaival a céljog olyan jogi vonatkoztatásai magyarázhatók bele a forrás-szakkifejezésekbe, amelyek idegenek a forrásjogtól. Így egy kínai szerződés fordítója nem fogadja el a „szavatosság” funkcionális megfelelését, és a semleges „felelősség” kifejezést használja, hogy a német szerződő fél a kínai vállalat felelősségét ne tekinthesse egyenlőnek a német vállalat szavatosságával. A különböző koncepciókat a célszöveg megfogalmazásakor egyértelművé kell tenni, esetleg új kiegészítő záradékokat kell bevenni, régieket pedig kihúz-ni, szövegezéseket kell módosítani, vagy definíció jellegű körülírásokat kell választani. Kár-okozások elkerülése érdekében a természeti katasztrófákat és a törvényekben nem szabályo-zott intézkedéseket egyaránt magában foglaló német Höhere Gewalt (vis major) szakkifeje-zést francia nyelven force majeure et cas fortuits formában pontosítani kell, mivel ellenkező esetben a francia fél sztrájk esetén mentesítve lenne szerződéses kötelezettségének teljesítése alól.
(3) A szöveg formai-szerkezeti felépítése a szerződés kialakításának elengedhetetlen eleme. A precíz és tömör nyelvi szerkezetre általánosan érvényes a következő: mindig jelen időben kell fogalmazni, kerülni kell a hosszú szövevényes mondatokat, és lehetőleg hagyományos stan-dard szövegeket, ellentmondásoktól mentes egyértelmű szakkifejezéseket kell alkalmazni, a törvény szerinti definíciók figyelembevételével.
Egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert azok a kereskedelmi szokások, amelyek a különbö-ző, törvénybe foglalt vételi jogi normák mellett alakultak ki. Ilyen – külkereskedelmi szerző-désekhez használatos – nemzetközileg szokásos szállítási és fuvarozási záradékok gyűjtemé-nye az Incoterms, de a nemzetközi kereskedelmi kamarák is sok nyelven adnak ki egyedi zá-radékokat (vis major, tulajdonjog fenntartása, szerződéses garanciák stb.). Ezek a záradékok garantálják a nemzeti jogban kialakult elképzelésektől elválasztott, egységes jogértelmezést.
Nemzetközi vételi jog: az ENSZ-vételijog
A fordítás szempontjából különleges jelentőségük van az adásvételi szerződéseknek és az ezekhez hasonló gyártási szerződéseknek. Az áruk nemzetközi adásvételét – amennyiben a nemzetközi vételi jog nem kifejezetten kizárt – a sok nyelven írásba foglalt, ún. ENSZ-vételijog szabályozza. Az Egyesült Nemzeteknek ez az „Áruk nemzetközi adásvételéről szóló szerződések”-ről alkotott egyezménye (CISG, 1980), amely a szerződés létrejöttét, a szerződő felek kötelezettségeit, a lényeges szerződésszegéseket stb. szabályozza, például Magyarorszá-gon 1987. 01. 01-én lépett hatályba, és a Magyar Köztársaság legfontosabb külkereskedelmi partnerei számára is érvényes. Ennek következtében ezekben az államokban a bíróknak a for-dítókhoz hasonlóan azonos vételi jogi előírásokkal, kialkudott egységes joggal és a különféle nyelveken előforduló analógiák egységes használatával van dolga.
Nemzetközi szerződések
A nemzetközi megállapodásoknak aránylag erősen konvencionált makrostruktúrájuk van, amely négy részre tagozódik. A címben nevezik meg a megállapodás fajtáját, ott adják meg a szerződés tárgyát és a szerződő felek nevét. A következő rész a preambulum, amely az indíté-kokat tartalmazza. Ezt követi a majdnem mindig cikkekre tagolt, esetenként bekezdésekre osztott (franciául paragraphe, illetve alinéa) tartalmi rész. A szerződés záró rendelkezésekkel végződik, ezek tartalmazzák a hatályba lépést, az érvényesség időtartamát, a hatályon kívül helyezést és a befejező záradékot, amely általában az okirattá válásra vonatkozó megjegyzés-ből és a megtörténésre vonatkozó megjegyzésből áll. A szövegezések is jelentős mértékben szabványosítva vannak. Így például a preambulum az indokokat a francia nyelvben mellékné-vi igenévi szerkezetekkel vagy melléknevekkel kezdi el, a német nyelvben pedig elöljárósza-vas szólásmóddal vagy igéből képzett főnevekkel, tehát: franciául désireux vagy désirant, németül in dem Wunsch (kívánsággal); franciául considerant, németül in der Erwägung (va-laminek a megfontolásából), in Anbetracht (valaminek a figyelembevételével), im Hinblick (valamire tekintettel) stb. A befejező záradék például ez lehet: franciául Fait á Bonn le 10 juillet 1980 en double exemplaire en langues francaise et allemande, les deux textes faisant également foi; németül Geschehen zu Bonn am 10. Juli 1980 in zwei Urschriften, jede in deutscher und französischer Sprache, wobei jeder Wortlaut gleichermaßen verbindlich ist (Létrejött Bonnban 1980. július 10-én két eredeti példányban, az egyik német a másik francia nyelven, ahol mindkét szöveg egyaránt kötelező érvényű). Az alkalmazandó valamint a szer-ződési nyelv(ek) jogának területén való jártasság és ismeretek nélkülözhetetlenek.
Egyéb szerződések
Az „igazi” szerződések mellett például a beszerzési és szállítási feltételek, valamint az általá-nos szerződési feltételek is a szerződések kategóriájába tartoznak.
Társasági szerződések fordításánál célszerű figyelembe venni az 1997. évi CXLIV. törvény (törvény a gazdasági társaságokról) német, illetve angol fordítását. (KJK-KERSZÖV kiadó, Hatályos magyar jogszabályok, 1998. IX./4-5-6. szám).
Cégnév, személynév
A magyar cégneveket ne fordítsuk le idegen nyelvre, ha mégis megtesszük, akkor az első elő-fordulásnál a magyar cégnév után tegyük az idegen nyelvű fordítást zárójelbe. Alkalmazzuk ugyanezt idegenről magyarra fordítás esetén is.
A magyar személyneveket „fordítsuk meg” idegen nyelvre fordítás esetén.
Forrás: Sigrid Kupsch-Losereit: Handbuch Translation
Szerkesztette: Reha László
