ISO 2603
A tolmácsfülkék általános jellemzői és berendezése
A tolmácsfülkék általános jellemzői és berendezése
0. Bevezető
Az ISO 2603-as szabványt első alkalommal 1974-ben tették közzé és alkalmazták széles körben. A jelen átdolgozás az eredeti szabvány kiterjesztése annak érdekében, hogy a hat nyelvet ellátó berendezésekre is vonatkozzon. Alapjául az 1974 óta megépített berendezések szolgálnak. A szabványt a Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesületének (AIIC) Műszaki Bizottsága értékelte.
A tolmácsfülkék tervezésekor három szempontot kell figyelembe venni:
a) Akusztikailag el kell választani egymástól az azonos időben beszélt nyelveket;
b) Meg kell teremteni a kommunikációt a fülkék és a konferencia-terem között;
c) Kényelmes munkakörülményeket kell biztosítani a tolmácsoknak, hogy teljes figyelmüket a munkájuknak tudják szentelni.
A tervezők, mérnökök, értékesítő cégek ajánlatain kívül feltétlenül szükséges a szakértelemmel rendelkező konferenciatolmácsok véleményének figyelembe vétele is.
1. Tárgy és alkalmazási terület*
Jelen nemzetközi szabvány azokat az alapjellemzőket írja le, melyeket már az első tervek elkészítésekor figyelembe kell venni, amikor valamely új vagy már létező konferenciateremben tolmácsfülkét állítanak fel. Minden olyan tolmácsfülkére vonatkozik, mely állandó vagy hordozható tolmácsberendezéssel rendelkezik.
Új épületek tervezésekor a fülkéknek úgy kell beleilleniük az épület szerkezetébe, hogy a konferenciaterem és a fülkék egységes képet alkossanak.
A 4. és 5. fejezetek követelményei alkalmazhatók mind rögzített
(lásd a 3.1. pontot), mind hordozható (3.2.) berendezéssel ellátott fülkékre.
A méretekre vonatkozó követelmények alkalmazhatók a 3.3.-as pontban leírt, részben rögzített berendezésű fülkékre is, melyekre a többi követelmény a lehetőségek mértékében alkalmazható. A hangosításról és a tolmácsolás műszaki berendezéseiről szóló melléklet csak tájékoztató jellegű.
A tolmácsfülkék létesítésére vonatkozó előírásokon kívül a nemzetközi szabvány tartalmazza a tolmácsok munkahelyét alkotó konferencia berendezések összetevőit is.
Új épületek tervezésekor a fülkéknek úgy kell beleilleniük az épület szerkezetébe, hogy a konferenciaterem és a fülkék egységes képet alkossanak.
A 4. és 5. fejezetek követelményei alkalmazhatók mind rögzített
(lásd a 3.1. pontot), mind hordozható (3.2.) berendezéssel ellátott fülkékre.
A méretekre vonatkozó követelmények alkalmazhatók a 3.3.-as pontban leírt, részben rögzített berendezésű fülkékre is, melyekre a többi követelmény a lehetőségek mértékében alkalmazható. A hangosításról és a tolmácsolás műszaki berendezéseiről szóló melléklet csak tájékoztató jellegű.
A tolmácsfülkék létesítésére vonatkozó előírásokon kívül a nemzetközi szabvány tartalmazza a tolmácsok munkahelyét alkotó konferencia berendezések összetevőit is.
2. Hivatkozás más szabványokra (…)
3. Fogalmak
A jelen nemzetközi szabvány alkalmazásában a következő fogalmak érvényesek:
3.1. Állandó tolmácsberendezéssel felszerelt fülke: szinkrontolmácsolásra alkalmas, állandó tolmácsberendezéssel rendelkező fülke.
3.2 Hordozható tolmácsberendezéssel felszerelt fülke: szinkrontolmácsolásra alkalmas, állandó tolmácsberendezéssel nem rendelkező fülke.
3.3 Nem állandó tolmácsfülke: nem beépített tolmácsfülke vagy olyan, amely az épületen belül hordozható.
4. A fülkék tervezése
4.1. A fülkék elhelyezése a konferenciateremben
4.1.1. Általános tudnivalók
A fülkéket a teremben hátul vagy oldalt kell beszerelni. A fülke a nagyobb termekben is maximum 30m távolságra lehet a pódiumtól. A fülkéket magasabban kell elhelyezni a terem szintjénél annak érdekében, hogy a tolmácsok jól rálássanak a teremre. A fülkék teremre néző oldalát teljes szélességében üvegablakkal kell felszerelni. Különösen fontos, hogy a tolmácsok és a technikus jól lássák a felszólalókat, az elnököt és a vizuális segédeszközöket (vetítővászon, képek, grafikonok, tábla stb.). Az sem zavarhatja a tolmácsok rálátását, ha valaki a résztvevők közül feláll. (...)
4.1.2. Hangmérnöki fülke
A megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében a hangmérnöki fülkét a tolmácsok fülkéje közelében kell elhelyezni úgy, hogy a technikus is jól rálásson a konferenciateremre. A technikusnak gyorsan és feltűnés nélkül kell tudnia közlekedni a fülkék és a terem között.
4.2 Ajtók
Az ajtókat megfelelő mértékben kell hangszigetelni (lásd 4.7.). A fülkék között nincs szükség átjárásra. Hasznos, ha a fülke ajtajába megfigyelőablakot szerelnek be.
A fülkében használatos nyelveket és a csatornákat fel kell tüntetni a fülke ajtaján vagy a fülke mellett.
A hangszigetelést nem elegendő függönnyel vagy válaszfallal megoldani.
A fülkében használatos nyelveket és a csatornákat fel kell tüntetni a fülke ajtaján vagy a fülke mellett.
A hangszigetelést nem elegendő függönnyel vagy válaszfallal megoldani.
4.3. Megközelíthetőség
A fülkékből a termen át való kijárást úgy kell biztosítani, hogy a tolmácsok közlekedése ne zavarja a hallgatóságot. A lépcsőknek biztonságosnak kell lenniük. Biztosítani kell, hogy a vészkijáratot könnyen meg lehessen közelíteni, és az útvonalat jól láthatóan meg kell jelölni. Gondoskodni kell a fülkék és a konferenciaterem közötti gyors átjárásról.
4.4. A fülkék mérete
4.4.1. Általános tudnivalók
A fülkékben a kellő számú tolmácsnak egymás mellett ülve kényelmesen el kell férnie. Mindez vonatkozik olyan konferenciákra is, ahol nagy és több nyelvkombinációt ellátó tolmácsteam dolgozik egynél több kimenő nyelvvel.
A fülkéknek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a bennük dolgozó tolmácsok közlekedésükkel ne zavarják egymást. A megfelelő térfogat érdekében a fülkéknek magasnak és szélesnek kell lenniük.
A fülkéknek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a bennük dolgozó tolmácsok közlekedésükkel ne zavarják egymást. A megfelelő térfogat érdekében a fülkéknek magasnak és szélesnek kell lenniük.
4.4.2. Minimális méretek
A legfeljebb hat nyelvet szolgáltató berendezéssel felszerelt fülkéknek a következő minimális paraméterekkel kell rendelkezniük:
- szélesség: 250 cm
- magasság: 230 cm
- mélység: 240 cm
Olyan berendezések esetében, ahol a nyelvek száma 6 és 12 között van, az első hat fülkének 250 cm szélesnek kell lennie (fülkénként három tolmács). A többi fülkének 340 cm szélesnek kell lennie (fülkénként négy tolmács).
A rezonancia elkerülése végett a három paraméter nem egyezhet meg.
A hangmérnöki berendezés nagyságától függően a hangmérnöki fülkét érdemes nagyobbra tervezni.
- szélesség: 250 cm
- magasság: 230 cm
- mélység: 240 cm
Olyan berendezések esetében, ahol a nyelvek száma 6 és 12 között van, az első hat fülkének 250 cm szélesnek kell lennie (fülkénként három tolmács). A többi fülkének 340 cm szélesnek kell lennie (fülkénként négy tolmács).
A rezonancia elkerülése végett a három paraméter nem egyezhet meg.
A hangmérnöki berendezés nagyságától függően a hangmérnöki fülkét érdemes nagyobbra tervezni.
4.5. Látási viszonyok
A tolmácsfülkéből közvetlen rálátást kell biztosítani a konferenciaterem egészére, beleértve a vetítővásznat is. Nagy termek esetében monitorokat lehet vizuális segédeszközként használni. Ilyen esetben úgy kell biztosítani a rálátást a tolmácsok számára, hogy az a lehető legkevésbé legyen megterhelő a szemnek. Ha túl közelről nézik, a képernyő sugárzása szemre káros hatásokat fejthet ki.
4.6. Üvegablak
Az első- és oldalablakokat a hangszigetelés követelményeinek megfelelő (lásd ISO 140/4-es szabvány) átlátszó üvegből kell elkészíteni. Amennyiben csupán egy üveglapot használnak, annak megfelelő vastagságúnak kell lennie. Az elülső belső ablaküveget enyhén a konferenciaterem felé kell hajlítani, a hangvisszaverődés és a tükröződés elkerülése végett. Az ablaküvegeket rugalmas támasztékra kell helyezni.
Dupla ablaküveg esetén a belső oldalak tisztítása és karbantartása miatt fontos mozdítható üvegtáblákat beszerelni.
A fülke elejét végig üvegablakkal kell befedni. Az üvegablaknak legalább 80 cm magasnak kell lennie, alsó szegélyének az íróasztal lapja, illetve a tolmácspult magasságában kell elhelyezkednie. A fülke oldalát szegélyező ablakoknak ugyanilyen magasnak kell lenniük, és a fülke elejét fedő ablaktól számítva legalább 95 cm mélységet kell elérniük.
A maximális rálátási szög biztosítása érdekében nem tanácsos vastag üvegkereteket, függőleges ablakfélfákat vagy támaszokat használni az elülső és az oldalsó ablakok között. Az első- és oldalablakokat a hangszigetelés követelményeinek megfelelő (lásd ISO 140/4-es szabvány) átlátszó üvegből kell elkészíteni. Amennyiben csupán egy üveglapot használnak, annak megfelelő vastagságúnak kell lennie. Az elülső belső ablaküveget enyhén a konferenciaterem felé kell hajlítani, a hangvisszaverődés és a tükröződés elkerülése végett. Az ablaküvegeket rugalmas támasztékra kell helyezni.
Dupla ablaküveg esetén a belső oldalak tisztítása és karbantartása miatt fontos mozdítható üvegtáblákat beszerelni.
4.7. Akusztika (...)
Különös figyelmet kell szentelni a fülkék, valamint a fülkék és a hangmérnöki fülke közötti hangszigetelésre.
Jó, ha a tolmácsfülkék kijárata olyan helyiségbe nyílik, melyet sem a konferencia résztvevői, sem a személyzet nem használ. Ügyelni kell arra is, hogy a tolmácsfülkék közelében semmiféle zajforrás ne legyen. A fülkéket és a folyosót padlószőnyeggel kell lefedni. A fülke belsejében a 125 és 4000 Hz frekvenciájú hangok esetében a visszaverődés időtartama nem haladhatja meg a 0,5 másodpercet. A hangvisszaverődés mértékének csökkentése érdekében a fülkék falát antisztatikus hangszigetelő anyaggal kell lefedni. A klímaberendezés (lásd 4.8.), a világítás (lásd 5.1.) és az egyéb hangforrások által előidézett kiegyenlített hangnyomás A nem haladhatja meg a 35 dB-t.
Jó, ha a tolmácsfülkék kijárata olyan helyiségbe nyílik, melyet sem a konferencia résztvevői, sem a személyzet nem használ. Ügyelni kell arra is, hogy a tolmácsfülkék közelében semmiféle zajforrás ne legyen. A fülkéket és a folyosót padlószőnyeggel kell lefedni. A fülke belsejében a 125 és 4000 Hz frekvenciájú hangok esetében a visszaverődés időtartama nem haladhatja meg a 0,5 másodpercet. A hangvisszaverődés mértékének csökkentése érdekében a fülkék falát antisztatikus hangszigetelő anyaggal kell lefedni. A klímaberendezés (lásd 4.8.), a világítás (lásd 5.1.) és az egyéb hangforrások által előidézett kiegyenlített hangnyomás A nem haladhatja meg a 35 dB-t.
4.8. Légkondicionálás
Mivel a fülkékben egész nap munka folyik, megfelelő szellőzésre van szükség.
Minden órában hétszer kell szellőztetni. A levegő széndioxid tartalma nem haladhatja meg a 0,10%-ot. Minden fülkében olyan hőmérsékletszabályozót kell felszerelni, melynek segítségével mindig biztosítható a 18 és 22°C közötti hőmérséklet. A relatív páratartalom 45 és 65% közötti értékű legyen.
A levegőáramlási sebességnek nem szabad meghaladnia a 0,2 m/s-t. A levegő ki- és beáramlásának útvonalát úgy kell meghatározni, hogy a tolmácsok ne huzatos helyen üljenek.
Minden órában hétszer kell szellőztetni. A levegő széndioxid tartalma nem haladhatja meg a 0,10%-ot. Minden fülkében olyan hőmérsékletszabályozót kell felszerelni, melynek segítségével mindig biztosítható a 18 és 22°C közötti hőmérséklet. A relatív páratartalom 45 és 65% közötti értékű legyen.
A levegőáramlási sebességnek nem szabad meghaladnia a 0,2 m/s-t. A levegő ki- és beáramlásának útvonalát úgy kell meghatározni, hogy a tolmácsok ne huzatos helyen üljenek.
4.9. Kábelvezetékek
Gondoskodni kell a fülkéket összekötő fő- és összekötő-kábelvezetékekről. A kábelek beillesztése után a nyílásokat hangszigetelni kell.
Biztosítani kell, hogy a kábelekhez könnyen, szerszámok nélkül hozzá lehessen férni.
Gondoskodni kell a fülkéket összekötő fő- és összekötő-kábelvezetékekről. A kábelek beillesztése után a nyílásokat hangszigetelni kell.
Biztosítani kell, hogy a kábelekhez könnyen, szerszámok nélkül hozzá lehessen férni.
5. A fülkék belső kialakítása
5.1. Világítás
A fülkék világítását a konferenciaterem világításától függetlenül kell megoldani, hiszen ez utóbbit például film- és diavetítések alkalmával kikapcsolják.
A fő fényforrás az íróasztalt világítja meg. A mennyezeten elhelyezett lámpákra a fülke hátsó részének megvilágításához, illetve a takarításhoz van szükség.
Minden tolmács rendelkezésére álló munkafelületet (0,4 m2) legalább 300 lux fényerősségű lámpával kell megvilágítani. A lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy a tolmácsok könnyen elérjék a kapcsolót, mely lehetőleg olyan legyen, hogy a megvilágítási erősséget 100 és 1000 lux között folyamatosan lehessen rajta állítani. Amennyiben ez nem megoldható, kétfokozatú szabályozásra van szükség: az első fokozat 100 és 200 lux közötti, a második pedig 300 lux fölötti erősség szabályozását tegye lehetővé. A lámpa hajlásszögét is meg kell határozni annak érdekében, hogy a szomszéd munkahelynél dolgozó tolmácsot, illetve a konferencia hallgatóságát ne zavarja a fény.
A mennyezet világításának szabályozására szolgáló kapcsolót a fülke belső falán, az ajtó közelében kell elhelyezni úgy, hogy a tolmács ülve is könnyen elérhesse.
A mennyezetvilágításnak az ablaküvegről nem szabad visszaverődnie.
A neoncsöves lámpákat burával kell befedni.
A fő fényforrás az íróasztalt világítja meg. A mennyezeten elhelyezett lámpákra a fülke hátsó részének megvilágításához, illetve a takarításhoz van szükség.
Minden tolmács rendelkezésére álló munkafelületet (0,4 m2) legalább 300 lux fényerősségű lámpával kell megvilágítani. A lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy a tolmácsok könnyen elérjék a kapcsolót, mely lehetőleg olyan legyen, hogy a megvilágítási erősséget 100 és 1000 lux között folyamatosan lehessen rajta állítani. Amennyiben ez nem megoldható, kétfokozatú szabályozásra van szükség: az első fokozat 100 és 200 lux közötti, a második pedig 300 lux fölötti erősség szabályozását tegye lehetővé. A lámpa hajlásszögét is meg kell határozni annak érdekében, hogy a szomszéd munkahelynél dolgozó tolmácsot, illetve a konferencia hallgatóságát ne zavarja a fény.
A mennyezet világításának szabályozására szolgáló kapcsolót a fülke belső falán, az ajtó közelében kell elhelyezni úgy, hogy a tolmács ülve is könnyen elérhesse.
A mennyezetvilágításnak az ablaküvegről nem szabad visszaverődnie.
A neoncsöves lámpákat burával kell befedni.
5.2. Színek
A fülke belsejéhez olyan színeket kell választani, melyek megfelelnek a kis légterű munkahelyek dekorálásához. A fülke minden bútordarabjának és a berendezés felületének matt színűnek kell lennie.
5.3. Íróasztal
Az íróasztalnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a tolmácsok számára a jegyzetelést és a dokumentumok használatát.
Az asztal vízszintes legyen, és olyan anyaggal kell lefedni, mely az ütközések zaját elnyeli, és nem továbbítja a mikrofonba. Az íróasztal alsó része sima legyen.
Az asztalnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:
- elhelyezkedés: az elülső ablak alatt;
- magasság: a fülke padlójától számítva 73±1 cm;
- ideális mélység: 35-50 cm között, attól függően, hogy a tolmács milyen
szögben lát rá a konferenciateremre;
- hely a lábaknak: legalább 50 cm mélységben és legalább 66 cm magasságban.
A dokumentumok elhelyezésére szolgáló polcokat, illetve rekeszes állványokat lehetőleg ne az íróasztal alá helyezzék, hanem az ablak fölé vagy a hátsó falhoz.
Az asztal vízszintes legyen, és olyan anyaggal kell lefedni, mely az ütközések zaját elnyeli, és nem továbbítja a mikrofonba. Az íróasztal alsó része sima legyen.
Az asztalnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:
- elhelyezkedés: az elülső ablak alatt;
- magasság: a fülke padlójától számítva 73±1 cm;
- ideális mélység: 35-50 cm között, attól függően, hogy a tolmács milyen
szögben lát rá a konferenciateremre;
- hely a lábaknak: legalább 50 cm mélységben és legalább 66 cm magasságban.
A dokumentumok elhelyezésére szolgáló polcokat, illetve rekeszes állványokat lehetőleg ne az íróasztal alá helyezzék, hanem az ablak fölé vagy a hátsó falhoz.
5.4. Székek
Minden tolmács és technikus részére kényelmes széket kell biztosítani a következő jellemzőkkel:
- öt görgős láb;
- szabályozható magasság;
- szabályozható háttámla;
- karfa;
- halk görgők;
- hőt elvezető kárpit.
Amennyiben szükséges, lábtámaszról is gondoskodni kell.
6. Tolmácsok rendelkezésére álló létesítmények
- öt görgős láb;
- szabályozható magasság;
- szabályozható háttámla;
- karfa;
- halk görgők;
- hőt elvezető kárpit.
Amennyiben szükséges, lábtámaszról is gondoskodni kell.
6. Tolmácsok rendelkezésére álló létesítmények
6.1. Mosdók
A tolmácsfülkék közelében külön mosdókat kell beszerelni.
6.2. Tolmácsszoba
Kívánatos, hogy a fülkék közelében rendelkezésre álljon egy olyan szoba, ahol az éppen nem dolgozó tolmácsok és technikusok tartózkodhatnak. Ezt a szobát természetes fénnyel kell megvilágítani, és elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy legalább annyian elférjenek benne, ahány munkaállomás van a fülkékben. A szobának külön bejárattal kell rendelkeznie.
A szobát két részre kell osztani azért, hogy a következő tevékenységeket lehessen ott végezni:
a) dokumentumok és hirdetmények tanulmányozása;
b)pihenés, ügyelet.
A szobát a következő berendezéssel kell felszerelni:
- fotelek, székek és asztalok;
- ruhásszekrény vagy fogasok;
- telefon (belső és helyi hívásokhoz);
- hirdetőtábla (minden tolmács számára névre szóló hellyel);
- személyre szóló üzenetgyűjtő rekeszek.
A szobát két részre kell osztani azért, hogy a következő tevékenységeket lehessen ott végezni:
a) dokumentumok és hirdetmények tanulmányozása;
b)pihenés, ügyelet.
A szobát a következő berendezéssel kell felszerelni:
- fotelek, székek és asztalok;
- ruhásszekrény vagy fogasok;
- telefon (belső és helyi hívásokhoz);
- hirdetőtábla (minden tolmács számára névre szóló hellyel);
- személyre szóló üzenetgyűjtő rekeszek.
7. A tolmácsfülkék elektroakusztikai berendezése
7.1. Frekvenciamenet
A teljes rendszernek, mely magába foglalja az előadó mikrofonjának bemenetét, az erősítőfokozatokat, a hangszínszabályozót, a kimenő csatlakozásokat és a tolmács fejhallgatójának szabályozóját, a 125 és 12500 Hz közötti hangfrekvenciákat torzítás nélkül kell visszaadnia.
7.2. Nemlineáris torzítások
A rendszernek nem szabad az emberi fül számára hallható nemlineáris torzításokat produkálnia.
7.3. Zaj és moraj
A háttérzaj és moraj nem szabad, hogy jelentősen zavarják a beszéd érthetőségét.
A rendszernek nem szabad az emberi fül számára hallható nemlineáris torzításokat produkálnia.
7.3. Zaj és moraj
A háttérzaj és moraj nem szabad, hogy jelentősen zavarják a beszéd érthetőségét.
7.4. Csatornák közötti áthallás
A csatornák közötti interferenciát (pl. amikor a tolmács felveszi fülhallgatóját) ki kell küszöbölni.
A csatornák közötti interferenciát (pl. amikor a tolmács felveszi fülhallgatóját) ki kell küszöbölni.
7.5. Hangszínszabályozó
Tanácsos, hogy az előadói mikrofon hangszínszabályozója kézi vezérlésű legyen. Automata berendezés használatakor a CEI 268-8-as kiadványban meghatározott dinamikakompresszorokat kell használni. ...
A konferencia- és tolmácsberendezések jó működése abban az esetben biztosítható, ha azok megfelelnek a villamos és mágneses zavarok kiszűrésére vonatkozó követelményeknek. Ezeket egy későbbi CEI kiadvány tartalmazza.
A konferencia- és tolmácsberendezések jó működése abban az esetben biztosítható, ha azok megfelelnek a villamos és mágneses zavarok kiszűrésére vonatkozó követelményeknek. Ezeket egy későbbi CEI kiadvány tartalmazza.
8. A tolmácspult
8.1. Altalános tudnivalók
Minden tolmács részére biztosítani kell saját szabályozópultot, fejhallgatóját és mikrofonját szabályozó gombokkal, valamint a megfelelő kijelzőkkel. A hordozható berendezések esetében megengedett kétmunkahelyes tolmácspult alkalmazása.
A tolmácspultot a fülke elülső ablaka és a munkaasztal közé kell beszerelni annak érdekében, hogy a lehető legkisebb helyet foglalja el a tolmács rendelkezésére álló helyből (a hajlásszög annak megfelelően változik, hogy a fülke milyen magasan van a konferenciateremhez képest). Beépített és különálló tolmácspultok használata egyaránt megengedett.
A tolmácspult maximális paraméterei (szélesség x magasság x mélység) a következők:
- egymunkahelyes tolmácspult esetében: 25 cm x 15 cm x 21 cm;
- kétmunkahelyes tolmácspult esetében: 40 cm x 15 cm x 21 cm.
A tolmácspult felszínének matt színűnek kell lennie, és nem szabad visszavernie a fényt.
A kijelzőlámpák csak az éppen működésben lévő funkciókat jelezhetik (a bekapcsolt mikrofont, a kiválasztott csatornát, a foglalt csatornát stb.).
A tolmácspultot a fülke elülső ablaka és a munkaasztal közé kell beszerelni annak érdekében, hogy a lehető legkisebb helyet foglalja el a tolmács rendelkezésére álló helyből (a hajlásszög annak megfelelően változik, hogy a fülke milyen magasan van a konferenciateremhez képest). Beépített és különálló tolmácspultok használata egyaránt megengedett.
A tolmácspult maximális paraméterei (szélesség x magasság x mélység) a következők:
- egymunkahelyes tolmácspult esetében: 25 cm x 15 cm x 21 cm;
- kétmunkahelyes tolmácspult esetében: 40 cm x 15 cm x 21 cm.
A tolmácspult felszínének matt színűnek kell lennie, és nem szabad visszavernie a fényt.
A kijelzőlámpák csak az éppen működésben lévő funkciókat jelezhetik (a bekapcsolt mikrofont, a kiválasztott csatornát, a foglalt csatornát stb.).
8.2. Szabályozógombok
A szabályozógombok pozíciójából egyértelműen derüljön ki, hogy működésben van-e az adott funkció.
Minden tolmácspulton a szabályozógombokat különálló csoportokban kell elhelyezni a következő ergonómiai kritériumok figyelembevétele mellett:
a) a hallgatással kapcsolatos berendezés:
- bemenőcsatorna-választó gomb,
- előválasztó relé vételéhez,
- hangerő-szabályozó berendezés,
- hangmagasság-szabályozó berendezés;
b)a vezérlőszerkezet (fakultatív):
- hangosbemondó hangerő-szabályozóval;
c)a mikrofon:
- a mikrofon kapcsológombja és kijelzője,
- a mikrofon kapcsológombja, mely automatikusan visszaadja a hangot az aktív csatornának,
- köhögőgomb, melynek segítségével rövid ideig ki lehet kapcsolni a mikrofont;
d)a kimenőcsatorna-választó gomb:
- kimenőcsatorna-beállító gomb;
e) a hívóberendezés:
- az elnökkel, az előadóval és a hangmérnöki fülkével való kommunikációt biztosító berendezés;
- hívógomb (teremőr, fakultatív).
Minden tolmácspulton a szabályozógombokat különálló csoportokban kell elhelyezni a következő ergonómiai kritériumok figyelembevétele mellett:
a) a hallgatással kapcsolatos berendezés:
- bemenőcsatorna-választó gomb,
- előválasztó relé vételéhez,
- hangerő-szabályozó berendezés,
- hangmagasság-szabályozó berendezés;
b)a vezérlőszerkezet (fakultatív):
- hangosbemondó hangerő-szabályozóval;
c)a mikrofon:
- a mikrofon kapcsológombja és kijelzője,
- a mikrofon kapcsológombja, mely automatikusan visszaadja a hangot az aktív csatornának,
- köhögőgomb, melynek segítségével rövid ideig ki lehet kapcsolni a mikrofont;
d)a kimenőcsatorna-választó gomb:
- kimenőcsatorna-beállító gomb;
e) a hívóberendezés:
- az elnökkel, az előadóval és a hangmérnöki fülkével való kommunikációt biztosító berendezés;
- hívógomb (teremőr, fakultatív).
9. A szabályozógombok funkciói
9.1. Bemenőcsatorna-választó gomb
A bemenőcsatorna-választó gombok könnyen kezelhetőek legyenek, és ne idézzenek elő interferenciát. A gombok működtetése nem okozhat két csatorna között rövidzárlatot.
9.2. Bemenőcsatorna-előválasztó gomb
Annak érdekében, hogy a beszélő csatornáról biztonságosan és azonnal át lehessen váltani a relé csatornára, olyan billenőkapcsolót kell beszerelni, mely alaphelyzetben a beszélő csatornát, relé helyzetben pedig a bemenőcsatorna-választó gomb állásának megfelelő csatornát adja.
9.3. Hangerő-szabályozás
A fejhallgató hangerejének szabályozásához olyan potenciométereket kell alkalmazni, melyek a hallhatóság szempontjából logaritmikus és hatékony progressziót biztosítanak. Ezeknek a potenciométereknek jó minőségűnek kell lenniük.
9.4. Hangmagasság-szabályozás (...)
9.5. Fejhallgató-csatlakozó
Minden tolmács részére biztosítani kell egy fejhallgató-csatlakozót, melyet állandó fülkéknél a munkaasztal alatt, hordozható fülkék esetében pedig a tolmácspulton kell elhelyezni.
9.2. Bemenőcsatorna-előválasztó gomb
Annak érdekében, hogy a beszélő csatornáról biztonságosan és azonnal át lehessen váltani a relé csatornára, olyan billenőkapcsolót kell beszerelni, mely alaphelyzetben a beszélő csatornát, relé helyzetben pedig a bemenőcsatorna-választó gomb állásának megfelelő csatornát adja.
9.3. Hangerő-szabályozás
A fejhallgató hangerejének szabályozásához olyan potenciométereket kell alkalmazni, melyek a hallhatóság szempontjából logaritmikus és hatékony progressziót biztosítanak. Ezeknek a potenciométereknek jó minőségűnek kell lenniük.
9.4. Hangmagasság-szabályozás (...)
9.5. Fejhallgató-csatlakozó
Minden tolmács részére biztosítani kell egy fejhallgató-csatlakozót, melyet állandó fülkéknél a munkaasztal alatt, hordozható fülkék esetében pedig a tolmácspulton kell elhelyezni.
9.6. Hangszóró(k)
A hangszórók lehetővé teszik a tolmácsok számára, hogy kis időre levegyék a fejhallgatójukat, mégis követni tudják a konferenciaterem eseményeit, ha a fülke éppen nincs adásban.
A hangszórónak a teremből bejövő csatornát kell közvetítenie, és automatikusan ki kell kapcsolnia, ha a fülke valamelyik mikrofonját bekapcsolják. Ennek a hangszórónak saját hangerő-szabályozóval kell rendelkeznie.
A hangszórónak a teremből bejövő csatornát kell közvetítenie, és automatikusan ki kell kapcsolnia, ha a fülke valamelyik mikrofonját bekapcsolják. Ennek a hangszórónak saját hangerő-szabályozóval kell rendelkeznie.
9.7. Kimenőcsatorna-választó gomb
Minden tolmácspulton lehetővé kell tenni, hogy legalább két kimenőcsatorna közül lehessen választani. A kimenőcsatorna gomb helyzetének jól láthatónak kell lennie. A választógombokat nem szabad kölcsönösen lezárni ugyanabban a fülkében annak érdekében, hogy abban a pillanatban csatornát lehessen váltani, amikor a konferenciateremben egy másik nyelvre térnek át. Amennyiben a berendezés lehetővé teszi a különböző nyelvekre beállított összes csatorna közötti választást, ajánlatos a fülkéket egymás között kölcsönösen lezárni.
A fülkék műszerfalán kijelzőlámpának vagy világító diódának kell jeleznie azt, ha egy adott csatorna foglalt, azaz ha valamelyik mikrofon ezen a csatornán működik.
A csatornaválasztó gombok közelében kijelzőn kell feltüntetni az éppen használt nyelv rövidítését.
A fülkék műszerfalán kijelzőlámpának vagy világító diódának kell jeleznie azt, ha egy adott csatorna foglalt, azaz ha valamelyik mikrofon ezen a csatornán működik.
A csatornaválasztó gombok közelében kijelzőn kell feltüntetni az éppen használt nyelv rövidítését.
9.8. Az elnökkel, az előadóval, illetve a hangmérnöki fülkével összekötő csatorna
A tolmácsok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az elnökkel és/vagy az előadóval erre a célra fenntartott csatornán kapcsolatba tudjanak lépni akkor, ha valamilyen okból kifolyólag, például mert valamelyik felszólaló nem kapcsolta be a mikrofonját, nem tudják venni az adást.
Erre külön gombot kell fenntartani annak érdekében, hogy a mikrofon gombállásától függetlenül létre lehessen hozni a kapcsolatot.
Ajánlatos, hogy a hangmérnöki fülkét is lehessen tájékoztatni az esetleges problémákról.
Erre külön gombot kell fenntartani annak érdekében, hogy a mikrofon gombállásától függetlenül létre lehessen hozni a kapcsolatot.
Ajánlatos, hogy a hangmérnöki fülkét is lehessen tájékoztatni az esetleges problémákról.
9.9. Hívógomb (teremőr)
Fény- vagy hangjelzést aktiváló gombot kell beszerelni annak érdekében, hogy a teremőrtől segítséget, pl. dokumentumokat lehessen kérni.
9.10. A kijelzőlámpák színkódja
A kijelzőlámpák, illetve a világító diódák színkódja a következő:
Szín Funkció
piros adásban levő mikrofon
Nem kell kijelezni, ha valamelyik mikrofon nincs adásban.
piros foglalt kimenőcsatorna
zöld vagy sárga bármilyen más funkciót zöld vagy sárga
színnel kell jelölni
Szín Funkció
piros adásban levő mikrofon
Nem kell kijelezni, ha valamelyik mikrofon nincs adásban.
piros foglalt kimenőcsatorna
zöld vagy sárga bármilyen más funkciót zöld vagy sárga
színnel kell jelölni
10. A tolmácsok fejhallgatója
Minden tolmács részére külön fejhallgatót kell biztosítani. A fejhallgatóknak a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:
- minden készüléknek két kagylóval kell rendelkeznie. A kagylók anyagának és formájának kiválasztásakor figyelembe kell venni a higiéniai előírásokat. ...
-frekvenciasáv: 125-től 12500 Hz-ig;
- tömeg: max. 150 g a kagylók, max. 250 g a fejhallgató esetében;
- érintkezési erő: max. 2,5 N;
- hosszában és szélességében állítható méretű fejhallgató;
- a tolmácspulthoz kb. 1,5 méter hosszú elektromos vezeték szükséges, csatlakozóval a végén.
- minden készüléknek két kagylóval kell rendelkeznie. A kagylók anyagának és formájának kiválasztásakor figyelembe kell venni a higiéniai előírásokat. ...
-frekvenciasáv: 125-től 12500 Hz-ig;
- tömeg: max. 150 g a kagylók, max. 250 g a fejhallgató esetében;
- érintkezési erő: max. 2,5 N;
- hosszában és szélességében állítható méretű fejhallgató;
- a tolmácspulthoz kb. 1,5 méter hosszú elektromos vezeték szükséges, csatlakozóval a végén.
11. Fülkemikrofonok
11.1. Általános tudnivalók
A fülkékbe minden tolmács számára egy mikrofont kell beszerelni. A mikrofonok irányíthatóságának lehetővé kell tennie, hogy a tolmácsok kényelmes helyzetben megfelelő távolságból tudjanak beszélni. Ajánlott olyan mikrofonokat használni, melyek mozgatható talapzaton állnak, hiszen az ilyen készülékek jó rezgéselnyelő tulajdonságokkal rendelkeznek. Hordozható tolmácsberendezés esetén kombinált fejhallgatókat is lehet használni.
11.2. A mikrofon vezérlése
A berendezést kapcsológombbal és az adásidő alatt világító kijelzőlámpával kell felszerelni.
Olyan gombot is be kell szerelni, melynek segítségével rövid ideig ki lehet kapcsolni a mikrofont úgy, hogy a fülkéből kifelé nem megy hang, az előadót a fülkében mégis lehet hallani. Ily módon a tolmács az előadás zavarása nélkül köhöghet, vagy esetleg megköszörülheti a torkát. A mikrofon működését jelző lámpa kialszik, ha ezt a gombot bekapcsolják.
A fülkén belül a mikrofon-kapcsológomboknak nem szabad egymást lezárniuk.
Figyelem: a kétmunkahelyes tolmácspultoknak, ahol egy gombbal lehet két mikrofont ki- és bekapcsolni, nem kell megfelelniük ennek a feltételnek.
A mikrofon ki- és bekapcsolásakor nem szabad olyan mechanikus vagy elektronikus zajnak keletkeznie, melyet a hallgatóság is érzékelhet.
Amikor a tolmács mikrofonját kikapcsolják, az előadó csatornája automatikusan rákapcsol a fülke csatornájára.
Forrás: Norme internationale ISO 2603. Cabines d'Interprétation simultanée - Carac-téristques générales et équipement. Genf: ISO. 1983.
*A hordozható szinkrontolmácsolási berendezésekre vonatkozó előírásokat lásd az ISO 4043 számú „Cabines d'interpretation simultanée - Cabines transportables" című szabványban.
Olyan gombot is be kell szerelni, melynek segítségével rövid ideig ki lehet kapcsolni a mikrofont úgy, hogy a fülkéből kifelé nem megy hang, az előadót a fülkében mégis lehet hallani. Ily módon a tolmács az előadás zavarása nélkül köhöghet, vagy esetleg megköszörülheti a torkát. A mikrofon működését jelző lámpa kialszik, ha ezt a gombot bekapcsolják.
A fülkén belül a mikrofon-kapcsológomboknak nem szabad egymást lezárniuk.
Figyelem: a kétmunkahelyes tolmácspultoknak, ahol egy gombbal lehet két mikrofont ki- és bekapcsolni, nem kell megfelelniük ennek a feltételnek.
A mikrofon ki- és bekapcsolásakor nem szabad olyan mechanikus vagy elektronikus zajnak keletkeznie, melyet a hallgatóság is érzékelhet.
Amikor a tolmács mikrofonját kikapcsolják, az előadó csatornája automatikusan rákapcsol a fülke csatornájára.
Forrás: Norme internationale ISO 2603. Cabines d'Interprétation simultanée - Carac-téristques générales et équipement. Genf: ISO. 1983.
*A hordozható szinkrontolmácsolási berendezésekre vonatkozó előírásokat lásd az ISO 4043 számú „Cabines d'interpretation simultanée - Cabines transportables" című szabványban.
